A MODERN NAPOZÁS TUDOMÁNYA

Mi a különbség az UVA- és az UVB-sugárzás között?
A rövid hullámhosszú UVB sugarak felelősek a napbarnított bőrszínért, de ezek okozzák a leégést is. A hosszabb hullámhosszú UVA sugarak a bőr mélyebb rétegeibe jutva annak korai öregedését idézik elő, megzavarhatják az immunrendszert, és nagyban hozzájárulhatnak a bőrrák kialakulásához.
A napvédő faktor mely sugarak elleni védelemre utal?
A közismert napvédő faktor régebben csak az UVB-sugarakra vonatkozott, vagyis a leégéstől védte a bőrt. A mai fényvédő készítmények megbízhatóan kiszűrik az UVA sugarakat is, amit jeleznek a készítményen. Az SPF (Sun Protective Factor) az UVB sugárzás elleni védelem fokát jelenti, míg a PPD (Progressive Pigmentation Darkening) az UVA-sugarak elleni védelemről szól.
Miért nehéz az UVA elleni védekezés mértékét megállapítani?
Az UVA sugaraknak nincs azonnal látható és mérhető következménye, mint az UVB sugaraknak, melyek a leégésért felelősek. Az UVA sugarak esetében csak a bőrpigmentáció fokát lehet figyelembe venni, mérésének technikája még nem egységes a világon, ezért fordul elő gyakran, hogy egyes márkák nem jelzik készítményeiken az UVA sugarak elleni védekezés mértékét pontos számmal kifejezve, csak utalnak arra, hogy a készítmény véd az UVA-sugarakkal szemben is.
Mit jelent a faktorszám?
Azt mutatja, hányszorosára nő a bőr védekezőképessége a napozás alatt. Az egyéni védelmi idő bőrtípusonként változik: a legérzékenyebb bőr nagyjából tíz perc alatt ég le védelem nélkül a napon. Azonban hiába kenjük be magunkat a legmagasabb faktorszámú napkrémmel, a védettség nem növelhető a végtelenségig.
Szükség van-e ennyi faktorszámra?
Az Európai Unió a napvédő készítményeken található címkék lecserélését sürgeti. Javaslatuk, hogy a faktorszám helyett elsődleges információként annak kellene szerepelnie, hogy a készítmény alacsony, közepes, magas fokú vagy esetleg ultravédelmet biztosít a bőr számára. Elhanyagolható ugyanis a különbség egy 15-ös és egy 40-es faktorú készítmény között. Míg a15-ös 93-94 százalékos védelmet jelent az UVA és az UVB-sugarak ellen, addig a 40-es alig nagyobbat: 97, 2 százalékosat.
Ha egy 30 faktoros készítményre 10 faktorosat kenünk, akkor a 40 faktoros védelemnek felel meg?
Ez nem igaz. A faktorszámok ilyen módon nem keverhetők. Ha 40-es védelmet szeretnénk, akkor használjunk az ekkora faktorszámmal ellátott készítményt. Ahogy bőrünk hozzászokik a naphoz és barnulni kezd, csökkenthetjük a faktorszámot.
A kémiai és a fizikai fényszűrők között van jelentős különbség?
A napozószerekben fizikai és kémiai fényvédők keveredését találjuk. A fizikai rész nagyon finom mikropor, legtöbbször titánium-oxid, amely a napfény teljes spektrumát visszatükrözi a bőrről. Elvileg ideális fényvédő lenne, de kozmetikai alkalmazása nehézségekbe ütközik: nem lehet jól rögzíteni a bőr felszínen, izzadás és fürdés hatására leázik, összecsomósodik. A kémiai fényvédők elnyelik az UV-sugarakat, viszonylag gyorsan lebomlanak, bár léteznek már úgynevezett fotostabil szűrők, melyek hosszabb időn át védenek az UVA-és az UVB-sugarak ellen. A fényvédők használatának alapszabálya: 20-30 perccel a napozás megkezdése előtt kenjük be magunkat velük, ennyi időre van szükség a beszívódásukhoz. A napozás után pedig alapos mosakodással szabaduljunk meg a feleslegessé vált bomlástermékünktől.
Tehetünk-e naptejet az arcunkra?
Fényvédelem szempontjából igen, arcápolás szempontjából viszont nem ideális. Az arcra nem tej, hanem krém való. A speciálisan arcra szánt fényvédők olyan egyéb, a bőr öregedése szempontjából hasznos összetevőket is tartalmazhat, amelyeket nem érdemes kihagyni, ha szépen szeretnénk megöregedni.
Mennyi napozókrémet használjunk?
Ezekkel ne spóroljunk! A fényvédő faktorok tesztelésekor 2mg/cm² napvédőt visznek fel a tesztelésben részt vevő személy bőrére. Ez sokkal nagyobb mennyiség, mint amit mi általában használni szoktunk. A bekenésre váró bőrfelület átlagban 1-2m² között van, tehát 20-40g napozó krémemmel kellene egy alkalomra bekenni a bőrünket. A strandolás során kétóránként meg kell ismételni ezt a tevékenységet még akkor is, ha fényvédőnk vízálló jelzővel rendelkezik.

Bőrtípusunk és a nap
Szakértőnk, dr. Vass Ilona bőrgyógyász-kozmetológus (prepharma.hu) azt ajánlja, mindenki a bőrtípusa szerint menjen a napra. Hat féle bőrtípust ismerünk, ebből Magyarországon a leggyakoribb a 2-es és a 3-as, a világosabb haj, szem és a nehezen lebarnuló, érzékeny, világos bőr. Azért fontos tudnunk, hogy melyikbe tartozunk, mert nagy a különbség a bőrtípusok között abban. Hogy fényvédelem nélkül mennyi idő alatt éghetnek le. A 2-es típus védelem híján 15 perc alatt ég le, míg a 4-es típus akár egy órát is kibír a bőr látható károsodása nélkül. A legjobb az lenne, ha napozási céllal senki sem süttetné magát. Fürdés, városnézés. Séta közben hordjunk kalapot, UV-szűrős napszemüveget, pólót, és használjunk fényvédő hatású terméket. A sötét bőrűek is kaphatnak bőrrákot, csak náluk sokkal ritkábban fordul elő, mint a világos bőrűeknél.
A szolárium előkészíti-e a bőrt a napozáshoz?
A szoláriumot örökre felejtsük el! Csövéből UVA-sugarak érik a bőrűnket, melyek a bőr korai öregedését okozhatják és felelősek lehetnek a bőrrák kialakulásáért. A mesterséges előbarnulás helyett a fokozatosság elvét kövessük.
Ugyanúgy barnulunk-e húszévesen, mint negyvenévesen?
Nem. Harminc év fölött tízévente tíz százalékát veszítjük el az aktív melanocitáinknak, melyek a bőr barnulásáért felelősek. Testünk gyakrabban napoztatott területei (arc, vállak, dekoltázs) továbbra is jól barnulnak, de már zavar állhat be a melaninképzésben, és ekkor jelennek meg a foltok több helyen. Az idő múlásával bőrünk egyre vékonyodik, ettől barnaságunk egy kicsit szürkébbnek tűnik. A kor előrehaladtával bőrünk érzékenyebbé válhat a napra, ezért ha szép színt szeretnénk, legyünk óvatosak.
Átjutnak-e napsugarak a ruhán?
Igen. Minél vastagabb és sötétebb a ruha szövete, annál kevesebb UV-sugár jut át rajta. Egy könnyű, nyári pamut póló körülbelül 10-es faktorszámú védelemmel ér fel az alatta lévő bőrfelszín számára. Az Egyenlítőhöz közeli országokban és Ausztráliában az óvatos emberek speciális, 40-50 faktoros védelemmel felszerelt, légáteresztő ruhákban strandolnak, fürdenek.
Mit nevezünk napallergiának?
A napallergiának többféle változata van. Előfordulhat, hogy különféle, külsőleg vagy belsőleg alkalmazott kémiai anyagok (például:a citrusfélék olaja vagy bizonyos gyógyszereke) hatására fokozódik a bőr fényérzékenysége, és kiütések jelenek meg rajta. Másoknál pusztán a napfény hatására lépnek fel különféle tünetek, többek között csomók, hólyagok, vörös foltok, ezt hívják polimorf fénydermatózisnak.
Mitől alakulnak ki a barna pigmentfoltok az arcon?
Ebben nagy szerepet játszhat az egyéni hajlam, például akinek szeplős a bőre, a napfény hatására tünetei fokozódnak. Hasonlóképpen a pigmentfoltok, anyajegyek száma is nőhet a naptól. Ezenkívül az ösztrogén és a napfény kombinált hatására májfoltok alakulhatnak ki, ez a terhesség alatt jellemző, vagy ha valaki fogamzásgátlót szed.
Miért kell gondosan védeni a naptól a műtétek utáni hegeket?
A nyílt seb helyén másként viselkedik a bőr, mint az egészséges felületen. Friss heggel tehát valóban nem szabad napra menni, mert begyulladhat, illetve csúnya pigmentációval gyógyul.
Megőrzi-e bőrünk a nagy napozások, leégések emlékét?
Igen, a bőr emlékszik: a napfény hatására sejtjeinek DNS-e károsodást szenved, ami miatt a DNS-lánc hibásan másolódik le, és hibás sejtek alakulnak ki. Az egészséges bőrben működik az a javító mechanizmus, amely ezt a hibát képes kijavítani, ám minél többször éri a napsugárzás a bőrt, ez a mechanizmus annál hamarabb merül ki. A hibák így nem korrigálódnak, ennek eredményeként pedig pigmentfoltok, bőrszarusodás, végső soron pedig bőrrák léphet fel. Ma már olyan testápoló, melynek hatóanyaga a forró égövi tájakon honos Cassia Alata kivonata képes megelőzni, illetve helyrehozni a bőrsejtek DNS-ének említett károsodását.
Milyen kozmetikai kezeléseket tanácsos elkerülni tavasztól őszig?
Amikor erősen süt a nap, nem javasoljuk sem a kémia mélyhámlasztást, sem a bőrelültének fizikai hámlasztását (dermabrázió), illetve nem ilyenkor kell leégetni a bőrről a különféle kinövéseket.

Ha megtörtént a baj

Még a legbarnább, kreol bőrűekkel is előfordulhat, hogy rossz helyen, rossz időben, védelem nélkül feküdtek ki a napra, bőrük csúnyán leégett, ők pedig kelletlen napszúrást kaptak. Az érzékeny, fehér bőrűek számára egy ilyen baleste végzetes lehet. A napégés tünetei, a fájdalmas bőrpír, gyulladás a napozás után körülbelül egy órával kezdődnek és 24 órán át fokozatosan erősödnek. Súlyos esetben akár másodfokú égési sérülésekhez is vezethet, az erre jellemző hólyagok is képződhetnek, fejfájás, láz, hidegrázás hányinger kíséretében. A megégettet bőrfelültet pár nap múlva aztán lehámlik. A helyi kezelés szinte azonnal megnyugtatja a bőrt és csillapítja a fájdalmat. Többféle, vény nélkül kapható készítmény közül válogathatunk, melyek enyhítik a tüneteket és elősegítik a sejtek gyors regenerálódását. Ilyenek például a kamilla, az Aloe Vera, a levedula, vagy a körömvirág-kivonatot, panthenolt vagy allantoint tartalmazó készítmények.

Forrás: ELLE Magazin

A BŐR ÖREGEDÉS VÉDELMÉRŐL

A bőr öregedését többek között az UV sugárzás és a kémiai szennyezések hatására keletkező szabad gyökök károsító hatásai okozzák. A feleslegben keletkező gyökök semlegesítésében, a bőr idő előtti öregedésének megelőzésében, az öregedési folyamat lassításában, illetve a bőr védelmében számos vitaminnak és sokféle egyéb anyagnak van figyelmet érdemlő jelentősége.
A "bőrvitaminként" is ismert A-vitamin mellett a C és az E-vitaminnak is lényeges szerepe van a bőr idő előtti öregedésének megelőzésében és védelmében. A C-vitamin pótlása azért is fontos, mert a bőr sérülésekor gyorsan használódik fel a károsító szabad gyökök felszámolásához és a gyógyulást meggyorsító kollagén szintetizálásához. A megfelelő vivőanyagban külsőleg alkalmazott C-vitaminnal fokozható a kollagénszintézis mértéke. Emellett az E-vitamin regenerálódását is segíti, ugyanis az csak egy bizonyos mennyiségű szabad gyököt képes semlegesíteni, amikor pedig kifogy az átadható elektronjaiból, akkor a C-vitamin "regenerálja". Így az E-vitamin képes az antioxidáns-védelem folyamatos biztosítására.
A tartós és erős napfénynek kitett bőr jelentősen veszít nedvességtartalmából és rugalmasságából, emellett a napfény káros UV sugarai bőrgyulladásokat és égéseket, illetve rákos megbetegedéseket (például melanoma, basalioma) is előidézhetnek. A különböző fényvédő hatású készítményekben a növényi hatóanyagokon és ásványi anyagokon kívül alkotórészként megtalálható az antioxidáns C- és E-vitamin is, melyeknek például a napégés elleni védekezésben és a napégett sejtek gyógyulásában is fontos szerepük van. Egy sertéseken végzett kísérletben például 10%-os propilénglikolos C-vitamint alkalmazva azt tapasztalták, hogy az azzal kezelt állatok bőrén kisebb mértékben jelentkezett a bőrvörösség és kevesebb volt a napégett sejtek száma, mint a C-vitaminnal nem kezeltekén.
Az RNS-ben gazdag élelmiszerek fogyasztása, ilyen például a szardínia, a lazac, a tonhal, a kagyló, a lencse vagy a bab, növeli a sejtek energiáját, aminek a sérült bőr helyreállításában és megújulásában van nélkülözhetetlen szerepe. Az antioxidánsokban gazdag ételek és más növényi hatóanyagok (gyümölcsök, zöldségek és zöldtea-polifenolok) pedig a sejteket ért szabadgyök-támadással szemben nyújthatnak védelmet.
Az öregedéssel együtt progresszíven csökken a szervezet azon képessége, hogy a bőr számára nélkülözhetetlen szabad zsírsavakat szintetizálja. Ennek pótlására a legfontosabbak az omega-3 zsírsavak, amelyek a bőrt simábbá, lágyabbá és fényesebbé teszik, ezért javasolható az ilyen anyagokban gazdag halolajok, valamint a len- és a perillaolaj fogyasztása.
Az a-hidroxisavak közül az a-glikolsav a leghatékonyabb az öregedő bőr finom ráncainak eltüntetésében. Egy 74, negyven év feletti korú nőn végzett kísérlet szerint az a-glikolsav eltávolítja a kisebb ráncokat és egyéb, erős napozás okozta bőrkárosodásokat. A feltételezett mechanizmus lényege: az a-glikolsav elroncsolja az öreg sejteket, amelyek így helyettesíthetők az alattuk lévő fiatal sejtekkel.
Az alvási hormon, a melatonin és az antistresszhormon, a DHEA (dehidro-epiandroszteron) egyaránt megtalálható a bőrben. Mindkettő olyan vegyületekké alakul át, melyeknek sajátos feladatuk van. A DHEA például ösztrogénné és olyan androgénszerű metabolitokká alakul át, ami csak a bőrben található. Az ösztrogén serkenti a kollagén és a "nedvességfaktorként" ismert hialuronsav képződését. A bőrben szintetizálódó melatonin pedig azért fontos, mert alacsony koncentrációban a sejtek képződését segíti.
A DHEA és a melatonin szerepe még nem tisztázódott kellő mértékben, ennek ellenére több olyan mechanizmust is megismertek, amelyeken keresztül ezek az anyagok a bőr öregedési folyamatait késleltetni tudják és hozzájárulnak a bőr egészségének fenntartásához, illetve védelmet nyújtanak a napsugarak bőrsejtekre kifejtett káros hatásaival szemben. Különböző vizsgálatok szerint helyileg alkalmazva mindkét anyag jól szívódik fel, bevitelükhöz speciális vivőanyagot nem kell használni és patkányokon végzett kísérletek adatai szerint mintegy 80-90%-kal hatásosabb a szájon keresztüli bevitelnél.
A DHEA-nak azon túl, hogy bőrbarát hormonokká alakul át, egyéb jótékony hatásai is vannak: erős bőrvédő hatásokkal bír és helyileg alkalmazva a bőr törékeny véredényeit képes megvédeni. Az egyik kísérletben például azt tapasztalták a kutatók, hogy súlyos égési sérülésnél helyileg alkalmazva az égett bőrfelület alatt lévő véredényeket megvédte a károsodásoktól. A védő hatás pontos mechanizmusa nem tisztázott, de a gyulladáscsökkentő hatás egyértelműnek látszik.
A DHEA az immunitás fenntartásával megőrzi a bőrnek azt a képességét, hogy kellő módon reagálhasson az őt károsító és rákos megbetegedést előidéző légköri és egyéb szennyezésekre. Antioxidáns hatással bír a peroxil- és szuperoxidgyökökkel szemben, és ezenkívül van egy másik védekezési mechanizmusa is: megakadályozza azt, hogy a rákkeltő anyagok a DNS-hez kapcsolódhassanak. Az egyik, patkányokon végzett kísérlet szerint ha a DHEA elegendő mennyiségben van jelen a bőrben, akkor a rákos folyamat nem tud "elindulni".
A melatonin szintén védelmet nyújt az UV sugárzással szemben. A Zürichi Egyetemen végzett egyik kísérlet szerint ha a melatonint napozás előtt alkalmazzák, akkor kitűnő védelmet nyújt a napégéssel szemben, emellett az égett bőr regenerálódásában is szerepet játszik. A melatonin kis adagban fokozza, nagyobb adagban viszont gátolja a sejtek proliferációját.
A bőr "fiatalon tartásához" feltétlenül kerülni kell a déli órákban történő és a tartós napozást. Az ózonréteg az UVB és UVC sugarak nagy részét megszűri, ezért az UVA-nál kisebb mértékű hatásuk van a bőrre. A de. 10 és du. 2 óra közt legintenzívebb UVB sugárzás napégést és basalsejtes bőrrákot idézhet elő, és a melanomák előfordulási kockázatát is növelheti. A napozószerek nem csökkentik a melanoma kialakulásának esélyét. Az UVA sugárzás legalább 90%-a eléri a földet, és valójában ez a sugárzás felelős a fény okozta bőröregedésért, melynek tünetei: a korai ráncosodás, a bőr rugalmasságának elvesztése, a hiperpigmentáció, valamint a száraz és kérges szövetszerkezet.
A bőr idő előtti öregedésének és a bőrrák kialakulásának a megelőzéséhez lehetőleg kerülni kell a déli napozást és a szoláriumot; ajánlatos cink- és titánoxidot, antioxidáns vitaminokat (A, C, E) és napvédő faktorokat tartalmazó napozószereket használni; javasolt az a-glikolsavat, C-vitamint és melatonint tartalmazó bőrápoló készítmények, valamint az intenzív hatású, DHEA-t és melatonint is tartalmazó éjszakai krémek használata.

1. Aesoph, L. M.: A Holistic Approach To Skin Protection.
2. Fusco, C.: Skin Aging.
3. Skin Aging Update.

dr. Babulka Péter

Forrás: http://www.vitalitas.hu/olvasosarok/online/komplementerm/2000/3/bor.htm

A LEVEGŐ A XXI. SZÁZAD ELEJÉN

Egy hagyma ez a Föld, s a héja ez pedig a légkörünk.

Másképpen nézve: egy óceán alján élünk levegő-óceán alján , ha némi fantáziával híg folyadéknak tekintjük a levegőt. 5 kilométerenként a légnyomás a felére esik; 16 km-ig az összlevegő mennyiségének 90%-a helyezkedik el. Ám van némi levegő 100-150 km magasságban is.

A alsó réteg, úgy 10-16 km-ig a meghatározó. Ezt szennyezzük tüzeink és gépeink szén-dioxidjával és minden más szilárd és gáznemű szennyével.

Tábortüzek idején ez a héj állta a szennyezést, mára azonban több-ezer sok száz megawattos szén, gáz, olajtüzelésű erőmű szennyezi s néha egy-egy atomerőmű.

Savas esőket szülő kén és nitrogén oxidok szállnak felfelé gyárainkból, erőműveinkből.

Freonok (CFC-k) és nehézfém-vegyületek indulnak ezer tonnaszám az ózonréteg nagy bánatára.

Félmilliárd autó porzik az utakon.

Ázsia fele most ül autóra; az utak még félkészek

Katonai kemikáliák szabadulnak el kísérleti célra meg a korrózió okán

2000 atomkísérlet pora és radioaktív szemete ülepedik a vékony hagymahéjban. Vulkánok figyelmeztetnek, tízezer tonna porral

S porzik a fél Aral-tó, mert kiszáradt a medre

A sivatagok homokvihara a klímaváltozások hatására egyre hevesebb lesz…

A naplemente után világító felhőket látni néha. Ezek 50-100 km magasban vannak. Ritkák voltak. Amióta egyre több metángáz megy fel a legfelső szintig, és ragad magával vízpárát 100 km-re egyre gyakoribb lesz e jelenség

Gyönyörködtet és figyelmeztet

Ám, nincs hatalmunk reagálni a figyelmeztetésre gyönyörködünk hát

AZ ÓZONLYUK

A légkör szennyezésének sok más súlyos következmény mellett köszönhető az ózonlyuk néven ismertté vált jelenség. A légkör felső rétegében egy vékony ózonréteg található, ami megszűri a világűrből érkező, a Nap által kibocsátott, ibolyántúli (UV-B) sugárzást, ami túlzott mértékben minden élőlény egészségére káros hatással van. A tudósok a '70-es években észlelték először, hogy a légkör ózonrétege vékonyodik. Elkezdték vizsgálni, mi lehet az oka ennek, és hamar rájöttek, hogy a jelenség összefüggésbe hozható az ember gyártotta kémiai anyagokkal.

A tudósok a '70-es években észlelték először, hogy a légkör ózonrétege vékonyodik. Elkezdték vizsgálni, mi lehet az oka ennek, és hamar rájöttek, hogy a kiváltó ok összefüggésbe hozható az ember gyártotta kémiai anyagokkal. A hűtőberendezésekhez, kozmetikai és háztartási spray-k hajtógázához, neoncsövekhez használt gázokról van szó. Ezek különféle klór és brómvegyületek, amelyek a levegőbe, majd onnan a sztratoszférába jutva megbontják az ózonmolekulákat. A tavasszal felerősödő napsugárzás hatására a sarkvidék feletti jeges felhőkben található a jégszemcsékhez tapadó klór- és brómvegyületek és az ózon reakcióba lépnek egymással, ezzel elpusztítva azt. A jelenség minden évben kb. 4 hónapig tart. Ehhez a folyamathoz rendkívül hideg körülményekre, 80 C alatti hőmérsékletre van szükség. Az üvegházhatás bármily furcsa felgyorsítja az ózonpajzs ritkulását, ugyanis az éghajlatváltozással járó, a légkör alsó rétegeiben tapasztalható felmelegedés a sztratoszférában lehűlést eredményez.

Eleinte csak az Antarktisz felett alakult ki az ózonlyuk, mivel ott a legalacsonyabb Földünkön a hőmérséklet, de a 1990-es évek közepén az Északi sarknál is észlelték az ózonpajzs vékonyodását. Mondhatnánk azt, hogy ez messze van tőlünk, de a már említett éghajlatváltozás miatt a magas légköri örvénylés határának kitolódása következtében egyre nagyobbak az érintett területek. Európa bizonyos részei fölött eddig soha nem tapasztalt mértékű az ózonritkulás, ezért az UV-B sugárzás is tetemesen felerősödött. 1996. februárjában 37%-kal csökkent az ózonréteg vastagsága. Az európai rekordot, 47%-os ózonritkulást Nagy-Britannia fölött mérték. Ez azt jelenti, hogy az UV-B sugárzás erőssége ott szinte a duplájára nőtt. Ennek az emberre és más élőlényekre is komoly hatása van. Az ilyen erősségű UV-B sugárzás könnyen okoz bőrrákot, bőrbetegségeket és káros hatással van a szemre is. A növényeknél növekedési rendellenességekhez vezethet és számos, ma még nem ismert következménye lehet az élővilágra.

Az ózonlyuk a tenger világát is veszélyezteti. A tavaszi, felerősödő UV-B sugárzás ugyanis hatással van a planktonok és a puhatestűek fejlődésére és szaporodására. Ez a hatás továbbterjedhet a táplálkozási lánc mind magasabb szintjeire. Mivel planktonok a tengeri élet alapjai: táplálékai a tengeri rákoknak, amelyeket a halak és a tengeri emlősök fogyasztanak. Planktonnal táplálkozik a Föld legnagyobb élőlénye, a bálna is. A déli félteke óceánjaiban, tengereiben az ózonréteg vékonyodása miatt 10%-kal csökkent ezeknek az egyszerű élőlényeknek a mennyisége, és a szaporodási rendellenességek következtében a veszteség még ennél is nagyobb lehet. Ennek hosszú távú hatása beláthatatlan károkat okozhat.

Amíg a magasban az ózon ritkulása jelent veszélyt, addig a földfelszín közelében a légkör ózontartalmának növekedése okoz gondot. Az ember ipari tevékenysége által a levegőbe jutott nitrogén-oxidból és hidro-karbonokból napfény hatására ózon keletkezik és ennek feldúsulása, a nagyvárosokra jellemző szmog más összetevőivel együtt jelentősen növeli az asztmás megbetegedések gyakoriságát.

Bár az illetékesek már 1987-ben megkötött montreali egyezményben arról döntöttek, hogy fokozatosan megszűntetik az ózonpajzsra káros anyagok használatát, sajnos ezek a mérgek nagyon lassan tűnnek el a környezetből. Ráadásul hatásukat fokozza a sztratoszférában észlelt hőmérsékletcsökkenés. Ezért nem lehet tudni, meddig lebegnek még fejünk felett az ózonlyukkal járó veszélyek.

Forrás: http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/jd/0/6894/ozonlyuk.htm

BARNULÁS: SZOLÁRIUM – VAGY A NAPFÉNYBEN

Testünk sajátos csomagolása a bőr, amely egyrészt igyekszik a lehető legnagyobb fokú védelmet nyújtani szervezetünknek a külső hatásokkal szemben, másrészt önmaga is sérülékeny, és a védelem feladatainak ellátása közben gyakran károsodást szenvedhet.

Az ózonréteg

Az ózonréteg vékonyodása miatt egyre gyakrabban esik szó arról, hogy az éltető napsugaraknak káros hatása is van. A napozás riasztó következményeitől tartva sokan lemondanak a nyár örömeinek élvezetéről, és a szoláriumban keresnek menedéket nem ismerve annak árnyoldalát.
A napozás káros hatásai kétfélék lehetnek: a napozás után órákon belül kialakuló napégés és a késői, de talán súlyosabb következmények. A késői hatások között vannak olyanok, amelyek törvényszerűen bekövetkeznek, és vannak olyanok, amelyeknek csak a kockázata nő meg. Törvényszerűen bekövetkezik a bőr öregedése, az öregedési folyamat felgyorsul. Ez genetikai tényezőktől függően egyénenként más és más. A szőke és a vörös hajú, szeplős emberek sokkal érzékenyebbek, mint sötét hajú és szemű illetőleg sötétebb bőrű társaik. A bőr öregedése és a napon eltöltött idő között egyértelmű az összefüggés: minél többet napozik valaki, annál gyorsabban öregszik a bőre. A késői kockázatok közé tartoznak a bőrdaganatok, amelyek kialakulásának esélye a napon töltött idővel arányos, és befolyásolja a napozás módja is. Az Egyesült Államokban vizsgálták, milyen gyakorisággal fordul elő a festékes bőrrák északon és délen. A déli államok lakói körében valamelyest gyakoribb volt, de az északiaknak abban a csoportjában, amely délre járt nyaralni, kiugróan nagy volt a megbetegedések aránya. A déliek bőre ugyanis tavasztól fokozatosan hozzászokik az egyre erősebb napsütéshez, az északiak azonban néhány hét alatt szeretnék utolérni őket.

A bőrrák

A bőrrák gyakoriságát illetően megdöbbentő becslések születtek Németországban: az ezredfordulóra az ilyen megbetegedések száma meghaladhatja az emlődaganatokét. A szoláriumba járók némelyike talán azért megy oda, mert tart a napsugarak káros hatásaitól, de nem szeretne lemondani az éltető melegről, és a fényről. A skandináv országokban a nők telente a depressziójukat enyhítik a szoláriumban. A napsugarak és a szolárium fénye elősegíti a D-vitamin képződését, ehhez azonban nem kell túl sok napsugárzás. Elég naponta 10 perc, hogy bőrünk kis felületét (akár csak a kézfejet) napsugarak érjék. A Nap és a szolárium sugarai szárítják a bőrt, és kis mértékű baktériumölő hatásuk is van, így jó hatással vannak a zsíros, pattanásos bőrre és a zsíros haj kezelésére is jók.

A Nap sugarai

A Napból a Föld felszínét elérő elektromágneses sugárzás, hullámhossztartománya nagyjából 290 és 2000 nanométer közé esik. Ennek legnagyobb hányada a látható fény tartományába (400 és 800 nanométer közé), kisebb része az infravörös és az ibolyán túli sugárzás tartományába esik. Az infravörös sugarak felelősek a napsugárzás hőhatásáért, főképp ezeknek köszönhetjük a napsugarak melegét.
A biológiai hatásoknak megfelelően az optikai fénytartomány esetünkben fontos hullámhossz-intervallumát így osztják fel:

100-280 nm: UV-C (távoli ultraibolya)
280-315 nm: UV-B (Dorno-tartomány)
315-400 nm: UV-A (közeli ultraibolya)
400-800 nm: látható fény
>800 nm: infravörös tartomány

Lámpafény

A szoláriumlámpák a 320 és 400 nanométer közötti tartományban sugároznak, ezzel a napsugárzásnak a hatás szempontjából legfontosabb fényösszetevőit: az UV-A és az UV-B tartományba eső sugarakat utánozzák.
A természetes napfény pótlására, a mesterséges ibolyántúli sugarak előállítására szolgáló első készüléket a múlt század végén egy Finsen nevű dán orvos szerkesztette, amely szénrudas ívlámpa volt. Azóta számtalan házi használatra szánt kvarclámpát és szoláriumot fejlesztettek ki. Mivel a közönséges üveg elnyeli az UV-A és az UV-B tartományba eső sugarak jó részét, a szoláriumlámpákat és csöveket különleges, az UV-fényt áteresztő kvarcüvegből készítik. Az égő belsejében higany van, az ennek gőzén áthaladó elektromos áram gerjeszti a higanymolekulákat, amelyek ennek hatására bocsátják ki az ibolyántúli sugarakat. Hasonló elven működnek a xenonlámpák is, amelyek a napfény spektrumához jobban hasonló összetételű fényt adnak, így alkalmasabbak a természetes napsugárzáséhoz hasonló hatások elérésére.

A hatások

Az ibolyántúli fény hatásának tudható be a bőrpír, a későbbi barnulás valamint a szem és a bőr különféle betegségei is. Az egyes hatásokért azonban más-más hullámhosszúságú sugárzások tehetők felelőssé. Bár a különböző hullámhosszúságú, és így különböző energiájú elektromágneses sugárzások hatása eltérően mutatkozik meg, a hatásmechanizmusa mindegyiknek hasonló. A fény hatása minden esetben az úgynevezett primer fotofizikai eseménnyel, a fotonok elnyelődésével kezdődik. Ennek hatására a biológiai rendszer bizonyos molekulái gerjesztődnek, illetőleg a nagyobb energiájú fotonok hatására ionizálódnak. Ha olyan molekula gerjesztődik, amelynek döntő szerepe van valamilyen biológiai eseményben, akkor direkt fotokémiai reakcióról van szó. Példaként a sejtek DNS-e UV-B fény hatására bekövetkező sérülése említhető. A két DNS-lánc összeforr, ez megakadályozza az információk átírását, aminek működési zavar vagy mutáció lehet a következménye.

Javító mechanizmusok

A károsodás hatására működésbe lépnek a javító mechanizmusok, és megpróbálják szétválasztani a párokat. A baktériumok örökítő anyagát például egy UV-fény által aktivált enzim védi a fény károsító hatásától. A fejlettebb élőlényekből azonban hiányzik ez az enzim, a mi sejtjeinkben másféle javító mechanizmus működik, de a kapacitása véges, és ha erős az UV-hatás, akkor bizonyos hibák javítatlanul maradnak, és a káros hatás megnyilvánul. A szolárium ultraibolya fényének erőssége viszonylag nagyobb, mint a napsugárzásé, így nagyobb az esélye annak, hogy a sejtjeink javító mechanizmusai kimerülnek, ez pedig növeli a későbbi károsodás kockázatát. A nagyon világos a bőrűek, a világosszőke vagy vöröses hajúak és világos szeműek javítómechanizmusai körülbelül 10 percig tudják felvenni a versenyt az átlagos erősségű napfénnyel. A szoláriumban ez a védekezőképesség még kevesebb időre elegendő.

Érzékenyítők

Az élő szervezetet felépítő molekulák gerjesztésének indirekt fotokémiai reakciója is van, amikor az elnyelő érzékenyítő, úgynevezett szenzibilizátor molekula az általa elnyelt fényenergiát a fotokémiai reakció szempontjából fontos molekulának adja át, vagy önmaga lép reakcióba valamilyen, a biológiai folyamatokban fontos szerepet játszó molekulával.

A szem fénye

A fény különböző tartományba eső hullámai eltérően hatnak a szemre. Az UV-B tartomány kisebb energiájú hullámai elnyelődnek a szaruhártyában és a szemlencsében, s az elnyelődés helyének megfelelően lencsehomályt (katarakta), szaruhártya-gyulladást (fotokeratítiszt) és kötőhártya-gyulladást (konjunktivítiszt) okozhatnak. Ezért fontos, hogy a szoláriumban olyan védőszemüveget használjunk, amely a lehető legtöbb UV-sugarat elnyeli.

A barnulás

A bőr károsodásának mértéke is attól függ, hogy a sugárzás milyen mélyen hatol be a bőrbe, azaz melyik rétegben nyelődik el a fény. A bőr két rétege a hám és az irha. (A bőr alatti zsíros kötőszövetet is szokás a bőr harmadik rétegeként említeni.) A hámban vannak azok a festéktermelő sejtek, a melanociták, amelyek a bőr jellegzetes színét adó festékanyagot, a melanint termelik. A festéksejtek száma csekély, de nyúlványai révén mindegyikük körülbelül negyven hámsejttel áll összeköttetésben, és rendszeresen juttat melanint a környező hámsejtekhez. Napozáskor vagy szolárium hatására megnő a melanociták száma, méghozzá az utóbbi esetben gyorsabban, és a melanin nagyobb mennyiségben kerül a hámsejtekbe. Ennek köszönhető, hogy lebarnulunk. A barna festék kétségtelenül véd a napsugaraktól, de valószínűnek látszik, hogy nem ez az eredeti feladata, hiszen a szőrös testű állatok bőrében vannak melanociták, holott őket a bundájuk védi a napsugaraktól. Tény, hogy a pigmentált bőr csak fele annyi ibolyántúli fényt ereszt át, mint a pigmentálatlan, fehér bőr.

A szaruréteg

A bőrnek nem egyedüli védekezési módszere a melanintermelés, döntő szerepe van még a szarurétegnek, ennek megvastagodása felelős a fényvédelem mintegy feléért. Az UV-B tartomány rövidebb hullámhosszúságú része főképp a bőr legfelső, elszarusodó hámrétegében nyelődik el, a szaruréteg megvédi a mélyebb bőrrétegeket e hullámoktól. Az UV-B tartomány egy másik része és az UV-A sugarak azonban a 0,2 milliméter vastag hámrétegbe is behatolnak. Az UV-A sugarak mintegy 20 százaléka csak 3-3,5 milliméter mélyen nyelődik el. A 400 nanométeres hullámhosszúságú sugarak 30-40 százaléka a hám alatti irharétegbe is bejut. Az UV-B tartomány sugarait a DNS nukleotidbázisai és a fehérjék aromás aminosavai (tirozin, triptofán) illetőleg ezek származékai (DOPA, melanin) nyelik el. Az UV-A tartománynak a hemoglobin, a karotinok és a bilirubin a fő elnyelői.
Az UV-A és az UV-B tartomány sugarainak legszembetűnőbb és leghamarabb jelentkező élettani hatása a bőrpír, amely elsősorban a hámsejtek sérülésének, illetőleg a bennük levő nukleinsavak sérülésének tudható be. A sérülés következtében a sejtekből toxikus hatású anyagok szabadulnak fel.

A bőr nem felejt

A rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásáért döntően az UV-A sugárzás okolható. Fontos megjegyezni, hogy a bőrünknek memóriája van, tehát az életkor előrehaladtával a bőrt érő fényenergia, illetve az általa kiváltott biológiai hatás összegződik. Ez is oka annak, hogy az idősebb emberek körében gyakoribb a bőrrák.

Napfény vagy szolárium?

Mint láttuk, a napfény hullámhossz-tartománya szélesebb, mint a szolárium-lámpáké, UV-C tartományba tartozó összetevői is vannak, de e sugarak túlnyomó részét az ózonréteg nem engedi a Föld felszínére. A légköri ózonpajzs a 280 nm-nél kisebb hullámhosszú sugarakat elnyeli.
A légkör szennyeződése azonban pusztítja az ózont, s az elnyelés hatásfoka romlik.
A 280 nm-nél rövidebb hullámhosszú UV-fénynek számos káros hatása van. Például a DNS elnyelési maximuma 254 nanométernél van, tehát a nukleinsavak erősen elnyelik az UV-C sugarakat (főképp a 250-260 nm-es hullámhosszúságú összetevőket), s ennek következményei a mutációk, és más súlyos ártalmak.
A szoláriumlámpák pozitívuma, hogy azok UV-C sugarakat nem bocsátanak ki. Az elmondottak ismeretében bárki eldöntheti, lemond-e a ragyogó kék ég és a napsugarak által nyújtott barnulásról és a szoláriumot választja a gyors siker érdekében, vagy a barna szépség elérésének hagyományos útját választja. Persze, azt is az időtartamokat betartva, fokozatosan, félárnyékban napozva és ekkor is az UV-sugarakat kiszűrő, fényvédő készítményt használva.

Budai Mariann
(orvostanhallgató)

WHO Ténylap N° 261
2001 július

GYERMEKEK VÉDELME AZ ULTRA IBOLY SUGÁRZÁSTÓL

A gyermekek dinamikus növekedési állapotban vannak, ezért fogékonyabbak a környezeti veszélyekre, mint a felnőttek. Sok életműködés, mint pl. az immun-rendszeré, nem teljesen kifejlődött születéskor és a nem biztonságos környezet gátolhatja a normális fejlődésüket. A legtöbb környezeti veszély azonban megelőzhető. Az gyermekek egészségének megőrzésére a leghatékonyabb út az expozíció csökkentése.

Ultraibolya sugárzás és ózon csökkenés

Az ultraibolya (UV) sugárzás a Nap sugárzásának egy összetevője. Fokozatosan szűrődik ki ahogy a napfény áthalad a légkörön, különösen az ózonréteg által.

Mivel az ózonréteg károsodott, a légkör védő-szűrő tulajdonsága csökkent és több UV sugárzás, különösen a veszélyesebb UV-B, éri el a földfelszínt. A 2000. évben az Antarktisz feletti ózonlyuk elérte eddigi legnagyobb méretét ami 11,4 négyzetmérföldet fed le amely terület háromszor nagyobb az Egyesült Államokénál. Szintén első alkalommal nyúlt be lakott területek fölé fokozott színtű napból származó UV sugárzásnak kitéve a helyi lakosokat. A helyi hatóságok figyelmeztették a lakosságot dél Chilében, hogy kevesebb, mint hét perc alatt leéghetnek a naptól, és ajánlatos elkerülni a szabadban való tartózkodást dél körül.

A hosszantartó ózonréteg károsodás és az emelkedett színtű UV sugárzás a Földön súlyosbítani fogja az UV hatását az emberi bőrre, szemre és az immunrendszerre. A gyermekeknél különösen nagy a veszélye annak, hogy UV expozíció esetén sérülést szenvedjenek.

A napsugárzás egészségügyi hatása miatti világméretű aggodalom

Az UV sugárzás leégést és bőrrákot okoz, valamint gyorsítja a bőr öregedését. Az UV sugárzás túlzott expozíciója a szaru- és a kötőhártya gyulladásához vezethet a szemben, és okozza a szürkehályog kifejlődését vagy gyorsítja azt. A növekvő aggodalom egyik egészségügyi vonatkozása az, hogy az UV sugárzás csökkenteni képes az emberi immun-rendszer hatékonyságát. Következésképp, a napfény expozíció növelheti a fertőzések kockázatát és korlátozhatja a betegségek elleni immunizálás hatékonyságát. Mindkettő egészségkárosítóan hat a szegény és a sebezhető csoportokra, különösen a fejlődő országok gyermekeire, mivel sok fejlődő ország helyezkedik el az egyenlítő közelében és így nagyon magas szintű UV sugárzásnak vannak kitéve.

A bőrrák a megelőzési kampányok középpontjába került Ausztráliában, Európában és Észak-Amerikában. Sokan hiszik, hogy csak a világos bőrű embereknek kell aggódniuk a túlzott nap expozíciótól. Habár igaz, hogy a sötétebb bőr több védőfestéket tartalmaz, a bőr még így is fogékony az UV sugárzás károsító hatásaira. A bőrrák előfordulása alacsonyabb a sötétbőrű emberekben, de bőrrákok azért előfordulnak, és gyakran egy későbbi, veszélyesebb stádiumban veszik észre azokat. Az egyéb UV-hez kapcsolódó betegségek esélye, mint a szemkárosodás, a korai bőröregedés és az immunszupresszió, a bőrtípustól független. Pl., egy 10 %-os sztratoszférikus össz ózon csökkenés eredményeként 1,6 és 1,75 millió közötti éves szürkehályog esetszám növekedést jósolnak világszerte.

A bőrrák előfordulása növekszik

Két és három millió nem-melanoma bőrrák és megközelítően 132 000 rosszindulatú melanoma fordul elő a Földön minden évben. Egy hosszantartó 10 %-os sztratoszférikus össz ózon csökkenés esetén, további 300 000 nem-melanoma és 4500 melanoma bőrrák lenne várható világszerte, az UNEP becslése szerint. Jelenleg minden öt észak-amerikaiból egynél, és minden két ausztrálból egynél fog kifejlődni élete során a bőrráknak valamilyen formája.

Az emberek napon történő viselkedése a fő oka a bőrrák gyakoriság növekedésének az utóbbi évtizedekben. A népszerű kültéri elfoglaltságok számának növekedése és a megváltozott napozási szokások gyakran UV sugárzás túlexpozíciót eredményeznek. Sok ember az intenzív napozást normálisnak gondolja, és sajnálatosan még több gyerek és a szüleik a barnaságot a jó egészség és jó megjelenés jelképének tartják. Ugyanakkor a barnaság csupán az UV károsodás egyik jele és jelzi a bőr védekezését a további ártalmak megelőzése céljából.

A gyerekek különleges védelmet követelnek

Az ENSZ Gyermekek Jogairól Szóló Egyezménye kimondja, hogy a gyermekeknek, beleértve minden fejlődési állapotukat a fogantatástól a 18 éves korig, joguk van az elérhető legmagasabb szintű egészséghez és a biztonságos környezethez. A gyerekek különleges védelmet igényelnek , mivel a felnőttekénél nagyobb a kockázatuk, hogy sérülést szenvedjenek az UV expozíciótól, különösen:

A gyerek bőre vékonyabb, és érzékenyebb, és még egy rövidebb idejű tartózkodás a déli napsütésben is súlyos égést eredményezhet.

Epidemiológiai tanulmányok azt mutatják, hogy a gyerekkori gyakori nap expozíció és leégés magasabb melanoma gyakoriságot okoz a későbbi életben.

A gyermekeknek több idejük van hosszú lappangási idejű betegségek kifejlődésére, több évet veszítenek életükből és több szenvedést kell elviselniük a megromlott egészségük miatt. A megnőtt életkilátások tovább növelik az emberek kockázatát a bőrrák és szürkehályog kialakulására.
A gyerekek többet vannak kitéve a napnak. Becslések szerint az ember élete alatt az összes UV expozíciójának akár 80 %-át is 18 éves kora előtt kapja.
A gyermekek szeretnek kint játszani, de általában nincsenek tudatában az UV sugárzás káros hatásainak.

Gyermekek védelme a naptól

Védelmet adó ruhában, sapkában és napszemüvegben legyen
Széles spektrumú, SPF 15+ napvédőkrémet használjon
Korlátozza a déli napon töltött idejét.
Keresse az árnyékot.
Kerülje a szoláriumokat és barnító szalonokat.

Az árnyék, ruha és sapka nyújtják a legjobb védelmet a gyerekeknek a napvédőkrém használata szükségessé válik a test azon részein, amelyek exponáltak maradnak, mint pl. a kezek és az arc. A napvédőkrémet sohase használják a napozás idejének meghosszabbítására.

A nap elleni védelem minden helyzetben szükséges

A nap elleni védelem nem csak a strandon vagy vízparton szükséges, hanem minden szabadtéri helyzetben alkalmazni kell. Sok esetben a leégés azért jön létre, mert az emberek nem gondolnak a védelem szükségességére. A gyerekek exponálódhatnak erős napfénnyel a lakás erkélyén, hétvégi kiránduláson vagy egy állatkerti látogatáskor, óvodai vagy iskolai szünetek idején és szabadban végzett sportoláskor.

Különleges figyelem szükségeltetik a hegyekben, mivel az UV szint kb. 8 %-kal emelkedik minden 1000 méter magassággal. Bár az UV sugárzás a felhőtlen ég alatt a legerősebb, még egy borult napon is magas lehet. Sok felület, mint pl. a hó, homok és víz visszaveri a napsugarakat és azok hozzáadódnak az összes UV expozícióhoz.

A nap elleni védő programok fontosak

Sürgősen nap elleni védő programok kellenek, amelyek növelik a tudatosságot és változásokat érnek el az élet stílusban, abból a célból, hogy lelassítsák, és esetleg visszafordítsák a több és több bőrrák irányába mutató trendet. Egy hatékony kampány nagy hatással lehet a közegészségre: a 15-ős vagy magasabb faktorú napvédőkrém rendszeres használata 18 éves korig 70 %-kal csökkentené a bőrrák gyakoriságát Ausztráliában. Az egészségi előnyökön túl, a hatékony oktatási programok jelentősen csökkenthetik az egészségügyi rendszer költségeit és erősíthetik a gazdaságot. A jelenlegi megelőzési kampányok Ausztráliában kb. 0,08 USD-t fektetnek be személyenként évente, míg a bőrrák kezelések közvetlen költségét 5,70 USD-re becsülik fejenként ugyanakkora időtartam alatt.

WHO-s tevékenységek a gyermekek nap elleni védelmének elősegítésére

INTERSUN Project

Az INTERSUN, a WHO egész Földre kiterjedő UV projektjének a célja az UV sugárzás expozíciójából származó betegségek terhének csökkentése. A program ösztönzi és kiértékeli a kutatásokat a tudományos ismeretek hiányosságainak pótlására, meghatározza és számszerűsíti az egészségi kockázatokat, valamint megfelelő válaszokat dolgoz ki irányelveken, ajánlásokon és információ terjesztésen keresztül. Ezeken a tudományos célokon túl, az INTERSUN iránymutatást ad a nemzeti hatóságoknak és más hivataloknak a napsugárzás elleni hatékony védő programokról. Ezek különféle cél hallgatóságokat szólítanak meg, mint pl. foglalkozásilag exponált emberek, turisták, iskolás gyerekek és a lakosság. A program a gyerekek nap elleni védelmi oktatási rendszerének kidolgozásán munkálkodik, amely tartalmaz egy oktatási csomagot és javaslatokat is a legjobb gyakorlatra.

Globális nap UV index

Az UV indexet (UVI) a WHO, az UNEP(Egyesült Nemzetek Környezeti Programja) és a WMO(Meteorológiai Világszervezet) dolgozta ki annak a nemzetközi törekvésnek a részeként, hogy növeljék a lakosság veszélyérzetét a nap expozíció kockázataival szemben. Ez egyszerűen a Nap ultraibolya sugárzás intenzitásának a mértéke a földfelszínen, és sok országban az időjárási előrejelzés részeként közlik. Az INTERSUN szorgalmazza az UVI harmonizált használatát és javasolja a kormányoknak, hogy alkalmazzák ezt az oktatási eszközt a saját egészség megőrző programjaikban. A WHO ösztönzi a terjesztési csatornákat, mint pl. a média és a turizmus, hogy közöljék az UVI előrejelzést és támogassák a napfénytől védő üzeneteket.

Globális Iskolai Egészségi Kezdeményezés

A WHO Globális Iskolai Egészségi Kezdeményezése keresi az egészség megőrző és oktató tevékenységek mobilizálásának és megerősítésének lehetőségeit, hogy javítsa a tanulók, az iskolai személyzet, a családok és a közösség más tagjainak egészségét. Az iskolák életbevágóan fontos helyek a nap elleni védelem elősegítésére és jelentős szerepet játszanak a veszélyérzet növelésében és a gyerekek, és az értük felelős emberek viselkedésének megváltoztatásában Az INTERSUN, a WHO Iskolai Egészségi Információs Sorozatának részeként egy olyan dokumentumot készít elő, amely majd egy leendő nap elleni iskolai védelmi kezdeményezés beindításához szükséges alapvető lépéseket írja le.

Munkacsoport a Gyermekek Környezeti Egészségének Megóvására

Válaszul az a gyermekek különleges sérülékenységére vonatkozó új ismeretekre és a nem biztonságos környezet egészségi hatásával kapcsolatos növekvő aggodalomra, a WHO 1999 júliusában létrehozta a Munkacsoportot a Gyermekek Környezeti Egészségének Megóvására. Ennek célkitűzései: növelni a tagállamok és a lakosság veszélytudatát, segíteni az országokat a környezeti ártalmak hatásainak csökkentésében és a kockázat meghatározására és az információ terjesztésre szolgáló módszerek kifejlesztésében. A Munkacsoport tevékenységének egyik témája a gyermekek megóvása a káros ultraibolya sugárzástól.

Forrás: http://www.osski.hu/sugeu/niso/UVteny.htm

GYÓGYUL AZ ÓZONPAJZS

Amerikai tudósok szerint sikerült bizonyítékot szerezni arról, hogy az ózonpajzs megkezdte regenerálódását. Ugyanakkor a pajzs teljes gyógyulása, helyreállása legalább ötven évet vesz majd igénybe.

A tudósok szerint lelassult az az ütem, amellyel az ózonpajzsot rombolták, elsősorban annak köszönhetően, hogy nemzetközileg betiltották az ózonréteget károsító vegyianyagokat.

A kutatók az elmúlt húsz év adatait elemezték, amelyet három műhold és három földi mérőállomás regisztrált. Ennek alapján kiderült, hogy a sztratoszféra felső részében amely az ózonréteg tetejét is magában foglalja jelentősen lelassult az ózon eltűnésének üteme.

Korábban tízévente az ózon 8 százaléka tűnt el, most ez a ráta négy százalékosra csökkent nyilatkozta Michael Newchurch, az Alabamai Egyetem professzora, a kutatás vezetője. Az ózon csökkenése várhatóan a következő években megáll tette hozzá.

A regenerálódás az első globális környezetvédelmi szerződések egyikének, az 1987-es montreali protokollnak a sikere. Ez betiltotta azokat a kemikáliákat, amelyek károsítják az ózonpajzsot. A szóban forgó vegyianyagok közül elsősorban a CFC-k használatát korlátozták, amelyeket korábban aeroszolokban és hűtőgépekben alkalmaztak.

Jóllehet az ózonpajzs felső rétege kezdi visszanyerni épségét, az alsóbb rétegekben ennél bonyolultabb a helyzet. Itt ugyanis a globális felmelegedés megváltoztatja a hőmérsékleti viszonyokat és a széljárást is, ami lassítja a „gyógyulást".

Forrás: FigyelőNet - 2003. augusztus 1.

LEVEGŐBUBORÉK(ATMOSZFÉRA)

Földünket a világurrel összeköto, ill. attól elválasztó hatalmas (több tízezer kilométer) vastagságú gázburkot légkörnek nevezzük.

A légkör összetétele, szerkezete és jelentosége

Anyaga elsosorban gázok keveréke, de kevés cseppfolyós (foleg víz) és szilárd (por, korom, jég) alkotót is tartalmaz. Többrétegu szerkezete folyamatosan megy át a bolygóközi tér igen ritka anyagába. Számunkra elsosorban az alsó légkör szférái (troposzféra, sztratoszféra) fontosak, mivel itt található az egész légkör tömegének mintegy 99%-a, a teljes légköri vízkészlet és itt játszódnak le az idojárási jelenségek (felho- és csapadékképzodés, légmozgások) is. A sztratoszféra középso részén (kb. 20-30 kilométer magasságban) halmozódott fel az ózonréteg (O₃). Az ózon a Nap ultraibolya sugárzásának hatására oxigéngázból (O₂) képzodik, keletkezésével elnyeli az ultraibolya sugárzásnak az élovilágra ártalmas részét.

A levego nem "semmi"! az élet nélkülözhetetlen feltétele! Innen nyerjük az oxigént légzésünkhöz, a benzinmotorokhoz és tábortüzeinkhez is. Az oxigén (is) segít lebontani az avart, a kidolt fát, a szemetet, lebontja az élo szervezetek anyagait, s ezáltal energiát biztosít az életfolyamatokhoz.

A légkör táplálékforrás a növények számára. Széndioxid (CO₂) tartalmát a zöld növények napfényenergia segítségével átalakítják (fotoszintézis során) saját szervezetük szerves (organikus) anyagaivá. Ezáltal juthatnak csak szerves anyaghoz az állatok és az ember, közvetlenül (pl. növényevok), vagy közvetve (pl. ragadozók).

Ha a növényvilág "táplálkozása során" nem kötne meg hatalmas mennyiségu széndioxidot, a földfelszín légkörének homérséklete eroteljesen felmelegedne a fokozódó üvegházhatás következtében. (Üvegházhatás alatt értjük a földfelszínrol visszaverodo, a levego vízgoz és széndioxid tartalma által elnyelt, majd a földfelszínre visszasugárzott homennyiséget, hosugárzást).

A növényzet égetése, irtása (a tarló- és erdotuz), szerves tüzelok (szén, koolaj, fa) felhasználása ugyanakkor jelentosen növelheti a levego széndioxid tartalmát.

Az életet hordozó anyagok (fehérjék, nukleinsavak) egyik fontos építoeleme a nitrogén (N₂) hatalmas (78 tf %-os) mennyiségben található a légkörben. Vannak olyan - nitrogéngyujto baktériumok, melyek ezt a molekuláris nitrogént (N₂) meg tudják kötni, s az a táplálékláncokon keresztül eljuthat a fejlettebb fogyasztói szervezetekbe.

A légkör nedvességtartalma (akkor is van, ha nem érezzük) nagy szerepet játszik a kozetek mállásában, mivel a kémiai folyamatok vizes oldatokban játszódnak le. A levego páratartalma segít a növényeknek átvészelni a száraz, aszályos idoszakot.

A légkör befolyásolja Földünk éghajlatát a "dermesztoen zord" Világurben. Üvegházhatása, hoszigetelése nélkül bolygónk klímája 34 ^oC-kal lenne hidegebb. Ez Magyarországon -24 ^oC-os évi középhomérsékletet jelentene a mai +10 ^oC-os középhomérséklettel szemben. A ritka anyagú, de vastag légkör és foleg az ózonpajzs csökkenti, s ezáltal megvédi a Földet a káros kozmikus sugárzásoktól, a túlzott mértéku felmelegedéstol. Kevés kivételtol eltekintve elégeti a légkörbe hatoló veszélyes meteorokat, tehát védelmezi az életet.

A levego élohely is. Itt nemcsak a szembetuno, jól látható madarakra, denevérekre, ízeltlábúakra kell gondolni, hanem arra a légköbméterenként több ezer aeroplanktonra is, melyeket a szél szállít. Ide tartozik számos vírus, baktérium, gombaspóra, jelentos mennyiségu virágpor (pollen) és repített mag, de lehetnek algák és apró, gyengén repülo ízeltlábúak (pl. levéltetvek, kis pókok...) is.

A légkör ipari nyersanyagokat is tartalmaz. Az oxigén és nitrogén mellett ide sorolhatjuk például a nemesgázok közé tartozó neont és kriptont, melyek csak a levegobol nyerhetok ki.

A Föld légköre a légi közlekedés - egyre jelentosebbé váló - színtere.

Forrás: http://www.kornyezetunk.hu/belso/legkor5.html

MIÉRT SZÜKSÉGES A NAPSZEMÜVEG?

Sokat várunk el a szemünktől. Szemünket -testünk más területeivel ellentétben- az ébrenlét alatt folyamatosan használjuk, terheljük. A szükségesnél több fényre a szem védekező funkciókkal válaszol, amelyek egy idő után a szem túlterheléséhez vezetnek. A napszemüveg viselése ezt a túlterheltséget csökkenti, kiszűri a felesleges fényt és a zavaró csillogó fényhatásokat. A napszemüvegek védelmet nyújtanak a rendkívül veszélyes ultraibolya, röviden UV sugarak ellen is.

A jó napszemüvegek a káros UV sugárzás legalább 99%-t kiszűrik. A látás tisztasága, a képélesség, és a szem érzékenysége akár 50%-kal is csökkenhet, ha a napfény tartósan éri a retinában fényátalakító sejtekben (csapok és pálcikák) található rodopszint (magyarul: látóbíbort). A megfelelő napszemüveg napközben gátolja a felesleges és káros fény szembe jutását, éjszaka pedig védi a retina érzékenységét (pl. éjszakai autóvezetésnél a reflektorok fényhatásai). Az emberek egyre több időt töltenek a szabadban, ahol nagyobb mennyiségű káros fénynek vannak kitéve.

Bár az emberek 80%-a tudatában van a napfény bőrt károsító hatásával (akár bőrrák okozója is lehet), csak 20% tudja, hogy a napfény a szemet is károsíthatja. Bőrünket sokkal elterjedtebben védjük krémekkel a napfény ellen, mint ahányan napszemüveget hordunk. A környezetszennyezés hatására az ózonréteg (a Föld atmoszférájának felső rétege) egyre csökken, ennek következtében több UV sugárzás éri a földfelszínt. A megnövekedett UV sugárzás növeli a bőrrák, immunrendszeri zavarok, szürke hályog és egyéb szemproblémák kockázatát.

A gyermekek esetében fokozottan szükséges a megfelelő védelem az UV sugarakkal szemben, mert 14 éves korukig háromszor érzékenyebbek az UV sugarak károsító hatására, mint a felnőttek.

Néhány fontos orvosi tény a gyermekeket érő napfény hatásairól:

A szemet ért károsodás összeadódik az idő elteltével. Minél hamarabb kezdődik a védekezés, annál jobb.

A mai gyerekek sokkal több UV sugárzásnak vannak kitéve, mint a korábbi generációk.

Az embert teljes életében érő UV sugárzás 50%-a 18 éves kor előtt következik be.

A fiatalkorban elszenvedett UV sugárzás kritikus a szem rákos betegségeinek kifejlődésénél. Ez a kockázat sokkal nagyobb, mint ha néhány leégés a nap hatására.

A három alapvető lépés, amivel védekezhetünk az UV sugarak ellen, ha napszemüveget és sapkát

hordunk, illetve krémekkel védjük a bőrünket.

Forrás: http://www2.ofotert.hu/index.php?page=termekek&p2=napszemuveg&p3=miert

NINCS ÚJ A NAP ALATT I.

/Napozás és fényvédelem/

Ózonpajzs, sugárzás - Belső védelem

Megint itt a nyár, a szabadság, a vakáció, a nyaralások időszaka, ilyenkor mindenki igyekszik a szokásosnál több időt tölteni a szabadban, lehetőleg valamilyen vízparton. A fürdés, pancsolás és különböző vízisportok mellett a legkedveltebb időtöltés a napozás. A barna bőr divat lett az elmúlt évtizedekben, ahogy a napozás ártalmaira figyelmeztető cikkek írása is.

De nem csupán a divat miatt süttetjük a hasunkat. A szakemberek szerint a napozás és a barna bőr iránti olthatatlan vágyunknak mélyebb, lelki okai is vannak. Számos, a témával foglalkozó pszichológus szerint a napozás, mint szabadidős tevékenység gyakran az új kapcsolatok kialakításának igényével is összefügg. Ilyenkor a szokottnál nyitottabbak vagyunk, könnyebben és gyorsabban kötünk ismeretségeket, jobban kihasználjuk a helyzetek kínálta flörtölési lehetőségeket. A napbarnított, egymás testét pásztázó fiatalok zöme azonban ritkán gondol arra, hogy a napsugár öregít a legjobban és leggyorsabban, s amit ma úgy tűnik, ingyen kapnak a természettől, annak az árát később esetleg kamatostul kell visszafizetniük.

Szögezzük le: nem a napfénnyel általában van a gond. A napfényre minden porcikánknak szüksége van, még a lelkűnknek is. Nem véletlen, hogy egy olyan északi országban, mint Finnország, ahol az évi napsütéses órák száma meglehetősen alacsony, az emberek sokkal gyakrabban szenvednek a depressziótól, mint az életvidám, napsütötte mediterránumban. Nehéz hát elhinnünk, hogy ez az éltető erő, a ragyogó Nap akár komoly veszélyforrás is lehet! Pedig így van.

A Földünket 15-35 km magasságban körülvevő óriás napernyő, az ózonpajzs létfontosságú a földi élet szempontjából. Ez a vékony és - mint ahogy mára kiderült - sérülékeny légköri réteg védelmezi a bolygónkon élő sok milliárd élőlényt a nap káros sugaraitól. A gigantikus napernyő azonban az elmúlt évtizedekben foszladozni kezdett és napjainkra nagymértékben elvékonyodott -ahogy mondani szokás kilyukadt. Ezért a folyamatért mi magunk, pontosabban az általunk használt CFC (klorofluorokarbon) gáz is felelős, amit korábban széles körben használtak hajtógázként a háztartási-kozmetikai spray-kben, valamint kedvező tulajdonságú hűtőközegként a frizsiderekben. (A légkörbe emelkedő gáznemű CFC fény hatására elbomlott, s reakcióba lépve a magasban található ózonnal azt folyamatosan pusztította.) A lyuk kiterjedése egyes mérések szerint megközelíti az Egyesült Államok méretét, s ezen a résen keresztül ma már olyan káros sugarak (pl. az UVC sugarak) is elérik a Föld felszínt, melyek korábban soha. Megváltozott a Földre jutó sugarak aránya és összetétele ezáltal, ma más a Nap biológiai hatása, mint az korábban volt. A földet érő napfény sugarai három fő csoportba sorolhatók:

Infravörös tartomány, ez melegíti fel a vizeket és a levegőt.
Látható fény tartománya. A Földet elérő napsugarak döntő többsége tartozik ide.
Ultraibolya tartomány. (UV*) Mindenekelőtt ez hat a bőrre.

Az ultraibolya (UV) sugarakat az egyre rövidülő hullámhosszuk alapján a szakemberek további három tartományra osztják, az UVC (200-280 nm), az UVB (280-315 nm) és az UVA (315-400 nm) sugarakra. A legrövidebb UVC sugarakat az ózonréteg (már, ahol még ép) döntő többségükben elnyeli, ezért nem érik el a Földet.

Az UVB azonban már eléri a felszínt, sőt a sugárzás mértéke egyes adatok szerint évente két százalékkal emelkedik. Az UVB sugaraknak köszönhetjük a leégést és a DNS láncot károsító hatása révén a rosszindulatú daganatok kialakulásában is szerepet játszik, amellett hogy ismert az immunrendszert gyengítő hatása is.

A harmadik és egyben leghosszabb tartományba eső UVA sugarak teszik a bőrt a fényre érzékennyé. Az UVA sugarakat sokáig "jó" sugaraknak, azaz a bőrre veszélytelennek tartották, ám a további kutatások kimutatták, hogy hatásukra szabadgyökök keletkeznek a szervezetben. Az UVA sugarak okozzák a bőr un. "fényöregedését" is, ami nem azonos a természetes öregedéssel. Fényöregedés folyamatának azt a jelenséget nevezik, amikor az UVA sugarak hatására a bőr mélyebb rétegeiben olyan visszafordíthatatlan károsodás következik be, amelynek következtében a bőr elveszti rugalmasságát, víztartalmát, megvastagszik, a ráncok elmélyülnek. A fényöregedés hatása csak évek múltán jelentkezik, azonban a védelem nélkül napon töltött órák-napok hatása mind-mind összeadódik. Az (JVA okozta fényöregedési folyamat visszafordíthatatlansága miatt is javasolja nagyon sok bőrgyógyász, hogy lehetőleg minél kevesebbet tartózkodjunk a tűző, erős napon.

A Nap káros sugarai ellen valamennyi élőlény kénytelen védekezni valamilyen formában. Mi emberek meglehet védtelennek tűnünk a tollat-szőrt növesztő állatokkal összehasonlítva, de azért nekünk is van valami a tarsolyunkban, ami több-kevesebb oltalommal szolgál számunkra.

A bőr sejtjei képesek bizonyos fokú regenerálódásra, a napsugaraknak által károsított, sérült DNS-eket a szervezet az éjszakai pihenők alatt igyekszik kijavítani. A regenerálódás! folyamatnak azonban vannak korlátai is, a megújulni képtelen sejtek rendszerint elhalnak, vagy ami veszélyesebb, módosult formában élnek tovább. Immunrendszerünk figyel ezekre a károsodott sejtekre, s mint idegen elemeket elpusztítja azokat, hogy osztódva később ne okozhassanak rákos megbetegedéseket.

Sajnos az imént leírt védelmi vonal korántsem tökéletes, különösen a megváltozott sugárzási körülmények hatásait kompenzálja nehezen. A övetkező részben azt vizsgáljuk meg, hogy mi magunk milyen egyéb módokon óvhatjuk bőrünk egészségét.

Forrás: www.vital.hu/themes/health/nincsujanapalatt1.ht

TOVÁBB VÉKONYODIK AZ ÓZONPAJZS

A következő hetekben az ózonréteg átmeneti elvékonyodása miatt jelentősen megnőhet az UV-sugárzás, és ezzel a bőrrák kialakulásának kockázata az észak-európai térségben - állítják az Európai Ózonkutatók Közösségének szakértői. Figyelmeztetésük szerint az előttünk álló időszakban megdőlhet az északi félteke ózonlyukrekordja, mert a sztratoszférát láthatóan megviselte az ötven év óta nem tapasztalt zord tél és a szokatlanul sok felhő. A jelenlegi meteorológiai viszonyok az 1999-2000-es időszakkal (amikor az eddigi legnagyobb ózonlyuk kialakult) összevetve lényegesen rosszabb képet mutatnak, nagy a valószínűsége, hogy a mostani tél végére a sugárzástól védő ózonréteg vékonyabb lesz minden korábbinál.

Az ózonréteget három oxigénatom molekulái alkotják. Az ózonmolekulák folyamatosan képződnek és pusztulnak a Földtől 10-40 kilométeres távolságban húzódó sztratoszférában. Amikor az ózonrétegen nincs sérülés, akkor a kialakulásnak és a megsemmisülésnek a körforgása állandó.

Mostanában azonban az ózont károsító emberi tevékenység felborította az ózonháztartást. A problémát főként a régebbi hűtőszekrényekben használt hűtőközegek, a dezodorok hajtógá- zai és a tűzoltásra használt gázok okozták. Ezek gyártását ma már nemzet-közi egyezmények tiltják, ám az ózonréteg regenerálódásához így is évtizedek kellenek. Az átmeneti vékonyodás - amely főleg meteorológiai okokkal magyarázható a rendkívüli hideg miatt jelenleg több észak-európai ország felett is érzékelhető, növelve a bőrrák és a szürke hályog kialakulásának kockázatát.

Forrás: www.nepszabadsag.hu - 2005. február 8.

ózon, ózonpajzs, ózonlyuk, bőrrák, napozás

Az ózon (O₃) oxigénből (O₂) keletkezik, ultraibolya sugarak hatására. Nagyobb hullámhosszú fénysugarak hatására elbomlik. Az ózonpajzs a sztratoszféra legkülsőbb, 25–100 km magasságában lévő burka, mely az utóbbi években elvékonyodott. Az ózonréteg keletkezésének és lebomlásának természetes egyensúlya nagy valószínűséggel a freongáznak, de bizonyos bozótirtó vegyszereknek is betudhatóan bomlott meg. Ahol az elvékonyodás mértéke elérte az 50%-ot, ott ún. ózonlyukak keletkeztek. Ennek következtében a napfény káros, 220–320 nm hullámhosszú UV-sugarai akadálytalanul áthatolnak az ózonpajzson, és a sejtek osztódásáért felelős fehérjemolekulákat megbombázva, azok daganatos elváltozását idézik elő. Ez az oka a bőrrák, elsősorban a melanoma malignum világméretű megszaporodásának (daganatos betegségek). A természetes védekezés része a fokozatos napozás. Hatására a hám megfelelő sejtrétege 3–5-szörösére megvastagodik és elzárja az utat a mélyebb rétegeket károsító UV-sugarak elől. A napozás korlátozása, különösen délben és vízparton szintén véd a ráktól. Bizonyos napvédő krémek elnyelik a káros UV-sugarakat. A környezetvédelem (kevés) sikeres akciójának egyike a freon-tartalmú hajtógázok globális betiltása. Minden remény megvan arra, hogy néhány évtizeden belül helyreáll a természetes egyensúly.

Forrás: enc.phil-inst.hu/1enciklopedia/mindennapi/ozon.htm

ÓZONPAJZS ÉS AZ ULTRAIBOLYA SUGÁRZÁS

Több mint egy évtized telt el azóta, hogy felfedezték a mára már széles körben ismert "ózonlyukat". Az ennek hátterében zajló folyamatok már igen jól ismertek. Alábbi írásunkban nem elsősorban e kémiai folyamatok részletes ismertetése a cél, hiszen ez már több helyen napvilágot látott. Cikkünk ehelyett inkább megpróbálja megvilágítani a probléma kevésbé ismert, de fontos összefüggéseit a légköri sugárzásátvitellel, valamint a felszínre érkező ultraibolya sugárzással, melynek beható vizsgálata csak az utóbbi időben, főként az ózonprobléma hatására kezdődött meg.

1985-ben a British Antarctic Survey kutatói drámai felfedezésről adtak hírt: az antarktiszi Halley-öböl felett 1977 és 1984 között a tavaszi évszakban az ózontartalom 40%-kal csökkent; azaz felfedezték az "ózonlyukat". Azóta tíz év telt el, az ózoncsökkenés hátterében rejlő kémiai folyamatok már igen jól ismertek. Az ezeket felfedező kutatók (M. J. Molina, F. Sherwood Rowland és P. J. Crutzen) épp tavaly 1995-ben megkapták a kémiai Nobel-díjat.

Dióhéjban a légköri sugárzásátvitelről

Az elektromágneses sugárzás nem más, mint hullámok formájában tovaterjedő elektromágneses energia. Elektromágneses sugárzást minden test bocsát ki, hőmérsékletétől függően. Az olyan forró testek, mint a csillagok (azaz például a Nap) főként a látható tartományban sugároznak, míg a hidegebb testek (például a Föld vagy az ember) pedig a hosszabb hullámhosszú infravörös tartományban.

A különböző fotoionizációs és fotokémiai folyamatok, mint nevük is mutatja, a sugárzás energiájának hatására mennek végbe, így ezek által is veszteség éri az adott hullámhosszon beérkező sugárzást. E folyamatoknak köszönhető, hogy a legrövidebb hullámhosszú (legnagyobb energiájú) életveszélyes elektromágneses sugárzások (gamma-, és röntgensugárzás) néhány "kóbor foton" kivételével - nem jutnak le a földfelszínre. A napsugárzásnak a légkör legalsó, legsűrűbb rétegeibe lejutó része az ott lévő nagy aeroszol részecskéken ismét szóródik, - vagyis részben visszatér a világűrbe.

Az elektromágneses sugárzásnak egy szűk hullámhossztartományára érzékeny az emberi szem; ez a tartomány a látható fény. Az összes ennél rövidebb hullámhosszú (nagyobb energiájú) elektromágneses sugárzásfajta kisebb-nagyobb mértékben veszélyt jelent az élő szervezetekre. Fentebb már szó volt róla, hogy a gamma- és röntgentartományok energiáját bizonyos folyamatok már nagyobb magasságokban szinte teljesen elhasználják, mielőtt a Földre érnének. A következő hullámhossztartomány amely hosszabb hullámhosszú a röntgennél, de rövidebb a látható fénynél - az ultraibolya tartomány. Ez lesz az egyik főszereplő a továbbiakban, így ismerkedjünk meg vele részletesebben.

Hullámhosszban kifejezve, a 100 nanométer (nm) és 400 nm közé eső hullámhosszúságú sugárzásokat nevezzük ultraibolyának (UV). Ezt még 3 részre oszthatjuk: extrém UV vagy másnéven UV-C (100 nm-280 nm), UV-B (280 nm-320 nm) és UV-A (320 nm-400 nm) tartományok.

A Napból érkező ultraibolya sugárzás azonban nem mindig egyforma intenzitással éri a földgolyót, mivel a Nap-aktivitás nem teljesen egyenletes. Két periodikus tényezővel kell számolnunk. Egyik a 11 éves napfoltciklus, amely a Nap aktivitásának 11 éves periódusú változásával van kapcsolatban, a másik pedig a Nap 29 napos rotációja. Ezen felül rövid időre megnövekedhet a Nap UV sugárzása a kisebb-nagyobb kifényesedések (flerek) következtében. Ez utóbbiak hatása a földfelszín közelében nem észlelhető, mivel ekkor csak az extrém UV-tartományban, a hidrogén Lyman-alfa vonalánál, valamint még rövidebb hullámhosszokon történik sugárzásnövekedés.

Az ózon keletkezése a légkörben

Az ultraibolya sugárzásnak jelentős hányadát a légkörben található ózon szűri meg, megakadályozva ezáltal, hogy e veszélyes sugárzás nagymértékben a földfelszínre jusson. Az ózon, vagyis a háromatomos molekulájú oxigén a légkörben a gázok egymilliomod részénél is kisebb mennyiségben van jelen, de jelentősége az UV-sugárzás elnyelése miatt óriási.

Az ózonnak kétféle módon is szerepe van az UV-sugárzás megszűrésében. Az egyik végül is közvetett: az ózonképző folyamatokhoz extrém UV-sugárzás kell, s emiatt e tartomány energiája felemésztődik az "ózongyártásban". Másrészt maga az ózon elnyeli (abszorbeálja) az UV-B-sugárzás döntő hányadát.

Az ózon keletkezésének megértéséhez kísérjük figyelemmel egy képzeletbeli extrém UV sugárzásnyaláb útját a légkörben lefelé. A Föld légkörébe érve az extrém UV hamarosan elkezd ionizálni, s ezért gyengülni. Az oxigénmolekula a 242 nm-nél rövidebb hullámhosszú, extrém UV-sugárzás hatására disszociál, azaz két oxigénatomra bomlik. Ez a folyamat nagyobb magasságokban is lejátszódik ugyan, de ahogy lefelé haladva az oxigénmolekulák koncentrációja nő, egyre intenzívebbé válik. A sztratoszférában már elegendően nagyszámú egyéb molekula van jelen ahhoz, hogy segítségükkel ún. "hármas ütközési reakcióval" az atomos oxigénből ózon keletkezzék. Az "ütköző részecske" szerepét leginkább nitrogén- vagy oxigénmolekulák töltik be, amiből látható, hogy az ózonképzésből a levegőben legnagyobb mennyisében előforduló anyag, a nitrogén is kiveszi a szerepét. Az így létrejövő ózon egy része különböző folyamatokban újra elbomlik.

Ha tovább folytatjuk az előzőekben kiválasztott extrém UV-nyalábunk légköri útjának figyelemmel kísérését, azt tapasztaljuk, hogy az alsó sztratoszférában már gyakorlatilag eltűnik, ennél alacsonyabb magasságokba már nem jut el. Ugyanis mire ideér, összes energiája felemésztődik a különböző folyamatokban.

Az ózon magasság szerinti eloszlása az 1. ábrán vastag vonallal jelölt módon alakul. Ennek az eloszlásnak az a magyarázata, hogy egyre lejjebb haladva a légkörben, egyre több oxigén, illetőleg "harmadik ütköző részecske" áll rendelkezésre, így növekszik az ózontartalom. A 12-14 km-es magasságban viszont elfogy az addig energiájával sokféle folyamatot tápláló extrém UV, s így lejjebb már nem tud ezen az úton ózon keletkezni. Mégis találunk ózont a troposzférában (átlagosan az összózon mennyiségnek 10%-át), ugyanis egyrészt az áramlások leszállítják, sőt az ózonnak vannak fölfelszíni forrásai is.

Az előzőekből láthatjuk, hogy ózon az egész légkörben megtalálható a földfelszíntől egészen a legfelső légrétegekig. Ezért a hétköznapi szóhasználatban elterjedt "ózonréteg", "ózonpajzs" kifejezések nem fedik teljesen a valóságot, hiszen hibásan azt a képzetet kelthetik, hogy az ózon csak egy jól elkülöníthető rétegben koncentrálódik, noha a légköri ózon mintegy 80%-a valóban egy viszonylag szűk magasságtartományban - 15 és 25 km között - helyezkedik el.

A légköri ózon területi eloszlása

A légköri ózon mennyiségét az erre a célra kifejlesztett nagy pontosságú, ún. Dobson-spektrofotométerrel mérjük. A berendezés névadója Dobson, angol fizikus, aki a század 20-as éveiben dolgozta ki a mérés elvét, majd pedig az erre szolgáló spektrofotométert. Ezzel több UV-hullámhossz intenzitásának megmérése után a relatív intenzitásokból számítható a vertikális légoszlopban lévő teljes ózontartalom, aminek mértékegysége a dobson. Egy dobson annak az ózonrétegnek a vastagságát jelenti századmilliméterekben, amely a földfelszíni mérési pont fölött kialakulna, ha a légoszlopban lévő összes ózon hőmérséklete és nyomása a földfelszíni értéket venné föl. Ez azt jelenti, hogy ha az ózontartalom pl. 300 dobson, akkor az összes ózon egy 3 milliméter vastag réteget képezne a felszínen.

A világhálózatban közel 200 helyen mérik a teljes ózontartalmat. Hazánkban az Országos Meteorológiai Szolgálat Budapesti (pestszentlőrinci) Ohszervatóriuma foglalkozik a teljes légköri ózontartalom mérésével és vizsgálatával, valamint a napsugárzás különböző komponensei, - köztük az ultraibolya sugárzás - mérésével. Az ózontartalom ma már műholdas mérésekkel is meghatározható. Ez kevésbé pontos eredményeket ad, viszont olyan területekről is kaphatunk információt, ahol nincsenek felszíni állomások.

Az ózon keletkezési mechanizmusának ismeretében nyilvánvaló, hogy a legtöbb ózon a Föld azon területei fölött képződik, ahol a legnagyobb a beérkező sugárzás mennyisége, azaz az Egyenlítő környékén. Azonban ha megnézzük a 2. ábrát már első pillantásra meglepődhetünk. Az ábrán a teljes ózontartalom átlagos évi menete látható a különböző földrajzi szélességeken. Rögtön kitűnik, hogy ahol a legtöbb ózont várnánk, ott van a legkevesebb: az Egyenlítőn, miközben mennyisége észak felé haladva növekszik. Hogyan lehetséges ez? Egyrészt az ózonbontó fotokémiai reakciók hatékonysága a pólus felé haladva csökken a beeső sugárzás gyengülése miatt, másrészt a jelenség magyarázatát a sztratoszféra áramlási viszonyaiban kell keresnünk. Késő télen és kora tavasszal a sarkvidékeken erős leszálló mozgások figyelhetők meg a sztratoszférában, míg a trópusok felett az alsó sztratoszférában még lassú feláramlás észlelhető. A sarkvidéki leszálló mozgások következtében a felső sztratoszférában a pólus felé, az alsó sztratoszférában pedig az Egyenlítő felé tartó áramlás indul meg. Az alsó sztratoszférában felhalmozódott ózon azonban az alacsonyabb szélességek felé haladva egyre magasabbra nyúló troposzférába kerül és különösen a nyár folyamán ott elbomlik. Ez az oka annak is, hogy egy adott szélességen ősszel mérjük a legalacsonyabb, és tavasszal a legmagasabb ózonértékeket.

Változások az ózontartalomban

Az előzőekben láthattuk, hogy egy adott felszíni pont fölötti ózontartalmat milyen jelentősen meghatározza a sztratoszférikus cirkuláció. Ebből adódóan a rövidebb (pl. napi) időskálán kialakuló áramlási folyamatok is hatással vannak már az ózontartalomra. Ez azt jelenti, hogy olykor egyik napról a másikra is jelentősen változhat az ózonmennyiség; extrém esetben 20-25%-ot is elérhet a változás mértéke.

Ezek után vegyük szemügyre azokat a tényezőket, amelyek hosszú távon okoznak változásokat az ózontartalomban. Elsősorban két periodikus folyamat az, amelyekkel számolnunk kell. Gondoljuk csak el: mivel az ózon léte az extrém ultraibolya sugárzástól függ, nyilván ennek intenzitásában bekövetkező bármilyen erőteljesebb és tartósabb változásnak hatással kell lennie az ózontartalomra.

Korábban már volt szó a napfoltciklusról; a napaktivitás 11 éves változásával együtt jár az ibolyántúli sugárzás változása is. Így az ózontartalom változása követi a napaktivitás változását. (Itt meg kell jegyeznünk, hogy a flerek két okból nem befolyásolják az ózontartalmat: 1. mert ahhoz nagyon rövid élettartamúak, 2. mert fler esetén az extrém UV-nek olyan rövid hullámhosszú részében történik intenzitásnövekedés, amelynek döntő része már le sem jut azokba a rétegekbe, ahol az ózonképződés zöme végbemegy.) Az ózontartalom változásában észlelhető másik hosszú periódusért a sztratoszférikus cirkuláció, pontosabban a kvázi-kétéves oszcilláció nevű jelenség a felelős. Ennek periódusa 2 és 2,5 év között változik, átlagosan 2,3 évnek vehető. A trópusi sztratoszférában az áramlás iránya ilyen időközönként keletiről nyugatira vált, aztán visszafordul. Ebből adódóan egy ennek megfelelő periódus is észlelhető az ózontartalomban.

Ezzel elérkeztünk oda, hogy megtekintsük, hogyan változott a légkör ózontartalma az utóbbi évtizedekben. A hosszú távú adatsorokból kitűnik, hogy a légköri ózonfogyás legalább 20 éves múltra visszatekintő tendencia. A 3. ábrán az ózontartalom nagyobb kontinentális területek fölötti hosszú távú változását figyelhetjük meg. A vízszintes tengelyen az évek vannak feltüntetve, míg a függőlegesen az ózontartalom. Az oszlopok a kontinentális léptékű térségekre képzett évi átlagoknak a sokévi átlagtól való eltérését mutatják.

Tekintsük meg ezután a hazai mérések eredményét. Budapesten 1969 óta folyik a teljes ózontartalom mérése Dobson-spektrofotométerrel. Az ábrán az évi átlagoknak a sokévi átlagtól való eltérése látható. Az évi átlagok e változásainak tendenciája 10 évenként kb. 2%-os csökkenésnek felel meg, ami jól illeszkedik a más mérsékelt övi obszervatóriumok adatsoraiból kapott trendekhez.

A légkörben található ózon mennyisége tehát globális léptékben, folyamatosan csökken. Az ember tehát e vonatkozásban mesterségesen megváltoztatta a légkör összetételét. Kérdés persze, hogy milyen mértékben? Pontosabban fogalmazva: teljes egészében magunkat kell-e vádolni ezért a kb. 2%-os 10 évenkénti csökkenésért? Nos úgy tűnik, hogy nem. Azoknak a kémiai-dinamikai modellszámításoknak az eredményei, amelyek a sztratoszféra kémiájában az emberi tevékenység okozta változásokat hivatottak megbecsülni, azt mutatják, hogy x sztratoszféra kémiai összetételébe történő antropogén beavatkozás maximális becslések szerint is csak egy kb. 0,8%/10 évenkénti csökkenést okozna az ózontartalomban, vagyis az észlelt trend kb. felét.

Felvetődik a kérdés: mi okozhatja a többit? Furcsán hangzik, de a legtöbb gyanúsított maga a légkör, amelynek jellemző sajátossága, hogy minden egyes paramétere hosszabb távon is folyamatosan változik (ld. pl. Götz G. írását). Elképzelhető tehát, hogy az éghajlati rendszer jelenlegi állapotában az ózonkoncentráció változásainak épp egy csökkenő szakaszán vagyunk. Ha ez így is lenne, természetesen az sem csökkentené az ember felelősségét. Különösen nem, ha a probléma legdrámaibb, "leglátványosabb" eseményére, az "ózonlyuk"-ra gondolunk. Ez a félreérthető kifejezés nem szó szerinti kilyukadást, vagy akár az ózontartalom időszakos megszűnését jelöli, hanem azt, hogy egy jól körülhatárolható helyen, a Déli-sark környezetében erősen csökken az ózontartalom. Ez ugyanis egyértelműen az emberi tevékenység sajnálatos terméke. Bár Molina és munkatársai már a 70-es évek első felében figyelmeztettek az antropogén eredetű klórvegyületek légköri felhalmozódásának káros következményére, vagyis arra, hogy a különböző folyamatokban felszabaduló klór veszélyezteti a légköri ózont, ilyen drasztikus következményre senki sem gondolt. A 80-as évek eleje óta az Antarktisz fölött a minden kora tavasszal fenyegetően tátongó "ózonlyuk" (vagyis a kevesebb, mint felére vékonyodó védőernyő) felgyorsította az eseményeket: az ún. montreali jegyzőkönyvet (1987) már több egyezmény követte, s a fejlett országoknak rohamtempóban kellett csökkenteniük az ózonkárosító halogénezett szénhidrogének (angol rövidítéssel CFC-k) felhasználását. A becslések szerint jelenleg úgy tűnik, hogy jó, ha a következő évszázad végére a sztratoszférában visszaáll a normális klórtartalom. (A klór-monoxid az ózonroncsolás közvetlen kémiai okozója.) A 80-as évek végén azt prognosztizálták, hogy a CFC-felhasználás erőteljes csökkentése ellenére az azt követő években a sarkvidéki ózonlyuk még erősödni fog. Ez így is történt, az ózonlyuk súlyossága minden egymást követő tavaszon rekordot döntött. Pedig, ha egy pillantást vetünk ismét az 1. ábrára, láthatjuk, hogy már az 1987-es ózonlyuk idején is az ózon szinte teljesen eltűnt abban a magasságban, ahol normális esetben a legnagyobb koncentrációban lenne jelen. Mi lehet hát az oka, hogy az ózonkárosító anyagok ipari felhasználásának gyors visszaszorítása dacára nem észlelünk javulást, sőt az ózontartalom tovább csökken?

Ennek oka pont az, amiért ezen anyagok használata széles körben elterjedt, hogy ti. kémiailag semlegesek. Emiatt nem lépnek reakcióba más anyagokkal, miért is rendkívül hosszú ideig (50-100 év!) a légkörben maradhatnak változatlan formában. Felhasználásuk beszüntetésével tehát további feldúsulásukat meg tudjuk ugyan akadályozni, de a légkörben már benne lévő CFC-k még jó ideig pusztítani fogják az ózont.

A 90-es években a légkör egészében számottevően csökkent az ózontartalom. A 4. ábrán például úgy tűnik, mintha az utóbbi évek évi átlagait jelző oszlopok hirtelen "lefelé fordulnának". Annyi bizonyos, hogy ebben jelentős szerepe van az 1991-es Pinatubo-kitörésnek, amely után szokatlanul hosszú ideig tartózkodott a sztratoszférában a kitörésből származó szulfát-aeroszol. Vessünk egy pillantást most az 5. ábrára, amelyen a budapesti napi értékek alakulása kísérhető figyelemmel 1995 folyamán. A három hullámvonal közül a középső a (több, mint 20 évből számított) éghajlati átlagot jelzi, az alsó és a felső vonalak a görbétől a napi szórások kétszeresével térnek el mindkét irányban. A közöttük ingadozó napi koncentrációérték normálisnak tekinthető, ha a két hullámvonal közé esik. Egy szokásos év folyamán a napi értékek a klímaátlag körül ingadoznának; körülbelül fele részük alatta, a másik fele fölötte, miközben elenyésző számban esetleg lennének extrém értékek, amelyek kívül esnek az átlag körüli kétszeres szórás sávján. Észrevehetjük, hogy ez itt nem teljesül. Extrém alacsony érték ugyan nincs sok, de a napi értékek jelentős hányada - hosszabb időszakokban - átlag alatti. Ez egyértelműen mutatja, hogy az ózontartalom nem úgy viselkedik, mint a megelőző két évtized átlagában.

Hasonló a helyzet 1992-től kezdődően minden évben. A legalacsonyabb értékek általában a téli időszakban fordulnak elő, ez pedig nem más, mint az antarktiszi ózonlyuk gyenge északi megfelelőjének a hatása. Jól tudjuk, hogy az Északi-sarkvidék fölött nem alakul ki ózonlyuk, mivel ott sosem hűl le annyira a sztratoszféra, mint délen, és mert itt a hideg sarkvidék körüli zonális alapáramlást - főként az orografikus hatás következtében fellépő nagy amplitúdójú, ún. planetáris hullámok (az időjárási térképeken messze északra felnyúló magassági anticiklonok) szétszabdalják, biztosítva ezzel a különböző ózontartalmú légtömegek időnkénti keveredését. Az elmondottak következtében az északi féltekén gyenge és rövid élettartamú "ózonlyukacskák" jelennek csak meg, viszont a téli időszakban több ilyet megfigyelhetünk. A Thessalonikiből irányított Globális Ózon Megfigyelő Rendszer (Global Ozone Observing System), amelynek a budapesti ózonmérő központ is tagja, a földfelszíni ózonmérő állomások munkáját fogja össze. Az adatok naponta érkeznek a központba a különböző mérőhelyekről, s ott minden napra ózoneloszlás-térképeket készítenek, amelyeken 1-2 napos követési idővel elemezhető az ózontartalom alakulása a mérsékelt szárazföldek felett.

A földfelszínre érkező ultraibolya sugárzás és kapcsolata a légköri paraméterekkel

Mi, akik a fölfelszínen élünk, tevékenykedünk, a fentebb ismertetett folyamatokból közvetlenül semmit sem érzékelünk. Viszont egy nagyon fontos következményt szó szerint a saját bőrünkön tapasztalunk a leérkező ultraibolya sugárzás erősségét. Az ózon csak egészen kis mértékben engedi át az ultraibolya sugárzást. Ez a lejutó, kevéske mennyiség elengedhetetlen a D-vitamin képződéséhez, nagyobb dózisban azonban az ultraibolya sugárzás veszedelmes ellenség: bőrrákot okozhat, gyengíti az immunrendszert, roncsolja a kötőhártyát stb. Meg kell tehát mérnünk, hogy mekkora dózis érkezik e hullámhossztartományban. Ennek detektálása a kis energiák miatt igen nehéz műszaki feladat, ez is az oka lehet annak, hogy csak az utóbbi néhány évben kezd elterjedni a világon a biológiailag hatékony ultraibolya sugárzás folyamatos megfigyelése, monitorizálása.

Magyarország e tekintetben az úttörők közé tartozik: az Országos Meteorológiai Szolgálatnál 1993-ban végeztük az első kísérleti méréssorozatot és 1994 óta üzemeltetjük a 4 állomásból álló hazai UV-mérőhálózatot. E megfigyelésekre alapozva kezdte meg munkáját (Keszthely, Budapest, Kékestető, Kecskemét) 1995 nyarán a hazai ultraibolya-figyelmeztetőrendszer, amelynek keretében a nyári hónapokban előrejelezzük a következő napra a várható UV-sugárzási szintet. A különböző sugárzáserősségi kategóriákhoz megfelelő ajánlások tartoznak a helyes védekezésre, amelyet a SOTE Biofizikai Intézete készített elő a rendszer számára.

Ha az emberi bőrre káros hatású UV-dózist akarjuk megadni, akkor ismernünk kell az ún. hatásspektrumot, a bőr érzékenységének függését a hullámhossztól, amelyet erythemának hívnak. Ez a görhe a 6. ábrán látható, amelyből kitűnik, hogy a bőr érzékenysége a 320 nm-nél nagyobb hullámhosszaknál nagyon erősen csökken. Ugyanakkor tudjuk, hogy 280 nm alatt gyakorlatilag nem érkezik mérhető sugárzás a földfelszínre. Így a biológiailag hatékony UV tartományt általában az egyszerűség kedvéért azonosítjuk az UV-B tartománnyal, noha a bőr - sokkal kisebb mértékben - még kb. 400 nm-ig még érzékeny.

A biológiailag hatékony UV-sugárzás meghatározására két lehetőség kínálkozik. Az egyik, hogy nagy pontosságú spektrofotométerrel megmérjük a leérkező UV-B spektrális intenzitását, és ezt az eloszlást súlyozzuk az erythemával. Az ilyen spektrofotométerek azonban rendkívül drágák, ezért a legtöbb gazdag ország sem ilyen berendezésekkel szerelte föl UV-B-mérőhálózatát. Emiatt a másik lehetőséget kell választani, amelyet az integráló műszerek jelentenek. Ezek egyszerre mérik a teljes UV-B-intenzitást, de az érzékenysége közel megegyezik az emberi bőrével. Ezek az ún. Robertson-Berger-típusú műszerek, amelyekre pl. a hazai UV-B-hálózat is támaszkodik.

Mivel e megfigyelések még csak kétéves múltra tekintenek vissza, nincs értelme a hazai trendekről beszélni. Volt azonban egy hosszú távú kísérlet az Egyesült Államokban, amelynek eredményei igen tanulságosak. J. Scotto és munkatársai Észak-Amerika 8 különböző pontján 1974-től 1985-ig mérték az UV-B-sugárzást Robertson-Berger-érzékelőkkel. Mivel Észak-Amerika fölött az ózontartalom csökkent ez alatt az időszak alatt, az UV-B-sugárzás növekedését lehetett volna várni. Azonban az egy évtizedes mérési sorozattól számított trend a 8 állomás egyikén sem mutatott növekedést, sőt általában kismértékű csökkenés volt tapasztalható. Mi lehet erre a magyarázat?

A válasz valószínűleg a légköri szennyezés növekedésében keresendő. Ezt a problémát most már hazai mérésekre támaszkodva - a következőképpen vizsgáltuk meg.

A légköri sugárzásáteresztés mértékéül az ún. széles sávú optikai mélységet alkalmaztuk, amely a légkör sugárzásgyengítését jellemzi a teljes látható spektrumban. E fizikai mennyiség x szennyezettség növekedésével nő. Méréseink alapján megállapítottuk a leérkező UV-B-dózisnak az optikai mélységtől való függését, s a kapott eredmények egyértelműen igazolják, hogy a szennyezettség növekedésével a felszínt érő UV-B-dózis csökken.

Érdekes képet mutat a felhőzet hatása a felszíni UV-B-sugárzásra. Vizsgálataink eredménye szerint, ha a Nap a horizont fölött magasan van, akkor a borultság növekedésével az UV-B csökken. Teljes borultság esetén (100%) - a felhőzet átlagosan 72 %-kal gyengíti az UV-B-sugátzást, vagyis 28% még így is lejut a felszínre. (Bais vezetésével egy görög kutatócsoport más módszerrel erre 80%-ot kapott, ami jó egyezésnek minősül.) Érdekes jelenséget tapasztalunk viszont alacsony Nap-magasságok esetén. A 10 és 60 százalék közötti borultság éppenséggel erősíti az UV-B-sugárzást: 25%-os borultságnál a felszínt érő UV-B-dózis 15%-kal nagyobb, mint teljesen derült esetben. Ezt a furcsaságot valószínűleg a napsugárzás felhőszéleken való reflexiója (vagyis a ferdén beeső sugarak egy részének a felszín felé irányítása) okozza, amely jóval hatásosabb alacsonyabb napmagasságok esetén.

Befejezésül tekintsük meg, hogyan függ a felszíni UV-B-dózís a légkör ózontartalmától. Az ózon UV-abszorpciójáról elmondottak alapján világos, hogy az ózontartalom jelentős szerepet játszik a felszíni UV-B alakulásában. Azonban azt is láthattuk, hogy ezt több tényező is befolyásolja. A vizsgálatok során megfelelő módon le kell hát "fejtenünk" az egyéb tényezőket, hogy megkaphassuk az UV-B-sugárzás függését az összózon tartalmától. E függés mérőszámaként az ún. sugárzáserősítési tényező (RAF = Radiation Amplification Factor) terjedt el. Ez azt fejezi ki, hogy 1% ózoncsökkenés esetén hány százalékos UV-B-növekedés jön létre. A Föld különböző helyein általában 1-től nem számottevően különböző értékeket kaptak. Az általunk meghatározott RAF érték 1,1.

Ebből az áttekintésből láthattuk, hogy a légköri ózon és a felszínt érő ultraibolya sugárzás összefüggésének kérdése elég összetett. Ebből azonban arra következtetni, hogy nincs is különösebb probléma, nagy tévedés lenne. Sőt, e folyamatok összefüggéseinek bonyolultsága és ma még nem pontos ismerete, s hozzá az ózon egyelőre tapasztalható folyamatos csökkenése miatt a vonatkozó mérések és vizsgálatok fontossága növekszik. A jövőt illetően ugyanis több itt nem érintett kérdés is felvetődik. Például az, hogy élettani hatásán túlmenően, mit okozhat még az ózon hosszú távú csökkenése. Ugyanis az alsó sztratoszférában lévő nagy mennyiségű ózon jelentős UV-elnyelés következtében melegíti a sztratoszférát, azaz ott a hőmérséklet jóval magasabb annál, mint amekkora ózon nélkül lenne. Ha hosszú távon (klimatikus skálán) csökken az ózon, akkor azoknak a magassági rétegeknek a hőmérséklete is csökkeni fog. Ez viszont a globális légkörzés lassú megváltozását vonhatja maga után, amelynek következményei már eléggé megjósolhatatlanok.

Forrás: www.sulinet.hu/tananyag/97410/on/mkm/abc/fuggelek/cikkek/o3pajzs.htm

ÓZONRÉTEG VÉKONYODÁSA

A megnövekedett UV-sugárzás következményei közül az ember vonatkozásában a bőrrák , a szürkehályog , valamint az immunhiány a legveszélyesebb, mint közvetlen károsodás. A sugárzás növekedését - többek között a gabonatermés csökkenése és a vízi ökoszisztémák sérülése, egyensúlyvesztése kíséri.

A (magaslégköri) ózonhéjkárok antropogén okai között az égési folyamatokból és a nitrogénműtrágyákból származó N₂O-t, valamint a hűtőszekrények hűtőközegeként használatos, nagy stabilitású inert gázokat, a halogénezett szénhidrogéneket C(l)FC-ket - hangsúlyozzák.

A CFCl₃ légköri tartózkodási ideje kb. 75 év, a CF₂Cl₂ vegyületé pedig kb. 100 év.

Az említett vegyületek hajtógázként való alkalmazását az USA-ban már 1978-tól megtiltották. Az ózonkárosító mesterséges anyagok csökkentésének ütemtervét számos kormány és világszervezet elfogadta. Eszerint pl. a légkör klórterhelése kb. 2000-ig kismértékben emelkedik, az 1980 előtti, problémamentes szint kialakulása fokozatos csökkenéssel - 2060 körül várható. Hazánkban 1993. július 1-től nem gyártható freon hajtógázas szórópalack, 1993 végéig pedig a hűtőgépgyártás és a műanyagipar egészében kiküszöbölték a (telített) freonok használatát.

Az ózonpajzs változásai, pulzációja, háborgásai - úgy tűnik - részben természetes következmények. A légkör mozgása az Egyenlítő felől a sarkok felé szállítja az ózont, ezért annak maximális koncentrációja nem a keletkezési helyén alakul ki. A koncentráció időbeli ingadozása természetes okokra is visszavezethető adott határok között. Más vélemények szerint a rendszeres ózonmérések rövid időtartama, a felsőlégkör áramlásrendszerének és az egyéb természeti körülményeknek (pl. a vulkánkitörések gázai ózonbontó szerepének) a hiányos ismerete a következtetések levonásakor óvatosságra int.

Az első három fejezetben előfordult szakszavak közül az Olvasó feltehetően utána kell nézzen az alábbi fogalmaknak:

Wien-féle (eltolódási) törvény
Albedo
Abszolút nulla fok
Coriolis-erő
Advekció
Konvekció
Felsiklási front
Nedves/száraz ülepedés.

Az utolsó kettő magyarázatát légkörtani, a többiét fizikakönyvekben találja meg.

Az egyes fejezetek utáni kérdések az ismeretek egyféle kontrolljára irányultak. Szélesebb körű, mélyebb értelmű, a tudáshoz közelebb álló munkát, gondolatokat igényelnek pl. az alábbi, az Olvasó által tetszés szerint bővíthető kérdésekre adandó válaszok:

A molekulák hőmozgásból fakadó átlagsebességét leíró összefüggésben állandóként szereplő 3-as szám miből adódik? Logikusnak vélt válaszát ellenőrizte-e és milyen eredménnyel?

Tudná-e rekonstruálni mindössze papírral és ceruzával az 1.2.4. alfejezet (A légnyomás) átszámítási képleteit?

Milyen kapcsolatokat tudna önállóan teremteni és értelmezni következményként az éghajlati rendszer elemei között, feltételezve, hogy a légkör állapotát pl. a lassú lehűlés jellemzi?

Forrás: http://zeus.szif.hu/ejegyzet/ejegyzet/levved/levego/node31.htm

VOLÁN ÉS A BŐRRÁK

Az Egyesült Államok közismerten a számok, a korrekt adatok és a statisztikák bűvöletében él. Nem véletlen hát, hogy először amerikai kutatóknak tűnt fel a bőrrák kialakulásának aszimmetriája. Hogy miért a bal karon és a kézen, illetve a nyak és a fej baloldalán alakul ki gyakrabban rosszindulatú daganat. A St. Louis-i Egyetem tudósai gyorsan rájöttek, és az Amerikai Háziorvos Tanácskozáson közre is adták magyarázatukat: a napsütötte vidéken utazók, a bal kormány mellett ülő vezetők betegségéről van szó. A legtöbb mai gépkocsi szélvédője ugyanis már kiszűri a káros ultraibolya sugarakat, ám az oldalablakok, így a vezető oldalán lévő üveg többnyire nem. Ezt támasztja alá egy másik adat is: Amerikában több férfi lesz bőrrákos, mint nő márpedig a férfiak több órát is töltenek a volán mögött, mint a gyengébbik nem képviselői. Ha ez igaz az európai kutatók szkeptikusabbak, ők több összehasonlító vizsgálatot sürgetnek -, a megoldás, a bőrrák kivédése is egyszerű feladat: fel kell húzni az ablakot, és a vezetésnél is napvédő krémet ajánlatos használni. Ha meg van elég pénzed olyan autót kell megvenned, amelynek az üvegei UV biztosak, és minden oldalról megvédenek a napfény káros hatásaival szemben. Arra jogos felvetésre, hogy a brit típusú bal oldali közlekedésnél hogyan változik a bőrrák oldalisága, nem találtam a szakirodalomban korrekt választ.

Forrás: Népszabadság

Dr. NEMES JÁNOS

(Reuters Health - Népszabadság)

KIKRE LESELKEDIK AZ ALATTOMOS MELANÓMA?

Mennyire gyakran szoktuk tükör előtt megvizsgálni az anyajegyeinket? Pedig nem ártana minél gyakrabban elvégezni az önvizsgálatot, s ha bármi furcsát észlelünk, orvoshoz fordulni. A bőrrák ugyanis a leggyakoribb daganat Magyarországon. Ám ha idejében felismerik, a betegség csaknem minden esetben gyógyítható.

A melanóma az egyik legrosszabb indulatú daganatféle, akár fél év alatt képes áttétet adni: gyakori eset, hogy a bőrön még semmilyen elváltozás nem észlelhető, ám a belső szervekben már burjánzanak a rákos sejtek mondta a hvg.hu-nak Sipos Tamás bőrgyógyász, hozzátéve, hogy a bőrdaganat miatti halálozások túlnyomó többségéért a melanóma felelős, noha az egyik legegyszerűbben felfedezhető, kiszűrhető és megelőzhető daganat, korai felismerés esetén pedig jól gyógyítható.

Ennek ellenére Magyarországon évente több mint ezren halnak meg melanóma miatt, akik közül sajnos sokan fiatalok. A melanóma ugyanis a 20-30 éves korosztály leggyakoribb daganata, míg a 25-30 éves korú nők között az első, a 30-35 évesek esetén a második helyet foglalja el a rákhalálozási listán. Egyre több bőrdaganatot diagnosztizálnak évente, az elmúlt húsz év során több mint duplájára emelkedett az ilyen megbetegedések száma. Míg 1960-ban hatszáz ember közül egynél alakult ki ilyen daganat, addig 1985-ben már 150 emberre jutott egy, napjainkban pedig 75 emberből élete során egynek melanómája lesz. Előzetes becslések szerint pedig 2010-re már 50 közül egy embernél diagnosztizálnak majd melanómát.

Sipos doktor szerint a bőrdaganat legveszélyesebb formája, a melanóma malignum a bőr festéktermelő sejtjeiből, a melanocitákból fejlődik ki. Egyre gyakoribb előfordulásáért megváltozott életmódunk tehető felelőssé: erősebb, illetve károsabb a napsugár, a kelleténél többet járunk szoláriumba, a stressz pedig a mindennapok természetes velejárója lett. A környezeti hatások mellett nagyban függ a genetikai hajlamtól is, hogy kinél alakul ki nagyobb valószínűséggel melanóma. Figyelmezető jel, ha a családban már előfordult bőrdaganat, de az is, ha sok, illetve furcsa alakú és színű anyajegyek éktelenkednek a testünkön. Hajlamosabbak a rák e fajtájára a világos bőrűek és hajszínűek, illetve azok, akik csak időnként élvezik a napot, de akkor intenzíven: ha valaki egész évben az irodában ül, majd szabadsága nagy részét a tűző napon tölti, ne csodálkozzon, ha bőre "sokkot" kap.

A rosszindulatú bőrdaganat kialakulása a bőr rendszeres ellenőrzésével megelőzhető, vagy igen korai állapotban felismerhető – hangsúlyozza Sipos doktor, majd gyorsan hozzáteszi: minél korábban fedezik fel a daganatot, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. A rendszeres önvizsgálat mellett bőrgyógyászati ellenőrzéssel előzhető meg a baj. Igaz, hogy szakavatott bőrgyógyász számára a szabad szemmel történő vizsgálat is árulkodik az anyajegy jó- vagy rosszindulatúságáról, ám bizonyos elváltozásokról csak speciális bőrmikroszkóp segítségével dönthető el, el kell-e távolítani vagy sem.

Nemrég hallottam egy újfajta bőrdiagnosztikáról, s mivel a hónaljamon volt egy nagyobb anyajegy, amit szőrtelenítéskor többször megsértettem, biztos voltam benne, hogy ez nagyon nincs így jól. A vizsgálatok eredményei igazolták, hogy nem volt alaptalan a félelmem. Az orvos szerint gyakorlatilag rászoktattam az anyajegyet az osztódásra, ami növelte a melanóma kialakulásának rizikóját. Az anyajegyet levetettem, a többiről pedig kiderült, hogy nem veszélyesek" mesél a nemrégi beavatkozásról P. Lilla.

A vizsgálat során egy speciális géppel beszkennelik az összes anyajegyet, amit egy számítógépes szoftver analizál és tárol. Ez persze bőrgyógyász onkológus felügyelete mellett történik, s ha bármi gyanúsat találnak, megbeszélik, hogyan tovább. De még ekkor is én döntöm el, hogy mit szeretnék: elfogadom az ő diagnózisukat, s levetetem a rizikós anyajegyet, vagy esetleg más orvoshoz fordulok" – mesél magáról a vizsgálatról a fiatal páciens.

Jó- és rosszindulat

Anyajegynek (nevusnak) nevezzük a bőrön születéskor meglévő vagy később kialakuló, a bőrtől színükben vagy szerkezetükben élesen elkülönülő jóindulatú elváltozásokat. Az anyajegyek közül leggyakoribbak a festéksejtes típusok, amelyekből rosszindulatú daganat, melanóma malignum indulhat ki. Erre felhívhatja a figyelmet az anyajegy megváltozása, például nagyobbodása, színbeli változása, vagy különféle panaszok (viszketés, fájdalom) jelentkezése.

Éppolyan fontos, mint a tüdőszűrés

A számítógépes anyajegydiagnosztika szerepe mindenképpen a megelőzés: ugyanúgy, ahogy elmegyünk nőgyógyászhoz, mellrák- vagy tüdőszűrésre, ezt is be kell iktatni az életünkbe” hangsúlyozza Sipos doktor, aki ugyanakkor elismeri: igencsak visszatartó erő, hogy nem a tb által támogatott szűrésről van szó, amely csak két helyszínen, Budapesten és Szegeden érhető el. Ám tervezik, hogy hamarosan a nagyobb városokban, illetve megyeszékhelyen is elérhető lesz az új bőrvizsgálat. A háromnegyed órás vizsgálat ára 15-20 ezer forintba kerül attól függően, hogy kevesebb vagy több anyajegy található az illető testén. Ha minden rendben van, akkor azt tanácsolják, egy-két év múlva érdemes újra eljönni, ám ha találnak rizikós anyajegyet, amit még nem kell levenni, de érdemes figyelni, akkor féléven belül ismét elvégezik a szűrést. (Az American Cancer Society a 20-40 év közöttiek számára 3 évente, 40 év felett évente ajánlja bőrgyógyászati vizsgálat elvégzését. Manapság divat a nemkívánt anyajegyek levetetése tudjuk meg Sipos Tamástól, aki szerint fölösleges eltávolítani a teljesen ártalmatlan pöttyöket, mert a szépülni vágyó a végén olyan lesz, mint a beirdalt keszeg; ugyanis bármilyen jó szakember végzi is a beavatkozást, mindenképpen marad heg. Indokolt esetben viszont mindenképp vállalnia kell a páciensnek a beavatkozást. Az anyajegy változása figyelmeztető jel lehet, érdemes tehát azonnal bőrgyógyászhoz fordulni, ha a színe - sötétedik, világosodik, többszínűvé válik-, mérete vagy környezete - bevörösödik, megduzzad - megváltozik. Meg kell mutatni szakembernek akkor is, ha viszketés, égő érzés, netán fájdalom jelentkezik, vagy vérezni, váladékozni kezd az addig teljesen ártalmatlan anyajegy.

Napsugárveszély

A melanóma kockázata jóval kisebb, ha a bőrt fokozatosan készítjük fel a napozásra. Az UV-A sugarak felelősek a napfény barnító hatásáért, de ugyanezek a hullámok okozzák a bőr korai öregedését, ráncok, pigmentfoltok kialakulását is. A napfény UV-B tartalma miatt jön létre a napégés, bőrvörösödés, és ezek a sugarak felelősek legnagyobb részben a rákkeltő hatásért is. Az UV-A sugárzás 70 százaléka, és az UV-B sugárzás 80 százaléka délelőtt 10 és délután 14 óra között éri el a Földet. Íme néhány jótanács, hogyan védjük bőrünket a káros napsugaraktól.

- Használjunk magas faktorszámú (legalább 30 SPF) naptejet, amelyet érdemes a napozás előtt legalább fél órával felvinni a teljes bőrfelületre; ezt néhány óránként ismételjük meg, főleg, ha közben fürdünk, úszunk.
- Viseljünk fejfedőt, széles karimájú kalapot, illetve UV-szűrős napszemüveget.
- Tartózkodjunk minél többet árnyékban, s lehetőleg minél kevesebbet a tűző napon.
- A szabadban végzett elfoglaltságainkat tervezzük úgy, hogy lehetőség szerint elkerüljük a legnaposabb, délelőtt 10 és délután 4 óra közötti időszakot.
- Naponta fogyasszunk antioxidánst tartalmazó táplálékokat vagy táplálékkiegészítőt (pl. E-vitamin, A-vitamin).

Forrás: hvg.hu

BIZTONSÁGOS NAPOZÁS!

A fiatal, zsenge bőr különösen érzékeny a napsugárzás ártalmas hatásaira, a gyermekek hamar lebarnulnak. A leégés átmeneti kellemetlenségein túlmenően van egy nyomósabb oka is az elővigyázatosságnak. A komoly gyermekkori leégések hosszú távú bőrkárosodást eredményeznek, és a későbbi szakaszban bőrrák kialakulásához vezethetnek.

Egy ausztrál tanulmány szerint, ötből négy esetben a bőrrák megelőzhető ésszerű viselkedéssel. A gyerekek egyszerűelővigyázatosságra ösztönzésemegvéd mind a rövid, mind a hosszú távú károsodásoktól, ehetővé teszi nekik, hogy élvezzék a szabadban töltött időt. Ugyanakkor a napfénynek számos jótékony hatása van és elengedhetetlen szervezetünk számára. Az emberi szervezet támasza, gyermekeknél az angolkór, felnőtteknél a csontlágyulás és a csontritkulás kialakulás elleni harcban. Nagyon fontos, hogy a kisgyermekeket nem szabad napoztatni. A hat hónaposnál kisebb babákat mindig tartsuk távol a közvetlen napsugárzástól. Ez nem jelenti azt, hogy nem lehet vele kimenni a levegőre, de mindig legyen árnyékban. A baba növekedésével majd egyre több időt lehet a napon tölteni, de persze mindezt csak mértékkel és megfelelő elővigyázatossággal.

Mielőtt a szabadba mész vagy a strandra a babával, nem árt tisztába lenned néhány alapvető szabállyal!

Napozás előtt

Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a legjobb védelem az, hogy ne megyünk napra a kritikus időszakban. A kritikus időszak pedig a 12 órától a 15 óráig tartó periódus. Ekkor éget a nap a legjobban, ekkor lehet a legkönnyebben leégni. A strandolásra a szabadban való tartózkodásra a legalkalmasabbak a 11 óráig és a 15 óra utáni időszak.
A megfelelő időszak mellett a megfelelő védelem is elengedhetetlen. Mint már említettem a babák bőre sokkal érzékenyebb, ezért számukra fokozottabb védelemre van szükség. A hagyományos kémiai napvédők helyett ma már kaphatóak hatékony, tisztán gyógynövény alapanyagú napozószerek. Természetes anyaguk mellett magas hatásfokú napvédő készítmények.
Sokan nem tudják, hogy a napozás után jelentkező kiütések egy része a napkrémekben található káros anyagoktól is létrejöhet, amit a nap irritáló hatása fokoz. Ép ezért fontos, hogy olyan krémeket használjunk, ami nem tartalmaz ilyen anyagokat. Keressünk olyan terméket, amely a homoktövis (fényvédő), az E-vitamin (öregedésgátló), a cickafark vagy a kamilla (nyugtató), és a panthenol (hidratáló) hatóanyagait tartalmazza.
Már az elindulás előtt 20-30 perccel kenjük fel a napozó krémet, ugyanis ennyi időre van szükség a felszívódáshoz és a hatás kifejtéséhez. Ezt persze nem jelenti azt, hogy a további időszakokban nem kell használni. A legtöbb naptej vízálló, ennek ellenére érdemes 3-4 óránként újrakenni a baba testét.

Napozás alatt

A megfelelő ruházat ugyanolyan fontos részét képezi a strandolásnak és a kinti játszásnak, mint a napozó krém. Törekedjük minél szellősebb, bővebb és persze természetesen pamut ruhákat és kiegészítőket adni gyermekünkre. Ha már a kiegészítők, akkor ne felejtkezzünk el a sapkáról. A sapka nélkülözhetetlen! Könnyű vászon, pamut anyagból készült sapkát, kalapot, kendőt mindig adjunk gyermekünk fejére. Egyrészt megvédi a baba fejét a leégéstől, másrészt a szemet érő sugárzásoktól.
A hat hónaposnál kisebb babákat mindig tartsuk távol a közvetlen napsugárzástól. A legmelegebb napszakok folyamán a gyermekek tartózkodjanak az árnyékban. Napközben gondoskodjunk arról, hogy sok folyadékot fogyasszanak, hogy elkerüljék a kiszáradást. Lehetőleg az ne cukros üdítőital legyen, hanem tiszta víz.
A világos bőrű, szőke vagy vörös hajú gyerekeknél pedig még fontosabb a szigorú megelőzés, mert náluk a leégés gyorsabban következik be, és mindig nagyon fájdalmas.

Napozás után

Gyermekeknél is, nagyon fontos a napozás utáni hidratálás. Megnyugtatja a bőrt, véd a kiszáradástól és egyéb kellemetlenségektől. Ebben az esetben sem mindegy, hogy milyen napozás utáni terméket vásárolunk. A legjobb a természetes anyagok készült, kamillát és egy nyugtató és hidratáló anyagokat tartalmazó krém. Ha a gyermek bőre leég, fürdessük meg hideg vízben, vagy hűsítsük hideg vizes szivaccsal. Természetesen, ha a gyermek bőre csúnyán leéget, feltétlenül forduljunk orvoshoz.

Szerkesztőség kedvence: Annemarie Börlind SUN Napozócsalád

Azért szeretjük, mert a napsugarak minden „cseppjét” természetes módon élvezhetjük. Ökológiai termesztésből származó gyógynövényekből készül, állati kivonatok nélkül – ráadásul megfelel a szigorú BDIH besorolásnak is.
Az Annemarie Börlind Sun napozócsalád- természetes napvédelemmel-fokozott védelmet és igényes ápolást biztosít. Az ásványi mikropigmentek és a különösen hatékony fényvédőfaktorok - mint például a homoktövis - megbízható védelmet jelentenek az agresszív UV-sugarak ellen. Bár a termékek vízállóak, azért ne feledkezzünk meg a rendszeres utánkrémezésről se!

Forrás: http://vitaminsziget.com (Koczka Kinga/Vetró Rita)

2007-07-06

NAPFÉNYKERÜLŐK

A napallergia vagy polimorf fotodermatózis

A napallergia nyilvánvalóan tavasszal és nyáron okoz problémát. Dr. Vass Ilonát, bőrgyógyász-kozmetológus szakorvosunkat kérdeztük a legfontosabb tudnivalókról:

A napallergia a bőr kórosan megnövekedett fényérzékenysége. Nem a bőrtípustól, hanem más endogén tényezőktől, a szervezet hajlamától függ. (Itt el kell különítenünk azokat az allergiás reakciókat, amelyeket nem maga a napfény vált ki, hanem a különböző krémek, napozáshoz használt kozmetikumok, ill. a kozmetikumok és a napfény együttesen okoznak.) Néhány órával vagy nappal a napon való tartózkodás után kellemetlenül erősen viszkető és égető érzés kíséretében bőrpír, csomók, hólyagok, csalánkiütések, ödémák jelennek meg a bőrön. A polimorf szó a bőrtünetek sokféleségére utal. A panaszok többnyire az első erősebb tavaszi napsugarak hatására jelennek meg. Sokaknál a tünetek később enyhülhetnek, mintha a bőr megszokná a napsütést, de nyáron, amikor a nyaralás alkalmával megint intenzívebb sugárzásnak van kitéve a bőr, a tünetek újra kiújulnak, erősödnek.
A napalleriga közvetett kiváltó oka az UV-sugárzás, kialakulásának folyamata ill. a közvetlen allergén lényegében ismeretlen. Feltételezhető, hogy lényegében egy késleltetett típusú sejtes immunválasz van a jelenség hátterében. Erre utalnak a klinikai kórlefolyás, a bőrelváltozások képe. Az allergiás betegek pigmentképzése egyébként teljesen normális lehet. Sajnos a napallergiás bőr egyéb, nem napallergia-eredetű bőrbetegségei is rosszabbodhatnak, illetve érzékelhetővé válnak a napsütés hatására, ezért előfordulhat, hogy a beteg számára csak napsütéses időszakokban "derül rá fény", hogy egyes gyógyszerek vagy tápanyagok a bőrt fokozottan fényérzékennyé teszik.

Hogyan előzhető meg a napallergia tüneteinek megjelenése?

A polimorf dermatózis tünetei maguktól eltűnnek, ha a beteg tartózkodik a napfénytől. Sajnos sokszor csak a zárt tér jelent megoldást, hiszen különösen a vízparton, még az árnyékban is annyi ultraibolya sugárzás éri a bőrt, amennyi elegendő az allergiás reakciók kiváltásához. Az UV-B sugárzást ugyan kiszűrő, de az A-t áteresztő üveg mögött (pl. autóban) sincs védve az erre érzékeny bőrfelület. A testet fedő ruházat is csak akkor megfelelő, ha tényleg nem ereszti át az UV-sugarakat.

Mely textíliák szűrik ki a napallergiát okozó sugarakat?

Magyarországon is voltak forgalomban olyan textíliák, amelyeket speciális UV-szűrő anyaggal impregnáltak, így tényleg nem engedte át az ultraibolya fényt.

Mit kell tudnunk a fényvédő krémekről?

Olyan, patikában beszerezhető fényvédő készítményeket kell használni, melyeknek UV-A-szűrő hatása is megfelelő. A régi készítmények már lebomlott hatóanyagai nem védenek, ezért a lejárt szavatossági idejű krémeket dobjuk ki és cseréljük újra, ne használjuk el őket testápolónak, mert a régi krémek tartalmazhatnak elbomlott és ezért bőrre ártalmassá vált anyagokat. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a készítményeket nem akkor kell felvinni a bőrre, amikor napra megyünk, hanem legalább 30 perccel előbb, mert csak így tudják kifejteni tényleges fényvédő hatásukat.

Mivel kezelhető a napallergia, ha már nem sikerült megelőzni?

Az esztétikai problémákon túl a legkellemetlenebb a viszketés, ami bizony az elviselhetetlenségig fokozódhat, az éjszakai alvást is lehetetlenné teszi. Az erős viszketést jól lehet csillapítani antihisztamin tartalmú krémekkel, melyeket az orvos írhat föl. A tünetek elmulasztásában a helyi kortikoid kezelés is sokat segít.
Enyhe napallergiánál szóba jöhet egyébként a megelőző szoláriumos kezelés, de gyakorlatilag ritkán alkalmazzák, mert a fény adagolása nem egyszerű. Alkalmazása attól függ, mennyire fényérzékeny a beteg.

A szoláriumon kívül van-e olyan mesterséges fényforrás, mely előcsalhatja a polimorf fotodermatózis tüneteit? - kérdezem végül a doktornőt.

Igen van, egyes fényérzékeny betegeknél a tévénézés sem ajánlott, és vannak olyan lézerkezelések, amelyek szintén nem alkalmazhatók napallergiásoknál, de ez mindig attól függ, hogy milyen hullámhosszú fényre érzékeny a beteg.

Szerző: Máriáss Márta
Forrás: www.hazipatika.com

2005. július 22.

NAPPÓTLÓK

Milyen lehetőség van a fényterápiára a napozási szezon után?

A napfény gyógyító hatását évezredek óta ismerik és használják. A bőr festékhiányának kezelésére már a középkori Egyiptomban is alkalmazták. Az asszonyok a Nílus deltája mentén termő, Ami május nevű növénnyel kezelték festékhiányos bőrüket. Ez a növény olyan anyagot tartalmaz, ami a bőrt fényérzékennyé teszi.
Közismert továbbá, hogy nyáron a napfény hatására a pikkelysömörös betegek 80%-a javul, sőt nagyrészük tünetmentessé válik. Az utóbbi évtizedekben a napfény mesterséges fényforrással való pótlásával speciális fényterápiákat alakítottak ki egyes betegségekre (pl. psoriasis, vitiligo).
A psoriasis (pikkelysömör) az egész világon ismert betegség. Magyarországon a lakosság 1-2%-a szenved benne.
Jellegzetessége: a bőrön különböző nagyságú vörös kiemelkedések (plakkok) jelennek meg, melyek felszínét fehér lemezes hámlás, ún. pikkely borítja. A betegek egy részénél a bőrtünetekhez ízületi gyulladás is társul. Oka: öröklött hajlam, valamint bizonyos külső környezeti tényezők (provokáló faktorok), melyek a hajlamot megjelenítik. Ilyen külső tényező lehet a dörzsölés, a vakarás, a bakteriális góc (pl. mandulagyulladás), a vírusfertőzések (pl. bárányhimlő), a gombás fertőzések, a bőrgyulladást okozó vegyi anyagok, a pszichés stressz, a gyógyszerérzékenység. Kezelése: tüneti. Ez azt jelenti, hogy a bőrről eltüntethetők a vörös, pikkelyes kiemelkedések, de visszatérésüket nem tudjuk megakadályozni. A terápia során figyelembe kell venni a betegség megjelenésében szerepet játszó külső környezeti tényezőket is. A helyi kezelés történhet különböző hámlasztó, gyulladást csökkentő és sejtoszlást gátló kenőcsökkel. Belső kezelést csak különösen súlyos esetekben alkalmazunk, mivel ezeknek a szereknek számos mellékhatásuk van. Ilyenkor sejtosztódást gátló gyógyszereket adunk.
Nyáron a napfény hatására igen sok esetben javul a beteg állapota. A többi évszakban speciális fényterápiát lehet alkalmazni. E módszer alkalmas a festékhiányos bőr kezelésére is, mivel a pigmentképződés serkentése által barnítja a bőrt.
A vitiligo (festékhiány) a lakosság 1-2%-át érintő betegség.

Jellegzetessége:

Éles határú fehér foltok megjelenése a bőrön. Leggyakrabban a fénynek és nyomásnak kitett helyeken (arc, kézhát, kar, nyak) keletkezik, de bármely testtájon előfordulhat. Oka: ismeretlen. Gyakran napozás, csípés, lázas betegség, stressz vagy gennyes bőrfertőzés után keletkezik. A fizikai panaszt nem okozó betegség tünetei esztétikailag rendkívül zavaróak, ezért komoly lelki defektushoz vezethetnek. Kezelésére mindenképpen kísérletet kell tenni. Nyáron napfény hatására a fehér foltok kivörösödnek, ezért magas faktorszámú fényvédő krémet kell használni.
Ősszel speciális fényterápiákat alkalmaznak, melyektől különösen az 5 évnél frissebb foltok esetében jó eredmény várható.
Az utóbbi évtizedben alkalmazott új módszerek, a fényterápiák, egyre inkább kedveltek és elterjedtek a különböző bőrbetegségek gyógyításában.

Szerző: Dr. Kalán Júlia
Forrás: Patika Tükör

2000. szeptember 3.

NAPBAJOK

A napfény és a bőrbántalmak

A napsütés kellemes. Sajnos azonban a túlzott napozásnak kitett bőr korai és késői károsodásokat szenvedhet.

Általában a rövidebb hullámhosszúságú, nagyobb energiájú UVB sugárzást tartják felelősnek a napégésért, míg a nagyobb hullámhosszúságú UVA-t a barnulásért. A visszaverődő fény megsokszorozza a kapott sugárdózist. Vízfelszínről csaknem 100%-ban, homokról, sziklafalról 25%-ban verődik vissza a fény

. Ablaküvegen, autóüvegen, plexin keresztül is le lehet égni vagy barnulni. A bőrnek kettős védelmi rendszere van a napsugárzással szemben. Sugárzás hatására a melaninpigment termelése fokozódik, a szaruréteg megvastagszik. Mindkettőnek jelentős fényelnyelő, védő szerepe van. A bőr rendszeres hidratálása, zsírozása fontos, mert erősíti, szélesíti a szaruréteget.
A bőrt ért sugárzás mennyisége az élet során összeadódik. A gyermekekre jutó UV sugárzás többszöröse a felnőtteket ért sugárzásnak, ebben az életkorban kell leginkább figyelni a napon eltöltött időre. A kicsinyek több időt töltenek kinn a szabadban, nem szívesen vesznek fel trikót, és tiltakoznak, ha a védőkrémmel bekenjük őket. A krónikus napfényártalom hatásai gyermekkorban még nem mutatkoznak. Később a bőr korai öregedése, ráncosodása, elvékonyodása a jellemző. A lebarnulással bőrünk természetesen védekezik a napsugárzás ellen, de amíg ez a védelem kialakul, bizony leéghetünk. A vörösségért, hólyagos reakcióért az ibolyántúli sugarak közül a nagy energiájú UVB sugarak a felelősek. Ezek a sugarak tehetők felelőssé a bőr rosszindulatú daganataiért is. A kisebb energiájú UVA sugarak is hátrányosak. Ezek okozzák a bőr idő előtti öregedését, a mély ráncokat és az allergiás napkiütést is.

A fényre adott reakció szempontjából több bőrtípus-csoportot különböztetünk meg: a "mindig leég, soha nem barnul le" típustól a "mindig lebarnul" típusig. Fényérzékenységet okozhatnak bizonyos növényi nedvek, a szervezetbe bekerült gyógyszerek, egyes antibiotikumok és gombaellenes szerek is. Az ajakherpesz hólyagcsái napsütés hatására megsokszorozódnak.
A bőrgyógyász feladata, hogy felhívja a figyelmet a túlzott napozás késői következményeire, a korszerű fényvédelem jelentőségére. A fényvédő krémek elnyelik vagy visszaverik, szétszórják az UV sugárzást. A faktorszám azt jelzi, hogy a fényvédő használatával hányszor hosszabb ideig tartózkodhatunk a napon.

A védőhatás jellege alapján megkülönböztetünk fizikai és kémiai szűrőket. A klasszikus kémiai szűrők hátránya, hogy gyakrabban allergizálnak és napozás közben lebomlanak, elveszítik fényvédő képességüket. Ha biztonságban akarjuk érezni magunkat a napon, olyan napvédő szert kell használni, amely úgynevezett fotostabil fényszűrőt tartalmaz. Ez a fényvédőrendszer nem bomlik le egy óra alatt, hanem hosszú időn át véd az UVA és UVB sugárzás ellen. Hogy minél könnyebben lehessen őket bőrünkre felvinni, a fényvédők különböző formákban - olaj, tej, spray - állnak rendelkezésre. A nagyon világos bőrre 20-22-es, a világosra 15-20-as, sötétebb bőrre 10-15-ös, a sötét, csaknem kreol bőrre 5-7-es faktorszámú fényvédőszer ajánlott. A napozás, a napon való sportolás első napjaiban bőrtípustól függetlenül javasolt a magas fényvédő faktorú készítmények használata. A jó minőségű fényvédő készítmények ma már E-vitamint, növényi olajokat, zsiradékokat is tartalmaznak, melyek fokozzák a védőhatást. A fizikai fényvédők főleg gyermekeknek ajánlottak. Nem érzékenyítenek, titándioxidot vagy cinkoxid mikropigmentet tartalmaznak, és különösen jó fedőképességűek. A titándioxid véd az UVA és az UVB tartományban egyaránt. A fényvédőszereket 20-30 perccel a napozás előtt kell egyenletesen felkenni. Fürdéskor sűrűbben kell használni. A fénynek leginkább kitett bőrterületek, mint az orr, a vállak, gyakoribb ápolást igényelnek.

A korszerű fényvédelem nem merül ki a modern napozók használatával. Életmódunk részévé kell válnia. Délelőtt 11 és délután 3 óra között lehetőleg kerüljük a direkt napfényt. Csecsemőket és kisdedeket az ezen kívül eső időben is csak félárnyékban "napoztassunk", mert a nyitott kutacs miatt könnyebben napszúrást kaphatnak. Ha mégis kint vagyunk a szabadban a déli órákban, világos színű pólót, trikót is kell felvenni gyermeknek, felnőttnek egyaránt. (Külföldön a ruházatba jelölést tesznek a felhasznált textília fényvédő faktoráról.) A szemünket napszemüveggel, fejünket vászonsapkával, szalmakalappal védjük! Az ajkak finom bőre külön védelmet igényel. Használjunk jó alapanyagú, speciális fényvédő ajakápolót! Napozás után tusoljunk le, majd kenjük be bőrünket hidratáló balzsammal, zselével!

Fokozott figyelmet, óvatosságot igényelnek a nagyszámú festékes anyajeggyel rendelkezők, a fehér bőrűek, valamint azok, akiknek a családjában bőrrák fordult elő. Ha minden óvintézkedés ellenére mégis leégnek a nyaralók, üdülők, ezt vörösödés, fájdalom jelzi az érintett bőrterületen. Súlyosabb esetben hólyagos bőrreakció is kialakulhat. A fájdalom a tetőfokát 1 nap alatt éri el, aztán fokozatosan csökken, és 2-3 hét alatt lehámlik vagy lebarnul a bőr. A tünetek enyhíthetők kamillás hideg borogatással, belsőleg adott fájdalomcsillapítókkal. Hólyagosodó esetben forduljunk orvoshoz! A napozás szabályait próbáljuk magától értetődőnek, és nem kényszernek venni. Mindennapi rutinná kell válnia, mint a tisztálkodásnak.
A nyári melegben az ún. melegkiütés inkább csecsemőknél, kisgyermekeknél fordul elő, de felnőttek törzsén, nyakán is megjelenhet. A vörös, aprófoltos kiütés magától meggyógyul. A gyógyulás meggyorsítására lehet hintőport is használni, de a legfontosabb a meleg, nedves környezet elkerülése. A nap a fenti ártalmakon kívül sajátos csalánkiütést, és a fénynek kitett helyeken lapos, kékes-vörös, hosszú ideig fennálló, viszkető kiütéseket is előidézhet. A napos időszak elején keletkezik ez a fénykiütés, amely később javul, ha a bőr kissé lebarnul.

A strandon lábujj közti gombásodást is lehet szerezni. Kisgyermekek a strandon, a vízben a közös játék során szemölcsöt okozó vírusokkal is fertőződhetnek. Ezektől nagyon nehezen lehet megszabadulni. Az elvakart rovarcsípések után, de attól függetlenül is kialakulhatnak gennyes bőrfertőzések. Az ótvar a leggyakoribb gennykeltő okozta bőrbetegség, amely kisebb, nem észrevehető sérülések után jelentkezhet. Nagyon fertőző a folyamat, az egész törzset, végtagokat elboríthatják a zavaros bennékű hólyagok, illetve az utánuk visszamaradó, körülírt nedvedző hámhiány. Ha ilyen bajra fény derül, azonnal orvoshoz kell fordulni, mert kezelés nélkül gyorsan elterjed. Gyógyítására fertőtlenítő ecsetelők és kenőcsök ajánlhatók, de alkalmazásuk előtt a pörköt el kell távolítani. Makacs vagy kiterjedt esetben belsőleg antibiotikum javasolható.
A nyár kicsinek-nagynak öröm, a szabadság, a játék, a kikapcsolódás időszaka. Okosan, körültekintően kell a szabadban tölteni az időt, és így nem lesz az örömből üröm.
.
Szerző: Prof. dr. Török Éva
Forrás: Patika Tükör

2000. május 28

NYÁRI SZÉPSÉGÁPOLÁS

Pakolást a hajra, krémet a bőrre

A szép haj és bőr az ápolt megjelenés része. Ahogy a bőrünk, úgy hajunk is ki van téve káros környezeti hatásoknak. Sokan azonban a nyár örömei közepette kevés időt, figyelmet fordítanak bőrük és hajuk állapotára, ezért néhány praktikus tanácsot szeretnénk adni a nyári szépségápoláshoz.
Az otthoni hajápolás első lépése a hajmosás, amely a haj megtisztítása mellett kémiai folyamat is, melyben pozitív és negatív ionok cserélnek helyet. Hajmosáshoz mindig langyos vizet használjunk, a sampont pedig sohasem töményen, hanem vízzel hígítva rakjuk a fejbőrre. Hajmosás után a hajtípusnak megfelelő balzsamot, kondicionálót használjunk. Mivel a balzsamok savas kémhatásúak, semlegesítik a sampon lúgos kémhatását, ezáltal könnyen fésülhetővé, selymessé teszik a hajat. Régen - mikor még nem voltak hajápoló készítmények - mosószappannal mostak hajat és ezt ecettel vagy esővízzel öblítették le, közömbösítve ezzel a szappan lúgos kémhatását. Hajszárításhoz ne használjunk magas teljesítményű hajszárítót, hajunkat alacsony fokozaton szárítsuk.

Ha a nyár folyamán valaki úgy döntene, szeretné hajszínét megváltoztatni, az lehetőleg ne otthon kísérletezzen, de ha mégis megteszi, akkor jól gondolja át, melyik termékcsaládból választ festéket. A hajfestékek ugyanis eltérő kémhatásúak, pH-értékűek, ezért nem biztos, hogy fejbőrünk, hajunk ehhez alkalmazkodni tud. A hajfestékek gyakori váltogatása tönkreteheti a hajat. A színezők néhány hajmosás után látszólag teljesen eltávolíthatók, de ha később úgy döntünk, világosabb hajszínt szeretnénk, a színező hatása miatt nem biztos, hogy sikerül az újonnan kiválasztott hajszínt elérni.

Sokaknak problémát okoz a nehezen fésülhető, töredezett, összetapadt haj. Ezen könnyen segíthetünk házilag készített hajpakolásokkal is, amelyeket hajtípustól függetlenül kipróbálhatunk. Tojássárgáját bármilyen turmixolt gyümölccsel vagy mézzel összekeverve kitűnő hajpakolást kapunk. A keveréket minél tovább hagyjuk a hajunkon, de legalább 20-30 percet várjunk, mielőtt leöblítjük. A ricinusolaj is kiváló erre a célra. Mivel felszívódása hosszan tart, este dörzsöljük be vele hajunkat, és éjszakára hagyjuk rajta.

Nem csak a haj, de a bőr ápolása is nagyon fontos, a hőség, az erős napsugárzás mind szervezetünket, mind bőrünket megviseli. A nap káros sugarai okozta bőrelváltozások megelőzése érdekében tartsuk be a napozás szabályait, és csak délelőtt 11 óra előtt és délután 16 óra után merészkedjünk ki hosszabb időre a napra.
Sokan gyors barnulásra vágynak, ezért inkább a mesterséges napfürdőzést, a szoláriumot választják. A megfelelően beállított szoláriumok nagyrészt UVA-sugarakat bocsátanak ki, amelyek jótékony hatásúak, de a mértéktelen szoláriumozás káros, a bőr idő előtti öregedéséhez vezethet.

Nyáron tartózkodjunk az erős sminkeléstől, inkább a bőrtípusnak megfelelő magas tápanyagtartalmú hidratáló krémeket használjunk. Pl. a mélyrétegi vízhiányos bőrre E-, B-vitaminban gazdag krémet, az olajos, seborrhoeás bőrre B-vitaminokat tartalmazó, zsíros bőrre készült krémeket használjunk.
Egy rosszul megválasztott krém többet árt, mint használ, ezért ha bizonytalanok vagyunk bőrtípusunkat illetően, forduljunk kozmetikushoz.
.
Szerző: Potondi Eszter
Forrás: Patika Tükör

2002. május 31

A NAP TÜZE

Az egészséghez létfontosságú napfény legalapvetőbb biológiai hatása a D-vitamin képzésben nyilvánul meg. Cikkünkből többet is megtudhat élatadó csillagunk egyéb élettani hatásairól.

Gyógyító nap

A napfény létfontosságú az egészséghez. Legalapvetőbb biológiai hatása a D-vitamin képzésében nyilvánul meg. Ez a vitamin nélkülözhetetlen a csontozat fejlődésében, fokozza a vérképző szervek működését, javítja az általános állapotot, ezáltal nő a szervezet ellenálló képessége. Egyes bőrhibáknál igen jótékony lehet a napfény is. Ilyen példás a pszoriázis. Orvosi tanácsra, aki teheti, az izraeli Holt-tenger partján kezeltetheti pszoriázisát, de a magyar napfény is sokat segít a bajon. Az élet delén, a változás korában a nőket sújtó jelentős probléma a csontritkulás. A napfény ugyancsak gyógyír a bajra.

Kártékony nap

A nap sugarainak egy része gyulladáskeltő - bőrvörösséget, hólyagképződést, hámlást, barna szeplőfoltokat okozhat. A veszélyes sugarak kora délután a legerősebbek. Ezt az időszakot lehetőleg ne töltsük a napon. A vízpart felfokozza a fény erősségét, mennyiségét. Egyre több gondot okoz a napallergia is, amely apró tűszúrásnyi viszkető kiütésekben nyilvánul meg. Az eltúlzott napozásra figyelmeztet a nehezen gyógyuló, lelki bajokat is okozó herpesz.

Ússzuk meg a leégést

A legfontosabb előkészület, hogy napozás, nyaralás előtt kitisztíttatjuk a bőrünket kozmetikussal, aki megfelelő krémeket, bőrápolókat is tud ajánlani. Fokozatosan süttessük magunkat. Testünk kiálló részeit - orr, szemhéj, váll, kulcscsont - különösen óvjuk. Nagyon jó például, ha az orra, szemhéjra kis faleveleket ragasztunk. Erős napnál a fürdőruhára húzzunk egy pólót. Egyre elterjedtebb, hogy az érzékeny részeket titándioxidos kenőccsel kenik be, ami olyan hatást kelt, mint egy bennszülött törzs harci festése, de nagyon hatásos.

Ha már égető a baj

Amennyiben mégsem sikerül ép bőrrel megúszni a napozást, két dologra ügyeljünk, hogy elkerüljük a komolyabb bőrkárosodásokat: legalább egy napig kerüljük a tűző napfényt, és állandóan kenegessük magunkat. Olyan nyugtató pakolásokat készítsünk, amelyek megkötik a bőrön a nedvességet. Ilyen anyagot a méz, a glicerin, a berkenye, a tűztövis, a mahóniabogyó, meggy, sárga- és őszibarack tartalmaz. Kevés tejföllel, tejszínnel elkeverve őket, csodálatosan gyógyítják bőrünket. Ugyancsak rendkívüli hatású, ha egy csomag élesztőhöz hozzáadjuk egy citrom levét, egy kevés kukoricaolajat, egy mokkáskanál mézet. Keverjük simára az alapanyagokat, és kenjük fel az arcunkra. Ha az alkar és a kézfej bőre is bánja a nyár hevét, masszírozzuk bele az élesztős pakolást, majd csavarjunk rá folpackot, hogy érvényesüljön a dunszthatás. De a legjobb megoldás, ha vigyázunk, és csak a befőtteket dunsztoljuk.

Szerző: Somogyi Zsuzsa
Forrás: DIÉTA Magazin

1999. július 17

AZ UV SUGÁRZÁS SZEMÉSZETI VESZÉLYEI

Napjainkban egyre népszerűbbek a szabadban végzett szabadidős és sporttevékenységek. Azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a napsugárzás jelentős mennyiségű UV-sugárzást is tartalmaz, ami viszont a szem szöveteit károsíthatja. A napfény vagy az egyéb mesterséges UV-fényforrások károsíthatják a szem felszínét (hóvakságot vagy kúszóhártyát okozva), a szemlencsét (szürke hályog) vagy a retinát (sárgafolt sorvadás vagy napfogyatkozás miatti vakság).

Az ultraibolya sugárzásnak 2 fő típusa van, az UV-A és az UV-B sugárzás. Az UV-A a hosszabb hullámhosszúságú sugárzás, hullámhossza közel van a már szemmel is látható kék fény hullámhosszához. Az UV-A sugárzás felelős a bőr barnulásáért és a bőr öregedésében is szerepet játszik. Az UV-B sugárzás az aktívabb, alacsonyabb hullámhosszúságú sugárzás, ami hólyagos bőrégést okozhat, és a bőrrákkal is összefüggésbe hozható.

A napfény vagy a mesterséges fényforrások mint pl. a hegesztőfény vagy a szolárium fokozott használata megégethetik a szem felszínét (szaruhártya és kötőhártya) hasonlóképpen, mint ahogy a nap a bőrt megégeti. A veszély nagyobb az olyan környezetben, ahol az UV-sugárzás visszavert, mint pl. vízparton vagy havas környezetben. Habár a hóvakság (fotokeratitisz) eléggé fájdalmas lehet, általában magától meggyógyul 1-2 nap alatt. Ha a szemet rendszeresen éri napfény, akkor egyéb szemfelszíni elváltozások is kialakulhatnak, mint a kúszóhártya.

A szürke hályog (katarakta, a szemlencse elszürkülése) fontos egészségügyi probléma az egész világon, és a miatta végzett műtét a leggyakoribb műtéti beavatkozás idős korban. Világszerte a szürke hályog a felelős a komoly látásromlások mintegy feléért, és körülbelül 20 millió embert érint. Számos laboratóriumi és közegészségtani vizsgálat igazolta, hogy kapcsolat van a napfény és a szürke hályog kialakulása között. Az UV sugárzás csökkentése biztosan csökkenti bizonyos típusú szürke hályog kialakulásának valószínűségét.

A sárgatest sorvadás (macula degeneratio- az éleslátás helyének időskori károsodása) a fejlett világban az 50 éves kor felett kialakuló vakság legfőbb okozója, és egyre fontosabb probléma lesz, ahogy a népesség öregszik. Laboratóriumi vizsgálatok szerint mind az UV, mind a kék hullámhosszú sugárzás károsítja a retinát (látóhártya), és számos kutató szerint az UV és a kék sugárzás szerepet játszik a retina öregedésében, és a sárgatest sorvadásában.
Az UV sugárzás szerepet játszhat bizonyos bőrdaganatok kialakulásában is, mint a laphámrák, a bazál sejtes rák, ill. a festék sejtes rák.

Ezért tanácsos védeni a szemet az UV (beleértve a hosszabb hullámhosszúságú UV-A) és a kék sugárzások ellen is .
Pusztán az ellenzős sapka viselése felére csökkenti az expozíciót. A napszemüvegek képesek kiszűrni gyakorlatilag az összes UV sugárzást, de egy napszemüveg vásárlásakor még nehéz megmondani, hogy az pontosan hogyan is viselkedik. Az " UV-szűrő" cimke azt jelenti, hogy a szemüveg az UV-B sugárzás nagy részét kiszűri, de az UV-A sugárzás és a kék hullámhosszúságú fény elleni védelem jelölése még nem megszokott. Az ablaküveg, és az üvegből készült szemüvegek az UV sugárzás nagy részét képesek kiszűrni, a műanyag szemüvegek és a napszemüvegek azonban csak akkor, ha speciális UV sugárzás elleni réteggel látták el.
A manapság divatos szolarium fényének UV tartalma 90%-kal kevesebb mint a napsugárzásé, azonban a fokozott használattal a szolárium csövei öregednek, és megnövekedhet az UV tartalom.

Javaslatok:

Ismerve az UV sugárzás szerepét egyes bőrrákok és szembetegségek kialakulásában, az embereknek védeniük kellene a szemüket, különösen ha fokozott napsugárzásnak vannak kitéve. Ha legalább olyan napsütés van, ami már barnulást vagy leégést okozhat, akkor sapka vagy napszemüveg használata javasolt a szem védelmére.
Azok az emberek, akiket nagy UV-sugárzás ér, különösen azok, akik hosszú időt töltenek a napon vagy hóban erős napfényben, és azok akik mesterséges sugárzások közelében vannak (ívfény vagy szolárium), használjanak szorosan záródó védőszemüveget, vagy napszemüveget, amelyek elnyelik az összes UV-B és UV-A sugárzást, valamint a kék sugárzás nagy részét is.
A vásárlóknak adatokkal kell rendelkezniük az egyes napszemüvegek UV- és látható fény elnyelési tulajdonságaikról. Ezért a gyártóknak biztosítani kellene, hogy egyszerű, könnyen érthető módon legyen feltüntetve a napszemüvegeken az UV-B és UV-A elnyelés mértéke, csakúgy, mint a kék és egyéb látható fény elnyelésének a mértéke.

Szerző: Dr. Nagymihály Attila
Forrás: www.hazipatika.com

1999. szeptember 14.

A FÉNYALLERGIÁRÓL

A fényérzékeny egyén fokozottan, vagy a normálistól eltérően reagál a fényhatásokra. A fényre adott reakció toxikus vagy allergiás jellegű lehet.

A fényérzékeny egyén fokozottan, vagy a normálistól eltérően reagál a fényhatásokra. A fényre adott reakció toxikus vagy allergiás jellegű lehet. Gyakori a külső anyagok, vegyszerek, kozmetikumok, stb., a szájon át bekerült vagy a szervezetben keletkezett anyagok és a fény együttes hatására kialakult kiütés. Májbetegségek, májkárosító szerek, anyagcserezavarok és veleszületett eltérések is állhatnak a háttérben.

A toxikus fényreakciót a fény UVA- és UVB-tartományának sugarai okozzák. Ez a típusú fénykiütés mindenkinél kialakul, ha elegendő mennyiségű fényérzékenyítő anyaggal kerül kapcsolatba, és a károsító hullámhosszúságú fénnyel találkozik. A fénykiütésért felelős különféle anyagok elnyelik a fénysugarakat.

Milyen a toxikus fénykiütés?

Napégéshez hasonlít. A fénynek kitett helyeken - homlok, arcfelek, ajkak, karok, kézhátak - vörös, éles határú, gyulladt területek keletkeznek. Duzzanat, csalánkiütés, esetleg hólyagok is kialakulhatnak viszonylag gyorsan, egy nap alatt. A gyulladás lezajlása után barna pigmentáció marad vissza. A kiütés kialakulásához nem szükséges intenzív napsütés.

Milyen anyagok, növények okozhatnak ilyen bőrreakciót?

Pszoraléneket, furokumarint tartalmazó növények, a fészkesvirágú krizantém, őszirózsa, dália, napraforgó, stb. és az ernyősvirágú csoport tagjai, petrezselyem, sárgarépa, pasztinák, ánizs, kömény, továbbá a citrusfélék okozhatnak bőrgyulladást. Nálunk leggyakrabban a levesízesítő pasztinák levelei okoznak hólyagos, fájdalmas, a növény levéllenyomatának megfelelő vonalas bőrgyulladást. Napsütésben végzett konyhakerti munka után jelentkezik ez a furcsa, bizarr mintázatú bőrbetegség. Bizonyos parfümökben lévő bergamottolaj a csurgásnyomoknak megfelelően vörösesbarna foltokat okoz.
Kátrány, kátrányszármazékok, de főleg gyógyszerek felelősek a fényérzékenységért. Első helyen áll közöttük a szulfonamid és származékai. Vizelethajtók, diabetes kezelésre használt tabletták, nyugtatószerek bizonyos fajtái, gyulladásgátlók, szívritmus-szabályozó szerek, tetracyclinek, nalidixsav is felelősek fényallergiáért. Az említett gyógyszerek helyi alkalmazása kapcsán is kialakulhatnak ezek a tünetek.
A fotóallergiás folyamat a fényérzékenyítő anyaggal kapcsolatba kerülőknek csak egy bizonyos százalékánál alakul ki. A szerrel való első találkozás után nyugvó időszak (10 nap) következik. Ám az újbóli érintkezés után 24 órán belül jelentkeznek a tünetek.

Milyen a fényallergiás kiütés?

Ekcémához hasonló, heveny, viszkető, esetleg nedvedző bőrgyulladás látható. A kiütés nemcsak az érintkezés helyén alakul ki, hanem annak határait túlhaladja. Idült ekcéemát is utánozhat: a bőr kékes-vörös, megvastagodott, hámlik, és nagyon viszket. Ez a kiütés immunológiai mechanizmussal jön létre. Helyileg és belsőleg alkalmazott gyógyszerek okozhatják.

Milyen gyógyszerek és egyéb anyagok használata esetén kell erre a típusú fényallergiára gondolni?

Nyugtatók bizonyos fajtái (fenotiazin), ritkán használt, szájon át adagolt gombaellenes szer (grizeofulvin), helyileg alkalmazott antihisztaminok okozhatják. Szulfonamidok belső és külső alkalmazása után, fertőtlenítőszerek, pipereszappanok fertőtlenítő összetevői, fényvédő krémek, parfümök is előidézhetik.

Hogyan lehet bizonyítani a fényallergia fennállását?

fontos a pontos anamnézis,
bőrpróbák és fénybesugárzással kombinált próbák elvégzése,
a külső és belső, gyanúba fogott gyógyszerek és egyéb szerek elhagyása,
a gyógyszer bevétele a tünetek provokálása céljából.

Hogyan kell kezelni a fényallergiát?

fényvédelem,
a külső és belső gyógyszerek lehetőség szerinti elhagyása,
hígított, vagy gyári kiszerelésű, korszerű, mellékhatást nem okozó szteroid készítményeket alkalmazni,
a viszketés, gyulladás mérséklésére néhány héten keresztül antihisztaminokat adagolni.

A legfontosabb a helyes diagnózis, annak felismerése, hogy nem ekcéma, napégés a sokszor megmagyarázhatatlannak tűnő bőrfolyamat. A nyár ugyan már mögöttünk van, de gondolni kell arra, hogy az allergiás fénykiütéshez nem szükséges erős napsugárzás, másrészt sokan járnak a bőrünk és a szervezetünk számára nem közömbös szoláriumba, és napsütötte tájakra is egyre többen utaznak.

Szerző: Prof. Dr. Török Éva
Forrás: Patika Tükör

2002. június 4.

MENTSD A BÖRŐD - TÁMAD A NAP

Ha piros és viszket

Nemsokára előbújnak a régen várt napsugarak. Ám, hogy sokak öröme ne legyen felhőtlen, a napsugarak hatására más is előbújik. És most nem a hóvirágra gondolok. Hanem a viszkető, piros kis kiütésekre. A napallergia apró hírnökeire.

Süss fel Nap...

A napallergia (polimorf dermatózis) közvetett kiváltó oka az UV-sugárzás, a kialakulásának folyamata viszont lényegében ismeretlen. Ami biztos: aki érzékeny az erős napfényre, annak szépen kipattog a bőre, és viszket kegyetlenül. A tünetek általában maguktól megszűnnek, ha a beteg tartózkodik a napfénytől.

Sajnos sokszor csak a zárt tér jelent megoldást, hiszen különösen a vízparton, még az árnyékban is annyi ultraibolya sugárzás éri a bőrt, amennyi elegendő az allergiás reakciók kiváltásához. Az UV-B sugárzást ugyan kiszűrő, de az A-t áteresztő üveg mögött (pl. autóban) sincs védve az erre érzékeny bőrfelület. A testet fedő ruházat is csak akkor megfelelő, ha tényleg nem ereszti át az UV-sugarakat.

Hazánkban is kapható olyan textília, amely UV-szűrő anyaggal van kombinálva, de nehéz hozzájutni, és nem is túl olcsó.

Napsütéses délelőttökön tartózkodjunk a parfümök, illatos krémek szabad bőrfelületen való használatától, mert a nappal reakcióba lépve csúnya foltokat hagyhatnak bőrünkön. Ha gyógyszert szedünk, ne feledjük elolvasni, nem tesz-e a pirula fokozottan fényérzékennyé.

Védekezz!

Megelőzés, kúrálás

Sokat segíthetnek a magas faktorszámú fényvédő krémek. Fontos tudni, hogy a gezemicét fél órával azelőtt ajánlatos magunkra kenni, mielőtt féltett bőrünket napfény éri. Néhányaknál a szoláriumos kezelés is segíthet, de csak ha sikerül eltalálni a megfelelő adagolást. Néha ugyanis a mesterséges fényforrás is előcsalhatja a piros bigyókat.

Ezen kívül vannak olyan lézerkezelések is, amelyek szintén nem alkalmazhatók napallergiásoknál. Nagy segítséget jelenthet még a kalciumos pezsgőtabletta. Reggel, délben és este is fogyasszuk, és így kis szerencsével három nap alatt nyújthatunk gyorssegélyt viszkető bőrünknek.

Utána pedig irány az árnyék, bújjunk szépen a napernyő alá, ha pedig muszáj erős fénybe menni, fehér pólóval verjük vissza a gonosz sugarak támadását. Szóval mentsük a bőrünket.

Forrás: www.axel.hu

2002. március 07.

A BŐRRÁKRÓL

Az utóbbi évtizedekben a bőrrák előfordulása drámai emelkedést mutat. Alapítványunk célja a bőrdaganatok szűrése, korai felismerése, illetve megelőzése, a lakosság felvilágosítása, szakmai háttérrel.
A bőrrák a leggyakoribb rákféleség, az összes rosszindulatú daganat 40 százaléka. 3 típusát különböztetjük meg.
A basalioma (2.-3. Kép) a hám legalsó rétegéből kiinduló rosszindulatú daganat, mely lassan növekszik, a környező szöveteket roncsolja. Távoli áttétet nem képez. Gyakran alakul ki fénynek kitett testtájakon. Basalioma gyanúja merül fel hónapok-évek óta nem gyógyuló sebek esetén. Korai felismerés és kezelés, gyógyuláshoz vezet.
Második típusa a spinalioma (laphámsejtes carcinoma)(5.-6. Kép), mely gyorsabban növekszik, környezetébe és a mélyebb szövetekben terjed, távoli áttétet is képezhet. Korai felismerése és ellátása döntő fontosságú.
A legveszélyesebb bőrrákfajta a melanoma malignum (7.-11. Kép), mely festéksejtekből indul ki, áttétképzésre hajlamos. A melanoma az egyéb ráktípusok közül is az egyik legrosszindulatúbb. Az elmúlt 30 évben gyakorisága drámai növekedést mutatott. Kialakulásában az UV sugárzás (napfény, szolárium!) szerepét hangsúlyozzák, főként a gyermekkorban elszenvedett napégését. Az esetek 30 %-ában anyajegyből indul ki, azonban a korábban ép bőrön is kialakulhat. Ezért kiemelt fontosságú az anyajegyek szűrővizsgálata és az újonnan képződő bőrelváltozások vizsgálata. A korábbi szabály, miszerint akkor kell orvoshoz fordulni mikor az anyajegy növekszik, színe megváltozik vagy vérzik, idejétmúlt. Ezen eseteknél általában már rosszindulatú elfajulás áll fenn. Ezért ennél korábbi stádiumban kell kiszűrni és eltávolítani a gyanús anyajegyeket. A beteg életkilátásait a korai felismerés és kezelés határozza meg.

Bőrgyógyászati szűrésre bejelentkezés: 70/7017-424

1. Kép

Jó indulatú anyajegy

2. Kép

Dysplasticus (szabálytalan) anyajegy, eltávolítása indokolt

3. Kép

Basalioma

4. Kép

Basalioma

5. Kép

Laphámrák

6. Kép

Laphámrák

7. Kép

Melanoma

8. Kép

Melanoma

9. Kép

Melanoma

10. Kép

Melanoma

11. Kép

Melanoma

Forrás: www.borrak.hu

Hamis	Igaz
A napbarnított bőr egészséges.	A barnulás bőrünk védekező reakciója, mellyel az UV sugárzás további káros hatásaitól kíván megvédeni.
A lebarnult bőr véd a napsugárzás ellen.	A lebarnult bőr a fehér bőrűek számára csupán 4-es faktorú krémnek megfelelő védelmet nyújt.
Nem lehet leégni felhős napon.	A napsugárzás 80%-a át tud hatolni a vékony felhőrétegen. A fátyolos égbolt inkább növeli az UV sugárzás erősségét.
Vízben nem lehet leégni.	A víz csak minimális védelmet jelent a napsugárzás ellen, és a vízfelületről való fényvisszaverődés növeli az UV expozíciót.
A téli UV sugárzás nem veszélyes.	Télen általában kisebb az UV sugárzás mértéke, de a hó majdnem teljesen visszaveri a napsugárzást, megkettőzi a sugárzás erősségét, különösen a magas hegyekben.
A napvédő krémek megvédenek, így jóval hosszabb ideig napozhatok.	A napvédő krémeket nem azért kell használnunk, hogy több időt tölthessünk a napon, hanem, hogy védjük magunkat arra az időre, amikor elkerülhetetlen, hogy a napon tartózkodjunk. A védő hatás attól függ, hogy helyesen alkalmazzuk-e a krémet.
Ha rendszeresen megszakítod a napozást, nem égsz le.	Az UV sugárzás hatása összeadódik a nap folyamán.
Ha nem érzed a nap forró sugarait, nem égsz le.	A leégést a Nap olyan sugárzása okozza, amit nem lehet érezni. A meleg érzetet a Nap látható és infravörös sugarai keltik, nem a leégés szempontjából veszélyes UV sugarak.

Forrás: www.napsugarzas.hu

NAPOZÁS

Itt a nyár, egyre többet vagyunk a szabadban, egyre kevesebb ruhában, az emberek többsége szeretne az egészségesség képzetét keltő barna színre szert tenni. Ma már nagyon sok helyen lehet olvasni a napozás ártalmairól, így az emberek sokkal óvatosabbak a napfürdőzés során. A következőkben szeretnénk összefoglalni néhány javaslatot, amivel megelőzhetők a nyaralást, pihenést elrontó leégések.

A bőr mélyebb rétegeiben találhatók azok a sejtek, amelyek fekete festékanyagot, melanint képeznek. Ez a melanin oszlik szét a felhámban, megfestve azt. Az ultraibolya fény fokozza melaninképzést, azonkívül a felhámot fokozottabb sejtképzésre ösztönzi. Így jön létre a napozás hatására a barnább és kicsit "vastagabb" bőr, ami aztán megvédi a szervezetet az ultraibolya sugarak hatásaitól.
A bőrgyógyászok szerint egyáltalán ne napozzunk alapos bőrvédelem nélkül! Az ózonréteg -ami szűri és csökkenti az ultraibolya sugarak erősségét - károsodása miatt minden napfürdőzés fokozza a bőrrák kialakulásának veszélyét. Fokozottan veszélyeztetettek a világos bőrű emberek.

A bőr védelmét és a napozás időtartamát a bőrtípushoz kell igazítani. A lassúbb, kíméletesebb barnulás tartósabb és kevésbé káros. A nap ultraibolya sugarai 20%-ban még a ruhán is áthatolnak, így erős napsugárzásban nem mindig elég a blúz vagy ing nyújtotta védelem. Szerencsére ma már nagyon sokféle, magas fényvédő faktorú napozószer kapható. Mindig használjuk ezeket, ha napon tartózkodunk.
Fokozottan kell figyelni a gyerekekre, mert a bőrük vékonyabb, kevésbé ellenálló mint a felnőtteké. Borsos áron, de lehet kapni magas fényvédő faktorú (20-22 ) naptejet, ami ráadásul vízlepergető, így csak egyszer-kétszer kell bekenni a gyereket a nap folyamán. Nagyon figyelni kell a világosbőrű, szőke vagy vörös hajú gyerekekre, mert náluk a leégés gyorsan bekövetkezik és mindig nagyon fájdalmas. Orvoshoz kell fordulni, ha gyermekeknél a teljes bőrfelszín több mint öt százaléka leégett. ( Ez nagyobb gyereknél egy teljes kar, csecsemőnél kisgyereknél az alsókar ), felnőtt esetén a bőrfelület 20%-nak leégésekor kell az orvost felkeresni. Ha bekövetkezett a leégés, azonnal gondoskodjunk a túlhevült testrész hűtéséről, és kenjünk a megviselt bőrre nyugtató krémeket.

A túlzásba vitt napozás vagy napon tartózkodás (pl. kerti munka ) esetén könnyen kaphatunk napszúrást. Ezért ha napra megyünk mindig tegyünk a fejünkre kendőt vagy kalapot. A gyerekeken is mindig legyen valamilyen fejfedő, ami megvédi őket a napszúrástól. Különösen figyelni kell a fiúknál, mert ők nyáron általában nagyon rövid hajat viselnek, míg a lányok hosszabb haja némi védelmet ad még fejfedő nélkül is. A napszúrás fejfájással, émelygéssel esetleg hányással jár. Gyerekek esetében mindig orvoshoz kell fordulni! A napszúrást kapott beteget lesötétített szobában kell lefektetni, vizes borogatást kell a fejére, tarkójára tenni. Gyakran előfordul, főleg súlyosabb esetekben, hogy a beteg fázik, ekkor gondoskodni kell a testhőmérséklet fenntartásáról. Ha a tünetek másnapra sem enyhülnek, felnőttek esetében is orvoshoz kell fordulni!

Manapság - mivel sokat hallani a napozás ártalmairól - egyre többen választják a szoláriumot, hogy barnák legyenek. Figyelem! A szoláriumban is le lehet égni, ezért nagyon fontos a fokozatosság betartása. A világosbőrűeknek a szolárium sem ajánlott.
Ezek szerint ne is menjünk a napra? Természetesen erről szó sincs. A napfénynek nagyon sok áldásos hatása van (fokozza a szervezet aktivitását, javítja a hangulatot ), ezzel azonban nagyon óvatosan, mértékletesen kell élni. Mivel a gyerekek nagyobb veszélynek vannak kitéve, rájuk fokozottan kell figyelni.

Forrás: www.koloknet.hu

NAP, VÍZ, BACIK, GYEREKEK

Csalóka még az idő, de az utóbbi évek időjárása alapján jól tudjuk: bármelyik pillanatban ránktörhet a ragyogó, perzselő nyár. Felkészülten kell hát várnunk a kánikulát, hiszen ilyenkor a hőmérséklet pár nap alatt az egekbe szökik, mi meg kétségbeesetten kutatunk pólók, rövidnadrágok, fürdőruha után a nagykabátokkal teli szekrényben. Ugrásszerűen megnő a kereslet a légkondicionáló berendezések, naptejek és strandlabdák iránt, és hétvégente kígyózó sorok alakulnak ki a Balaton felé tartó utakon, az utazási irodákban és a strandpénztárak előtt. Egyetlen vágy mozgat mindenkit: elmerülni a hűsítő vízben, legyen az tó, folyó, tenger, uszoda.
A nagy strandolási lázban a kismamáknak különösen főhet a fejük, hiszen nem is olyan egyszerű a pici, kicsi vagy éppen nagyobbacska gyerekkel a fürdőzést megoldani. Elsősorban is el kell dönteni: vigyük a kicsit, vagy ne vigyük?

Még a szakértői vélemények is eltérnek abban, mikortól szabad a gyerekeket strandra vinni. Divat mostanában a kisbabákat csecsemőúszásra vinni. Ha tetszik az ötlet, előtte mindenképpen konzultáljunk a baba orvosával, és körültekintően válasszuk meg, hol és milyen körülmények között fogjuk kisbabánkat úsztatni. Ebben a fertőzésekre különösen fogékony korszakban különösen oda kell figyelnünk minden apró részletre, hiszen a strandokon, uszodákban található vizes közeg különféle bacilusok, gombás fertőzések és egyéb kórokozók táptalaja lehet. Nézzük meg jól tehát, hová visszük pancsolni gyermekünket, és győződjünk meg arról, hogy az üzemeltetők maximálisan betartják-e a higiénés szabályokat.

Hároméves korig semmiképpen ne engedjük gyermekünket a tűző napra. Ez még felnőttek számára sem ajánlatos, képzeljük el, mit tehet a déli napsütés a baba érzékeny bőrével! Tehát ha strandolni is visszük a kicsit, a fején feltétlenül legyen egy szellős sapka, kendőcske. A kisgatya, bugyi mellett nem árt egy könnyű pólót is ráadni, hiszen egy ilyen pici gyereket a legnagyobb erőfeszítések árán sem lehet órákon keresztül egy helyben, az árnyékban tartani. A gyerek lábára adjunk kis műanyag szandált, nehogy belelépjen valamibe. Ne feledkezzünk meg a megfelelő naptej használatáról sem. Hazatérve pedig alaposan fürdessük meg a lurkókat, nem maradjon bőrén sem a naptejből, sem a medence klóros vizéből.

Forrás: www.babaszoba.hu

A SZOLÁRIUM ÉS A BŐRRÁK

Szolárium, bőrrák, melanoma

Közeledik a tavasz, és a legtöbben, különösen a mérsékelt éghajlat alatt élők, mindent megtennének azért, hogy megszabaduljanak bőrük csúf fehér színétől. Álljunk azonban ellent a szolárium csábításának.

Egy nemzetközi rákkutatással foglalkozó folyóirat, az International Journal of Cancer cikke szerint azok a férfiak és nők, akik életükben egyáltalán már voltak szoláriumban, 15 százalékkal megnövelték a valószínűségét annak, hogy melanomájuk lesz, ami a bőrrák legveszélyesebb, sokszor halálos formája.

Több új vizsgálat is a szoláriumok használatához köti a bőrrák kockázatának megnövekedését, különösen igaz ez fiatal korúakra.

Hét másik vizsgálat eredményeit áttekintve a kutatók megállapították, hogy azoknál, akik 35 éves koruk előtt használtak szoláriumot, a melanoma kockázata 75 százalékkal nő meg.

Még ha nem tesszük is ki bőrünket a mesterséges napnak, a természetes napsugárzástól is óvakodni kell. A bőrrák az Egyesült Államokban több mint egymillió embert érint, a számok pedig kitartóan emelkednek, 1981 és 2003 között 2,9 százalékkal.

Ajánlatos 15-ös faktorszámú fényvédőt használni, ezen kívül fedjük a bőrünket, és széles karimájú kalappal még az arcunkat is. Délelőtt 10 és délután 4 óra között egyáltalán ne menjünk a napra, és kétóránként használjuk ismételten a fényvédő készítményeket.

Forrás: Newsweek

NEM SZABAD NAPOZNI!

A divatos barnaság megszerzéséért bűn a napozás. A fényvédő krémek sem nyújtanak tökéletes védelmet, napszemüveg nélkül pedig a szemünk is komolyan károsodik: napok óta elviselhetetlen a hőség és az UV sugárzás. A média szenzációéhsége viszont most életeket menthet – ultraviolatúra a FigyelőNeten.

Az emberi bőr színe genetikailag kódolt, a „barnulás”, a fokozott pigmenttermelés a szervezet önvédelmi reakciójának a jele. A sötétebb bőr ugyan fokozottabb védelmet nyújt az UV sugárzás ellen, viszont a

Az UV sugárzás

Az ultraviola (UV) sugárzás a napból érkezik, az emberi szem számára láthatatlan. Az UV sugárzást hullámhossza alapján A, B és C betűvel jelölik, az A a legrövidebb. Az emberi szervezet számára az UV-C sugárzás lenne a legveszélyesebb, ezt azonban a légköri ózon elnyeli. Az UV-B sugár „barnítja” a bőrt, és segít a szervezet D-vitamin-képzésében, leégést és bőrrákot okozhat. Az A sugárzás a bőr öregedését, és ugyancsak bőrrákot válthat ki.

lebarnult emberek bőrét előzőleg már sok károsodás érte. A „barnaság” tehát nem az egészség jele! Csupán esztétikai okból nem szabad lebarnulni – mondta a FigyelőNetnek Remenyik Éva, a Debreceni Egyetem bőrklinikájának igazgatója.

A bőrt károsítja, a lelket ápolja

A divat sajnos ebben az esetben is az egészség ellen dolgozik: bőrgyógyászati szempontból a tűző napfényt egyenesen kerülni kell – tette hozzá. Nem szabad azonban lebecsülni a nap jótékony hatásait sem. Az UV-B sugárzás segít a szervezet D-vitaminképzésében, a fény, a napfény pedig fontos szerepet játszik pszichés egészségünk megóvásában.

A bőr barnulása valójában válaszreakció a Napból érkező UV sugarak káros hatására, amelyek azonnal leégést, távlatilag pedig daganatot, a bőr idő előtti és fokozott öregedését okozhatják. Az UV-B sugárzás erős daganatkeltő hatású, napégést, fokozott pigmenttermelést – ez valójában a „lebarnulás” – vált ki. Az UV-A sugarakat, melyek enyhe pigmentáló hatásúak és extrém esetben okoznak bőrpírt, korábban ártalmatlannak gondolták, és azt feltételezték, hogy nem felelős a daganatos megbetegedésekért.

Mára kiderült, ez nem igaz. Az UV-A sugarak a bőr túlzott öregedéséért leginkább felelnek, és bőrrákot is kiválthatnak. Fontos kiemelni, hogy a bőr nem felejt: az élet során kapott UV sugarak hatása összegződik. A késői daganatkeltés szempontjából a legnagyobb rizikót a gyermekkorban elszenvedett napégések jelentik.

Az interneten naprakész adatokat találunk az Európában mért sugárzásról, és a Vöröskereszt jóvoltából tanácsok kíséretében tájékozódhatunk a magyar helyzetről.

Védelem

A legtökéletesebb UV-védelem természetesen az, ha egyáltalán nem megyünk napra, de a legfontosabb az unásig ismételt szabály: 11 és 15 óra között nem szabad védelem nélkül a napon tartózkodni – a nap folyamán ilyenkor a legerősebb az UV sugárzás. Ha ki kell mozdulni az árnyékból, két fronton indulhat a védelem: öltözködés és fényvédő krémek. A vizes pólón például könnyebben áthatolnak a káros sugarak, viszont minél sötétebb és sűrűbb szövésű a ruha, annál nagyobb védelmet nyújt – sorolja a kevés népszerűségre pályázó lehetőségeket Remenyik Éva.

A bőrgyógyász szempontjából a fényvédő krémek nem arra valók, hogy segítségükkel égés nélkül, szépen lebarnuljunk. Feladatuk a bőr védelme abban az esetben, ha vízi sportok, munka, vagy a mindennapi teendők során elkerülhetetlen, hogy a tűző napon tartózkodjunk. A leégés ellen ugyan megvédenek, de a bőrrák ellen nem nyújtanak tökéletes védelmet.

Az ábra matematikai modell, az értékek nem valós mérésekből származnak

A napkrém nem mindenható

A fényvédő krémek faktorszáma az UV- B és -A sugárzás elleni védelem fokát jelenti: a 15-ös faktorszámú krém a bőrgyógyász szerint már elég magas védelmet nyújthat, de néhány „apróságot” itt is figyelembe kell venni. A napkrémek hatásfokát egy bizonyos rétegvastagsággal tesztelik a gyártók, azaz ha kevesebbet kenünk magunkra, a védelem is kisebb lesz a dobozon feltüntetettnél. A tapasztalat pedig az, hogy az emberek a „tesztvastagság” mintegy felét viszik fel a bőrükre, ezért a gyakorlatban a fényvédő hatást is felezni kellene.

Egyetlen fényvédő krém sem nyújthat 100 százalékos védelmet. A kettes faktorszám az UV sugárzás 50 százalékát szűri ki, a hármas már 75-öt, majd ahogy emelkedik a faktorszám, úgy feleződik a bőrbe jutó káros sugarak aránya – tárja fel a kevésbé ismert tényeket a debreceni klinika igazgatója. Ezért ma már nem is jeleznek 50-nél magasabb faktorszámot a készítményeken.

A szoláriumot is kerülni kellene

A fényvédő krém vastagságát vagy faktorszámát mindenképpen emelni kell olyan exponált területeken, mint a váll, orr, amelyek nagyobb szögben fogadják a napsugarakat – figyelmeztet a tanárnő. Az anyajegyek, „májfoltok” is fokozott védelemre szorulnak. A napkrémeket a víz, az izzadság lemossa a bőrről, ezért legalább háromóránként pótolni kell, de ha megmártózunk a vízben, utána egyből kenjük be magunkat. A gyermekek fokozott védelmének kiemelt figyelmet kell szentelni.

Ha valaki még téli színével készül tengerparton vagy más, erős napsugárzásnak kitett helyen nyaralni, érdemes utazás előtt kicsit „alapoznia” – tanácsolja Remenyik Éva. Ilyenkor ajánlatos kis „színt szerezni”, előkészíteni a bőr alkalmazkodó mechanizmusait az extrém UV-hatásra, megelőzve ezzel a leégést. Ez fokozatos napozással, esetleg óvatos szoláriumhasználattal érhető el. Az így szerezhető védelem azonban csak 1-2 faktor értékű. Csupán esztétikai okból ugyanakkor a szolárium is kerülendő: a mesterséges barnítógépek UV-A sugárzása bőrrákot és a bőr korai öregedését okozza.

A napkrém nem mindenható

A fényvédő krémek faktorszáma az UV- B és -A sugárzás elleni védelem fokát jelenti: a 15-ös faktorszámú krém a bőrgyógyász szerint már elég magas védelmet nyújthat, de néhány „apróságot” itt is figyelembe kell venni. A napkrémek hatásfokát egy bizonyos rétegvastagsággal tesztelik a gyártók, azaz ha kevesebbet kenünk magunkra, a védelem is kisebb lesz a dobozon feltüntetettnél. A tapasztalat pedig az, hogy az emberek a „tesztvastagság” mintegy felét viszik fel a bőrükre, ezért a gyakorlatban a fényvédő hatást is felezni kellene.

Egyetlen fényvédő krém sem nyújthat 100 százalékos védelmet. A kettes faktorszám az UV sugárzás 50 százalékát szűri ki, a hármas már 75-öt, majd ahogy emelkedik a faktorszám, úgy feleződik a bőrbe jutó káros sugarak aránya – tárja fel a kevésbé ismert tényeket a debreceni klinika igazgatója. Ezért ma már nem is jeleznek 50-nél magasabb faktorszámot a készítményeken.

A szoláriumot is kerülni kellene

A fényvédő krém vastagságát vagy faktorszámát mindenképpen emelni kell olyan exponált területeken, mint a váll, orr, amelyek nagyobb szögben fogadják a napsugarakat – figyelmeztet a tanárnő. Az anyajegyek, „májfoltok” is fokozott védelemre szorulnak. A napkrémeket a víz, az izzadság lemossa a bőrről, ezért legalább háromóránként pótolni kell, de ha megmártózunk a vízben, utána egyből kenjük be magunkat. A gyermekek fokozott védelmének kiemelt figyelmet kell szentelni.

Ha valaki még téli színével készül tengerparton vagy más, erős napsugárzásnak kitett helyen nyaralni, érdemes utazás előtt kicsit „alapoznia” – tanácsolja Remenyik Éva. Ilyenkor ajánlatos kis „színt szerezni”, előkészíteni a bőr alkalmazkodó mechanizmusait az extrém UV-hatásra, megelőzve ezzel a leégést. Ez fokozatos napozással, esetleg óvatos szoláriumhasználattal érhető el. Az így szerezhető védelem azonban csak 1-2 faktor értékű. Csupán esztétikai okból ugyanakkor a szolárium is kerülendő: a mesterséges barnítógépek UV-A sugárzása bőrrákot és a bőr korai öregedését okozza.

NAPALLERGIA

Az UV sugárzás következtében (önmagában vagy testápoló termékek hatóanyagaival kombinálva ) kialakuló allergiában a népesség közel 20 százaléka szenved. Az UV sugárzás hatására szabad gyökök képződnek, ami fontos tényező a leggyakoribb UV sugárzás okozta bőrbetegség, a polimorf fénydermatózis kialakulásában (PLE).

Ismerkedjen meg az Eucerin termékekkel, hogy a napsugarak újra örömöt okozzanak Önnek

Biztonságos napozás

1. Legyen rendkívül óvatos, ha a következő kritériumok jellemzőek Önre:

o Világos bőrű, szőke, vörös vagy világosbarna hajú, kék, zöld vagy szürke szem

o Bőre szeplős

o Előbb leég, minthogy lebarnulna

o Sokat tartózkodik szabadban

o Kórelőzményében bőrrák szerepel

2. Különösen vigyázzon gyermekei bőrére!

o Még sok év vár rájuk a Nap alatt

o Bőrük rendkívül érzékeny

o Sok időt töltenek a szabadban

3. Korlátozza a Napon töltött időt!

o Kerülje a Napot reggel tíz és délután négy között!

o Ne tartózkodjon napon egyhuzamban sokáig! Pihenjen az árnyékban!

4. Használjon 15 vagy erősebb faktorszámú UVA-UVB elleni védelmet nyújtó fényvédő napozó készítményt mindig, amikor a szabadban tartózkodik!

o Sportol

o Fut vagy sétál

o Piknikezik

o Kertészkedik

o Vagy csak ha vásárol vagy a buszra vár!!!

5. Mindig használjon megfelelő fényvédelmet nyújtó terméket az UV-sugarak káros hatásai ellen!

o Ne hagyja bőrét fedetlenül!

6. Ne feledkezzen meg a következő testrészekről se!!

o fülek, ajak, a szem környéke, nyak, kezek, lábfej, és a fejbőr!!!

o Célszerű a fényvédő készítmény használatát többször is megismételni fürdőzés után, valamint huzamosabb ideig tartó napozás esetén.

Az idő előtt öregedő bőr

A bőr korai öregedésére utaló jelek a kézen és az arcon jelentkező ráncok. Fényérzékeny bőrű emberek különösen hajlamosak az idő előtti ráncosodásra.

A ráncok kialakulása függ a bőrtípustól. Az I. és II. bőrtípusba tartozó világos bőrűek, akik könnyen leégnek, érzékenyebbek az UV sugárzás káros hatásaira, mint a III. és IV. kategóriába tartozók. Ezek az emberek lehetnek szőkék vagy sötét hajúak, de szinte sosem égnek le. Az I. és II. csoportba soroltak szignifikánsan hamarabb és mélyebben ráncosodnak az UV sugarak hatására. A felületes ráncok kialakulása nem mutat összefüggést a bőrtípussal, az csupán a természetes öregedés jele.

Típus

Gyakoriság

Jellemzők

A napozás következménye

I. típus

2%

Világos bőr, szeplők, vöröses haj, világos emlőbimbók, “kelta típus”

Nem barnul, gyorsan leég

II. típus

12%

Világos bőr, szőke haj, szeplők, világos emlőbimbók, “germán típus”

Gyakran leég, enyhén barnul

III. típus

78%

Mérsékelten világos bőr, sötét vagy sötétszőke haj, pigmentált emlőbimbók, “kevert típus”

Ritkán ég le, jól barnul

IV. típus

8%

Sötét bőr, sötét haj, sötét emlőbimbók, “mediterrán típus”

Szinte sose ég le, gyorsan barnul

A foto-öregedés idő előtti öregedést vagy krónikus fény ártalmat jelent az UV sugárzásnak kitett bőrterületen.

Típusba sorolás a barnulás alapján: Az UV sugárzással szembeni egyéni érzékenység a napfény hatására kialakuló erythema alapján ítélhető meg. Ezt befolyásolja a stratum corneum vastagsága és a bőr pigment tartalma. Az európai embereket ez alapján négy csoportba lehet osztani.

A bőrtípus korai meghatározása segíthet megelőzni a bőr idő előtti öregedését, UV-szűrőt tartalmazó készítmények használatával.

A foto-öregedés jelei

A ráncok a dermist károsító UV sugarak hatására jönnek létre. Az UVA sugarak játsszák a főszerepet, mert mélyebbre hatolnak. AZ UV sugarak megváltoztatják a kötőszöveti rostok szerkezetét, kialakul az elastosis solaris. A szabad gyök képződés szintén jelentőséggel bír, ugyanis ez is szövetkárosodást okozhat.

Az idő előtt megöregedett bőr rugalmatlan és mély ráncok jellemzik.

Elastosis solarisban az elasztikus rostok UV sugarak hatására degenerálódnak.

Fény-és napvédelem

A napfény pozitív és negatív hatása is érvényesül az emberi szervezetben. A hangulatjavító hatásán kívül a napfény létfontosságú a D-vitamin szintézis folyamatában. Másrészt a napsugárzás leégést, bőröregedést okoz, akár bőrrákot is. A negatív hatások kivédésére a bőr kiváló védekező rendszert dolgozott ki. A pigmentálódás folyamatát, ami egy hatékony antioxidánsokból álló rendszer. Az Eucerin Sun termékcsalád erősíti a bőr természetes védekezőrendszerét és óvja bőr egészségét a napfény okozta bőrproblémák ellen.

A Nap fényspektruma

A napsugárzás látható és láthatlan fénysugarakból áll, hosszuk 280-3000 nm között változhat. A Nap által kibocsátott sugarak nagy részét az ózon, a felhők és a légszennyező anyagok elnyelik.

Az UVA-sugarak bejutnak a kötőszövetbe, immunszuppressziót és krónikus fény-okozta károsodást hoznak létre, mint amilyen a bőr öregedése. A szabadgyök képződésben is kiemelkedő jelentőségűek, és felelősek a fototoxikus és a fotoallergiás reakciók kialakulásáért.

Az UVB-sugarak az epidermis legmélyebb rétegeibe jutnak és leégés, DNS-károsodás illetve bőrrák okozói lehetnek. A melegítő hatású infravörös- és látható fénysugarak nem játszanak szerepet a fenti hatások kiváltásában.

A legjelentősebb bőrkárosodásokat a láthatatlan UVA- és UVB -sugarak okozzák, amik fokozzák a szervezet fényvédő rendszerének működését. Jelentős fotobiológusok szerint az UVC-sugárzás, amely erősen erythematogén és karcinogén, teljesen elnyelődik a stratoszférában és nem jut el a Föld felszínére.

A különböző hosszúságú sugarak eltérő módon érik el a Földet. Direkt vagy indirekt módon, szóródás következtében. A szóródás függ a hullámhosszúságtól, minél rövidebb a hullám, annál inkább szóródik. A pozitív hatások kialakulásához csak kis dózisra van szükség. A káros hatások is csökkenek az expozíciós idő csökkenésével.

Az UV-sugarak és hatásuk a bőrön

Ahogy nő a hullámhosszúság, úgy emelkedik a penetrálni képes sugarak száma és a penetráció mélysége. A 300 mm-es UVB tartományban a sugarak 10 százaléka még mindig eléri a bazális sejtréteget.

A leégés

A Langerhans sejtek (fekete foltok) eloszlása

Az erősen erythematogén UVB-sugarak a DNS károsodás és a nagyon gyakori leégés, az erythema solare fő okozói. Ezenkívül felelősek még a krónikus fénykárosodás okozta epidermális elváltozásokért is.

A bőrt károsító UVB sugármennyiség függ a földrajzi tényezőktől, mint a tengerszint feletti magasságtól és a földrajzi szélességtől, a napszaktól és levegőszennyezettségtől Az ózonréteg elvékonyodása óta az UVB sugármennyiség megnőtt.

Az UVB sugarak helyi immunszuppresszív hatással rendelkeznek: károsítják a Langerhans sejteket, amelyek az antigenprezentációért felelősek az epidermisben. A Langerhans sejtek UVB hatására elhagyják az epidermist. Immunológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a tartós UVB sugárzás szisztémás immunszuppressziót okoz.

Feltételezhető, hogy a keratinocytákból immunszuppresszív anyagok szabadulnak fel.

Az UVA-sugarak mélyen a kötőszövetbe jutnak és hosszútávú, irreverzibilis elváltozásokat okozhatnak, például a bőr idő előtti öregedését. Ezenkívűl felelősek a sejtkárosító szabad gyökök képződéséért.

Idős bőr

A fény hatására bekövetkezett öregedés: a bőr idő előtti öregedése a krónikus UV-sugárzás hatásának következtében.

Az UVA sugarak további következményei:

A polimorf fénydermatózis (PLE) a leggyakoribb napfény okozta a bőrbetegség. Az UV- sugárzás hatásra kialakuló szabadgyököknek nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a bőrbetegségnek kialakulásában.

Fotoallergiás és fototoxikus bőrreakciók

A fotoallergiás és a fototoxikus bőrreakciókat kiválthatják a bőrápoló termékekben és a fényvédő készítményekben található különböző kémiai anyagok a napsugárzás hatására. Fontosak lehetnek a napozás alatt szedett gyógyszerek is.

A szabad gyökök kialakulása (oxidánsok)

Az UV-sugarak, különösen az UVA a szabad gyök képződés elősegítésével okoz bőrkárosodást. A szabad gyökök olyan kémiai anyagok, amelyek szabad elektronjuk miatt rendkívül reaktívak. Megtámadják az epidermis és a dermis sejtjeit. Ha a folyamat az évek során kumulálódik, krónikus fény-okozta károsodások jönnek létre. Fontos szerepet tulajdonítanak a szabad gyököknek a polimorf fénykiütések kialakulásában.

Az antioxidánsok hatásmechanizmusa
A - szabad gyök, B - antioxidáns anyag

Összefoglalás

A Nap fényspektrumán belül legnagyobb jelentőséggel az UVA-és az UVB- sugarak bírnak.

Az UVB-sugarak az epidermisbe jutva erythemát, DNS károsodást és bőrrákot okozhatnak.

Az UVA-sugarak a kötőszövetbe penetrálnak és krónikus fénykárosodást okoznak. Felelősek még a fokozott szabad gyök képződésért és a fotoallergiás illetve a fototoxikus reakciók kiváltásáért.

Kémiai és fizikai filterek

Ha bőr napfénynek van kitéve, szükség van a saját védelmi rendszerének megfelelő fényvédőszerekkel való megerősítésére. A fényvédőszerek a legalapvetőbb összetevői a fényszűrők, amik pajzsként funkcionálnak a bőr és a Nap között.

Elkülöníthetőek egymástól a fizikai és a kémiai fényszűrők

A fizikai UV szűrők szervetlen vegyületek. A felületükre érkező UV sugarakat visszaverik, vagy szétszórják, de a bőrbe nem engedik bejutni. Általában ásványi pigmentek, pl. titanium dioxid. A legújabb vegyületek a mikronizált pigmentek, méretük 10-50 nm között van. Megfelelő kiszerelésben alkalmazva (krém vagy naptej) alkalmazásuk nem jelenhet kozmetikai problémát.

A kémiai szűrők szerves, aromás szerkezetű vegyületek, amelyek abszorbeálják az UV-sugarakat. Az abszorbeált sugarak hullámhosszúságától függően UVB, UVA vagy szélesspektrumú szűrőkről beszélhetünk. Az abszorbeált energiát hő formájában bocsátják ki.

A tudományosan bizonyított UV védelem az UVA és UVB szűrők (szélesspektrumú védelem) kombinációjának köszönhető és a hozzáadott antioxidáns anyagoknak, amik csökkentik a szabad gyök képződést.

Az UVB-elleni védelem:

Az UVB elleni védelmet a sun protection factor (SPF)-ral jellemezhetjük. A SPF-et 1997 óta az Európa-szerte elismert COLIPA-eljárással mérik. A reprodukálható, standardizált körülmények között mért eredmények rendkívül megbízhatóak. A standardizáció lehetővé teszi a vásárlók számára a különböző készítmények összehasonlítását.

Az UVA-ellenes védelem

Az UVA-sugarak okozta bőrkárosodások hosszú idő alatt alakulnak ki. Ezért általánosan elfogadott módszer a UVA ellenes védelem meghatározására nem áll rendelkezésre. Sokáig nem létezett standardizált lehetőség a mérésre. Ausztráliában dolgozták ki azt a módszert, amely segítségével megállapítható az alkalmazott fényvédőszer UVA elnyelő képessége. Az eredmények megbízhatóak, reprodukálhatóak. A méréshez fotométer használnak. Az Ausztrál Standardnak (AS 2604: 93) megfelelő készítmények az UVA-sugarak legalább 90 százalékát kell, hogy elnyeljék.

Vízállóság

A víz átereszti az UV-sugarakat, vagyis a készítmények vizes környezetben kifejtett védőhatása alapvető fontosságú. A vízállóság tesztelése során arra nem kapunk információt, hogy hogyan változik a vízhatlan védőhatás dörzsölés következtében. A dörzsölés, például törülköző által, akár a fényvédő szer 80 százalékát is eltávolíthatja. Úszás illetve búvárkodás után ajánlatos újból felvinni a bőrre a fényvédőszert.

A teljes, optimális napellenes védelem feltétele a megfelelő fényvédőszerek használata mellett a védelmet nyújtó ruházat viselése is.

Fotostabilitás:

Az UV-szűrők elveszthetik stabilitásukat fény vagy enzimatikus hatások következtében. A kutatások kimutatták, hogy a benzofenon nagyon nagy fotostabilitású vegyület, míg más anyagok, például az oktil-dimetil- PABA gyorsabban lebomlik. A magas faktorszámú készítmények egyre növekvő népszerűsége miatt a gyártás során UV-stabil szűrőket alkalmaznak.

Összefoglalás

Az UV- sugárzás elleni védelem érdekében amennyire csak lehet fotostabil UV-szűrőket kell alkalmazni. Az UV-szűrőknek két alaptípusa van: a kémiai és a fizikai. Az UVB- sugarak elleni védelmet a COLIPA metódus alapján mérik, az UVA-sugarak elleni védelmet pedig az Ausztrál Standard szerint.

A fényvédelem alapjai

Fényvédőszer vásárlása előtt a következőket kell figyelembe venni:

A bőrtípust: pigmentáltság foka, szárazság,
SPF és UVA-sugárzás elleni védelem
A fényvédőszer vagy filtert-tartalmazó termék allergia
A gyógyszerek illetve kozmetikumok fényérzékenyítő hatása
A fényvédőszerek helyes használata

A strandon

Gyakori jelenség, hogy a fényvédőszert csak a strandra érkezés után alkalmazzuk. Ahhoz, hogy a szer maximális hatékonysággal nyújtson védelmet, legalább 30 percre van szükség. Ennyi idő alatt kötődnek a szűrőelemek a szaruréteghez. Ez a felhasználó számára annyit jelent, hogy a fényvédőszer használata ellenére leég. Az I-III. kategóriába tartózóknak különösen fontos, hogy legalább 30-45 perccel a napra menetel előtt bekenjék magukat.

Az árnyék nem elég?

Aki azt hiszi, hogy az árnyék vagy egy napernyő megfelelő védelmet nyújt a napsugarak ellen, hamar csalódni fog. A rövidhullámú sugarak intenzíven szóródnak, vagyis direkt naphatás nélkül nagy mennyiségben juthatnak a bőrfelszínre. Az árnyék szabály: Ha az árnyékod kisebb, mint te, nagy az UV-sugárzás indukált bőrkárosodás veszélye.

A víz véd-e hűtő hatásánál fogva?

Az a széles körben elterjedt feltételezés, hogy a víz alatt tartózkodás megvéd az UV-sugaraktól, teljesen alaptalan. Egy méterrel a víz alatt az UVB-sugarak intenzitása még mindig 50 százalékos. A hűtőhatás elnyomhatja a már kialakult leégés okozta fájdalmat.

Összefoglalás

A megfelelő UV-védelem kialakítása függ a bőr pigmentáltságának fokától, a helytől, az UV-expozíció idejétől és intenzitásától.

A napérzékeny bőr fényvédelme

Az I. és II. bőrtípusba tartozó emberek, akik saját fényvédő mechanizmusai nem elég fejlettek különösen érzékenyek a napsugárzással szemben. Gyermekekben vagy pigmentációs zavarokkal küszködő emberekben rövid idő is elég az erythema kialakulásához.

Száraz, érzékeny bőr

Az öregedés folyamán a bőr veszít nedvesség- és lipidtartalmából a csökkent mirigyműködés következtében. Káros környezeti hatások, mint a napsugárzás, felgyorsíthatják ezt a folyamatot.

Az érzékeny száraz bőr dermatosis tüneteként

A száraz, érzékeny bőr több bőrbetegség, például psoriasis vagy atópiás ekcéma (neurodermatitis) tünete lehet. Amióta létezik klimatoterápia (hegyvidéken és tengerpartokon) a hasonló betegségekben szenvedők számára, igény támadta a megfelelő, kitűnő tolerálhatóságú fényvédőszerek iránt. Ez különösen a neurodermatitises betegeket érinti, akik öröklött érzékenységüknél fogva, hevesebben reagálhatnak a különféle környezeti hatások és kozmetikumok kombinációjára.

A seborrheás bőr

A seborrheában szenvedő betegek bőrén, zsíros komedogén krémek alkalmazása után mitesszerek jelenhetnek meg, a bőr kipirul és begyullad A napsugárzás pozitív hatással lehet az akné lefolyására, így aknéban szenvedő betegek szívesen tartózkodnak a tengerparton illetve a hegyekben. Szintén speciális fényvédőszerekre tartanak igényt, számukra a emulgeálószer-mentes hidrodiszperziós zselék ajánlhatóak

Száraz, hámló bőr

Különösen érzékeny gyermekbőr

A gyermekek bőre, akárcsak más szerveik, folyamatosan fejlődik. A vastagabb szaruréteg kialakításának képessége még nem teljes gyermekkorban. A szaruréteg barrierfunkciója sem érte még el a fenőttekre jelmező aktivitást. A gyermekek bőre emiatt sokkal érzékenyebb a fényre. És a bőr nem felejt: újabb kutatások kimutatták a gyermekkori leégések és a később kialakuló melanoma közötti összefüggést.

A faggyúmirigyek működése csökkent marad egészen a pubertáskorig. Emiatt a hidrolipid filmréteg sokkal vékonyabb, mint felnőttkorban. A gyerekek többet játszanak a szabadban, az őket érő UV sugárzás majdnem háromszorosa a felnőtteket érőnek. Jelenlegi tudásunk szerint életünk első 18 évében ér minket az összes UV sugárzás 50-80 százaléka. A gyermekek számára kifejlesztett készítmények legalább SPF 15-ös UVB ellenes védelmet kell, hogy nyújtsanak a hatékony UVA-sugarak elleni védelem mellett. Fontos, hogy fényszűrők nagy részét mikropigmentek alkossák, ugyanis ezek a bőr felszínen maradnak és nem okoznak a bőr mélyebb rétegeiben allergiát

Az extra-vízálló, lipidekben gazdag illat- és színanyagmentes naptejek és krémek különösen ajánlottak gyermekek számára.

Extra-vízálló: az EucerinŽ Sun termékcsalád gyermekek számára kifejlesztett fényvéd készítményeit nem a vízállóság eléréséhez szükséges 20 percig, hanem hat óráig tesztelték, vagyis kilencszer hosszabb ideig védenek a víz alatt, mint más készítmények.

Összefoglalás

A fényérzékeny bőrűeknek a lehető legkevesebb ideig szabad csak a napon tartózkodniuk megfelelő védelem nélkül. Az extra-vízálló, magas faktorszámú, mikorpigmenteket tartalmazó készítmények (nem penetrálnak a bőrbe) ideális védelmet nyújtanak a gyermekek számára.

Az allergiára hajlamos bőr fényvédelme

Napallergiák - napfény okozta kiütések

Ha napnak kitett bőrterületeken hólyagok, csomók és plakkok jelentkeznek, a laikus napallergiát diagnosztizál. A diagnózis mögött fény-kiváltott elváltozás és megbetegedés bújhat meg. Ezek elkülönítése egymástól gyakran nehézségbe ütközik. A következő UV-indukált elváltozások mindig viszketéssel és csomók, hólyagok vagy plakkok képében jelentkeznek.

Polimorf Fénydermatózis (PLE)

A polimorf fénydermatózis a leggyakoribb fény kiváltotta bőrbetegség. A populáció akár 20 százaléka is érintett lehet, különösen a fiatal nők. Morfológiai képe változatos. Ha PLE-re gyanakszunk, forduljunk bőrgyógyászhoz a többi betegségtől való elkülönítés végett. A diagnózis nagy gyakorlatot kíván.

A PLE patogenezise intenzív kutatás tárgya. Valószinűleg UV-sugárzás hatására bekövetkező késői típusú immunreakció képezi alapját. Az esetek 75 százalékában UVA, 10 százalékban UVB a kiváltó fénysugár. A fennmaradó esetekben az érzékenységi spektrum teljes.

A szabad gyökök szerepe a PLE kialakulásában

Az oxidatív stressz következtében kialakuló szabad gyökök károsíthatják a sejteket. Gyulladás alakulhat ki és a PLE-re jellemző tünetek. Különleges eljárás, a foton emisszión alapuló kemilumineszcencia segítségével a szabadgyök-képződés kimutatható roncsoló hatásuk következtében. A mérés során a bőrt UVA-val besugarazzák és rögzítik a másodpercenként emittált fotonok intenzitását és csökkenését. A mérés eredményeként meghatározható a bőr oxidatív státusza. Ha kisebb az emittált fotonok száma az antioxidánst tartalmazó termék alkalmazása után, a készítmény hatásosnak mondható.

Placebo-kontrollal készült kettős vak vizsgálatok kimutatták, hogy az antioxidáns hatású alfa-glükozilrutin és az E vitamin szignifikánsan hatékony a PLE tünetek kialakulásának megelőzésében.

Polimorf Fénydermatózis (PLE)

Az Acne aestivalis kiváltásában nem csak az UV sugarak játszanak szerepet, hanem szükségesek a kozmetikumokban illetve fényvédőszerekben található összetevők is, mint például az emulgeálószerek. Leginkább középkorú nők érintettek, kórtörténetükben pubertáskori aknéval. Nehéz elkülöníteni a PLE-től, mert tüneteik hasonlóak.

A PLE- vagy acne aestivalis tüneteit mutató betegek profilaxisaként emulgeálószer-mentes, antioxidáns tartalmú fényvédőszerek alkalmazása javallott. Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy az alfa-glükozilrutin E vitamin komplexet tartalmazó készítmények megfelelő antioxidáns raktárt hoznak létre a bőrben.

A lokálisan vagy szisztémásan alkalmazott gyógyszerek fényreakciót okozó hatása

A fotoallergia az UV-sugarak által kiváltott, kontakt dermatitishez hasonló, szenzitizáció után létrejövő késői típusú immunreakció. A betegség viszkető csomók képében nyilvánul meg a fénynek kitett helyeken. Fotoallergének lehetnek bizonyos gyógyszerek, például vérnyomáscsökkentők, diuretikumok, pszichogén szerek, a tetraciklin készítmények és a szulfonamidok. Lokálisan alkalmazott vegyületek, például parfűmök is kiválthatják a tüneteket.

Az ajánlható magas faktorszámú fényvédőszerek illat-és emulgeálószer-mentesek, alapjukat a hidrodiszperziós gél képezheti.

A vizsgált anyagok:

A: 0, 25% AGR + 1% TA (HG) B: 0, 1% AGR + 1% TA (HG) C: 0, 1% AGR + 1% TA (O/W-emulzió) D: placebo (HG)

AGR = alfa-glükozilrutin, TA = tocopherol acetát, HG = hidrodiszperziós gél

A kémiai szűrőkre való allergia elleni profilaxis céljából mikropigment tartalmú fényvédőszerek ajánlottak. Ezek biztonságos védelmet nyújtanak a fényérzékeny bőrön a leégés, és más fény kiváltotta reakció ellen. Az UV sugárzás nagy részét visszaverik a bőr felszínéről.

Perzisztáló fényreakciók

Fotoallergiás reakciót követően néhány esetben a tünetek perzisztálnak a kiváltó ok megszűnte ellenére. A gyulladás fellángol újabb fényexpozíciót követően. A kiváltó hullámhosszúság spektruma egyre szélesedik, akár a látható fény is előidézheti a tüneteket.

A nagyon apró, bőrbarát, ásványi eredetű mikropigmentek a bőrön védő filmréteget képeznek. A mikropigmentek mind az UVA-, mind az UVB-sugarakat visszaverik a felszínről.

Szélesspektrumú védelmet biztosító fényvédőszerek ajánlhatóak a fotoallergiában szenvedő betegeknek.

Összefoglalás

Allergiára hajlamos bőr profilaktikus fényvédelmére antioxidáns tartalmú (alfa-glükozilrutin, E-vitamin), magas faktorszámú, mikropigmenteket tartalmazó készítmények ajánlottak. A termékek nem tartalmazhatnak illat-és színanyagokat.

A bőrgyógyászati elváltozásokat kísérő fényreakciók

Az UV-sugárzás provokálhat bizonyos dermatózisokat, vagy a meglévő állapotot ronthatja.

Az akut vagy krónikus lupust (lupus erythematosus), ezt a pillangóformájú hámló bőrelváltozással járó autoimmun betegséget az UV-sugarak jelentősen ronthatják. Ilyen esetekben nagyon magas faktroszámú fényvédőszerre van szükség, különösen az arc területén.

Az öröklődő xeroderma pigmentosumban bizonyos DNS reparációs mechanizmusok kiestek. Az UVB-sugarak okozta DNS sérülést a sejt nem tudja kijavítani. A következményes prekancerózus állapotok fiatalkorban malignizálódhatnak, bőrrákot, melanomát okozva. Az UV-sugárzás kerülése és blokkoló hatású fényvédőszerek alkalmazása javallott.

Herpes simplex recidivans alatt visszatérő, pantropikus, fakultatív neurotropikus vírusfertőzést értünk, amely viszketéssel, feszűlő, nedvedző hólyagokkal jár. A tünetek elsősorban az arcon (ajkak,orron) jelentkeznek, gyakran fájdalmasak és a regionális nyirokcsomók megduzzadásásval járnak. A napexpozíciót megelőzően ajánlott a magas faktoszámú készítmények alkalmazása.

Az atópiás dermatitis jellemzően gyermekkorban alakul ki és krónikus vagy krónikusan visszatérő formában nyilvánul meg. Jellemző tünetei a szünni nem akaró viszketés, a bőrpír, a hámlás és a bőrszárazság . Felnőttekben az arc, a nyak, torok, a mellkas, a vállak és az izületek lehetnek érintettek. Atópiás dermatitisben ajánlott az extra-vízálló, illatanyagmentes, E vitamin vagy dexpanthenolt tartalmazó tápláló hatású fényvédőszerek alkalmazása. Tolerálhatóságukat neurodermatitisben szenvedő betegeken igazolták.

A psoriasis vulgaris alatt éles szélű, ezüstös-fehéren hámó vörös plakkokkal járó bőrbetegséget értünk. Az UV-suigárzás elleni védelemre a mikropigmenteket tartalmazó, magas faktorszámú készítmények ideálisak.

A rosaceában szenvedő beteg fokozott érzékenységgel reagál a környezeti noxákra. Az arcon kiütések jelennek meg. A betegség első stádiumát kuperózának is nevezik.

Valamennyi trigger-faktor, köztük az UV-sugárzás kerülendő. A napsugárzás elleni védelem biztosításásra magas faktorszámú készítmények javasoltak mindennapos használatra, különösen az érzékeny arcbőrre.

Pantropikus: nem mutat specifikus affinitást semelyik szövet iránt

Fakultatív neurotrop: a patogén az idegrendszer iránt is affinitást mutathat

Az allbinizmus alatt olyan állapotot értünk, ahol enzimhiány következtében testszerte hiányzik a melaninpigment. A melanocyták jelen vannak, de a melaninszintézisért felelős enzim nem működik. A betegeknek magas faktorszámú, extra-vízálló készítmények használata javasolt.

A vitiligoban szenvedő beteg bőrén foltokban hiányzik a pigment bizonyos szimmetriát követve. A napfénytől védett területek, pl. hónaljak, genitáliák is érintettek lehetnek. A pigmentképződés nem lehetséges, a szaruréteg képes megvastagodni. Az érintett területek saját fényvédő mechanizmusai sérültek, ezért a fonots megfelelő fényvédőszerek alkalmazása.

Az UV-indukált bőrtumorokat túlélt betegeknek nagyobb esélye van újabb bőrtumorok kialakulására, ezért különösen erős UV- ellenes védelemre szorulnak. A betegek általában idősebbek ezért a megfelelő fényvédelem mellett lipidpótló hatóanyagot tartalmazó készítmények alkalmazása javasolt.

Az UV-sugarak sejtkárosodásokat okoznak a zavart pigmentációjú bőr különböző rétegeiben.

A pigmentációs zavarokban szenvedő betegek különösen veszélyeztettek az UV-sugarak károsító hatásaival szemben, ugyanis saját védekező rendszerük teljesen vagy részlegesen károsodott.

Összefoglalás

A bőrgyógyászati megbetegedésekben szenvedő betegek magas faktorszámú, megfelelő UVA-sugárzás elleni védelemet nyújtó készítményeket használjanak! A magas mikropigment koncentrációjú fényvédőszerek ideálisak, ugyanis nem jutnak a bőr rétegeibe, így nem okoznak foto- vagy kontakt allergiát.

A kezelést követő fényvédelem

Az akné ellenes terápiát követően hámlásztás és az idő előtti öregedés megakadályozása a fontos.

Megfigyelték, hogy fénykárosodott, aknés bőr tretinoin kezelését követően nem csak az akné javult, hanem a fénykárosodás mértéke is csökkent, klinikailag és szövettanilag egyaránt. A prekancerózus elváltozások visszafejlődtek. A kívánt hámlasztó hatás következtében a bőr elvékonyodik és fényérzékennyé válik. Fontos a hidratáló faktorokat is tartalmazó fényvédőszerek alkalmazása.

A krónikus fényhatás következtében kárososdott bőr elvékonyodott, száraz, hámlik és viszket. A Kötőszövet ellazult, elastosis, aktinikus keratosis, ráncok és időskori bőrelváltozások jelennek meg. Az idő előtti bőr öregedés kezelésére alkalmasak a hámlasztó, anti-karcinogén anti-seborrheás hatasú retinoidok (tretinoin, A vitamin) .

Fényvédelem a terápia alatt

Sok gyógyszer válthat ki fotodinamikus elváltozásokat. A reakciók fotoallergiás illetve toxikusak lehetnek. Megemlítendőek a tetraciklin származékok, a szulfonamidok, néhány antdiabetikum, diuretikum, neuroleptikum, antidepresszáns és reuma ellenes szer. Lokálisan alkalmazott készítményeknek szintén lehet hasonló tünetekkel járó mellékhatásuk. Ezért fontos minden fotodermatosis diagnózisa előtt a szedett gyógyszerek ismerete. Természetesen ezeknek a betegnek adekvát nap ellenes védelemre van szükségük bőrtípusuknak megfeleően.

Fényvédelem lézerterápia után és sérült bőrön

Ebben az esetben teljes körű fényvédelemre van szükség. A magas faktorszámú, mikropigment tartalmú készítmények különösen ideálisak, ugyanis a bőrfelszínen maradva nem támasztanak további igényeket az amúgy is károsodott bőr számára. Hidratáló faktorok: ezek a szervezetben természetesen is megtalálható anyagok a szaruréteg vízmegkötő-kapacitásáért felelnek. A faggyú- és a verejtékmirigy (urea, sók és szerves savak) is előállít ilyen anyagokat, akárcsak az elszarusodás folyamata közben a keratinociták ( pyrrolidine karboxilsav)

Összefoglalás

A különböző gyógykezelések következményeként gyakran szükség van hatékony UVA- és UVB- sugarak elleni védelmet nyújtó készítmények alkalmazására. Előnyös a magas mikropigment koncentráció és a magas faktorszám.

AZ UV-SUGÁRZÁS EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ HATÁSAI

Kevéssé köztudott, hogy a megnövekedett UV-sugárzás az immunrendszert is gyengíti, így az óvatlan napozás akár 24 óra időtartamra is megváltoztathatja a fertőzések leküzdésében nagy szerepet játszó immunrendszer működését az emberi szervezetben. Az ismételt UV-besugárzásnak kitett szervezet immunrendszere pedig hosszan tartó károsodást szenvedhet. A megnövekedett sugárzás a fenti okok miatt gyengíti a védőoltások hatását, így már a megfékezett járványos betegségek is újra erőre kaphatnak.

Az ózonréteg elvékonyodása károsan hat az ökoszisztémára

Az ózonréteg elvékonyodásának hatását modellezve tudósok arra a felfedezésre jutottak, hogy a megnövekedett UV-B sugárzás károsítja a szárazföldi és vízi ökorendszereket, mert csökkenti a fajok túlélési és szaporodási esélyeit. A növekvő sugárzás lelassítja a növények fejlődését. Fennáll annak a veszélye, hogy a létfontosságú gabonák termésátlagai rohamosan csökkennek, és a leginkább veszélyeztetett területen ellátási gondok keletkezhetnek. A tengerek élővilágát is súlyos károk érhetik. A planktonokat vizsgálva bebizonyosodott, hogy a tengeri állatfajok jelentős részének táplálékot jelentő apró élőlények száma katasztrofális mértékben csökkenhet. A halak fejlődésére is károsan hat a sugárzás, a sekély öblökben fejlődő halivadékok többszörös veszélynek vannak kitéve.

Védjük magunkat és gyermekeinket a sugárzás ártalmaitól!

Szabadtéri elfoglaltságaink tervezésekor vegyük figyelembe az UV-jelentéseket! Az Egyesült Államok Nemzeti Meteorológiai Szolgálata és Környezetvédelmi ügynöksége által kifejlesztett UV-index számszerűsíti azt a kockázatot, melyet a túlzott ideig történő napon tartózkodás jelent. Az UV-index 1-től 10-ig terjedő skálán jelöli a sugárzás mértékét. Ezt figyelemmel kísérve időben megtehetjük a szükséges óvintézkedéseket egészségünk védelmében. Magyarországon az UV-indexet az Országos Meteorológiai Szolgálat május 1-jétől szeptember 30-ig méri. A mért adatokról rendszeresen tudósít a kereskedelmi TV2 (esténként az időjárás-jelentésben, valamint reggel 9 körül az orvosmeteorológiáról szóló blokkban), a Danubius rádió (szerdától szombatig délutánonként), illetve a Kossuth rádió Napközben című műsora, amennyiben az UV-sugárzás az átlagnál magasabb.

Nyáron nem tanácsos délelőtt 11 és délután 3 óra között napozni. Viseljünk UV-szűrővel ellátott napszemüveget, fedjük be a fejünket, testünket! Csecsemőt és kisgyermeket egyáltalán ne vigyünk ki a napra, és fokozottan védjük őket a közvetlen napsugárzástól! A gyermek- és tizenéves korban elszenvedett nagymértékű UV-B sugárzás egészségkárosító hatásának tünetei a felnőttkorban jelentkeznek. Napozásnál használjunk fényvédő szereket!

Ha 1 százalékkal csökken a magaslégköri ózonkoncentráció, akkor 2 százalékkal erősödik a napsütés, és fokozódik az UV-B sugárzás. Ha 5 százalékkal erősödik az ibolyán túli sugárzás, 25 százalékkal növekszik a bőrrák valószínűsége. Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) vizsgálatai szerint az előttünk álló 50 évben az ózonréteg elvékonyodása miatt kétszázezer embernél okozhat halált a bőrrák, és kétmillióval több vaksággal fenyegető szürkehályogos megbetegedésre lehet számítani. Az elmúlt 20 év mérései szerint a magaslégköri ózon mennyisége földi átlagban évtizedenként 2-3 százalékkal csökken, és csökkenési üteme a magasabb szélességekben és az őszi évszakokban az évtizedenkénti 5-15%-százalékos értéket is elérheti. Az Országos Metorológiai Szolgálat adatai szerint Magyarország felett tízévenként 1,7 százalékkal csökken a magaslégköri ózon koncentrációja.

AZ UV SUGÁRZÁSRÓL

Folyton változó világunkban már napozni is csak körültekintően lehet. A föld lassú felmelegedése, azaz az átlag hőmérséklet emelkedése (ez több év alatt tized - vagy század – fokokban mutatható ki) azzal is együtt jár, hogy egyre égetőbbnek érezzük a nap sugarait. A hatásért a Nap káros ultraibolya sugárzása a felelős, ezért ha tehetjük, 11 és 15 óra között ne napozzunk.

A tengerszint feletti magasság növekedésével az UV sugárzás is erősödik.1000 m-ként 7-75 %-al nő a sugárzás mértéke. Az UV sugárzás mértékét 0-10 közötti index számmal, az UV indexel-szel jellemzik. Magyarországon ennek értéke a nyári hónapokban 5-7 között van. Ez egyben egy közepes értéket is jelent. Rövid időszakokban azonban előfordul olyan sugárzás, ami megközelíti a 8,5-9,0 értéket is.

Az UV tartományt biológiai szempontból 3 részre osztják:

· A – tartomány (UV-A): a pigmentképződés szempontjából előnyös. A gyors, illetve azonnali lebarnulást okozzák, a gyógyászatban is alkalmazzák (ilyen a kvarclámpa).

· B – tartomány (UV-B): A”D”-vitaminképzés szempontjából előnyös és csökkenti a magas vérnyomást. Leégést, bőrrákot idéz elő és más betegségek okozója is lehet.

· C – tartomány (UV-C): Az UV-C sugarakat az ózonréteg szűri ki, így a Föld felszínét nem érik el.

Az UV sugárzás káros hatásáról:

A nap ibolyántúli – más szóval ultraviola, azaz UV-sugarai közül az UVB sugarak a veszélyesebbek. Nagy energiájuk segítésével keresztülhatolnak a bőrön és közvetlenül veszélyeztetik a sejtmagok genetikai állományát. Nagy mennyiségben ezek a sugarak a felelősek a bőr fájdalmas gyulladásáért, a leégéséért, valamint a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásáért. A kisebb energiájú UVA-sugarak sokáig csak jótékony tulajdonságaikról voltak ismertek, ma már tudjuk, hogy rejtett veszélyt jelentenek: jelentős mértékben, de csak hosszabb távon károsítják észlelhetően a bőrünket. Hatásosan a bőr sejtjei idő előtt öregedni kezdenek, s az arc ráncos lesz, de ezek a sugarak felelősek a napallergia fellépéséért is. Manapság már az is ismert tény, hogy UVA-sugarak felerősítik az UVB-k hatását, és maguk is szerepet játszanak a bőrrák kifejlődésében.

A Tisza-tóra készült meteorológiai előrejelzésben szerepel az UV sugárzás előrejelzése is. Ezért javasoljuk, hogy az előrejelzés megismerésével járuljon hozzá egészsége védelméhez és vegye figyelembe a fürdőzési ajánlásokat.

SZÓRT FÉNYBEN IS LEÉGHETÜNK

Felhős napokon sokan fényvédő krém és kalap nélkül mennek a szabadba, s ez kellemetlen leégéssel végződhet. Ugyanis a felhők nagymértékben átengedik az ultraibolya sugarakat, ezért nyáron, borult időben is elővigyázatosnak kell lenni. Ha a fény nem közvetlenül a Nap irányából érkezik a bőrre, tehát visszaverődik például a vízről vagy a homokról, még árnyékban is leéghetünk. A gyermekek különösen veszélyeztetettek, ezért főképp az ő megfelelő védelmükről beszélgettünk Dr. Szalai Zsuzsannával, a Heim Pál Gyermekkórház Bőrgyógyászati Osztályának vezető főorvosával.

Az UV-sugarak szórt fényben is veszélyt jelentenek

Az UV-sugarak hatására károsodhatnak a sejt működése szempontjából nélkülözhetetlen DNS-molekulák. Az erős UV-B sugárzás gyengíti az immunrendszert, csökkenti a fertőző - köztük a gombás - betegségekkel szembeni természetes védekezőképességet. Ma már egyértelmű, hogy az erősödő UV-sugárzás hatására nő a bőrrákos betegek száma (a felsőlégköri ózon tartósan 1%-os csökkenése a bőrrák előfordulási arányának 2%-os növekedését vonja maga után). A hosszabb távú hatások lassan és fájdalommentesen jelennek meg, és a látás romlását eredményezhetik, különféle roncsolódásokhoz vezetve. A gyermekek és fiatalok e tekintetben különösen veszélyeztetettek, ezért a szülőknek ügyelni kell arra, hogy gyermekeik is viseljenek megfelelő (biztosan UV-szűrős) napszemüveget.

Leégés felhős időben és árnyékban

Sokakban él a tévhit, hogy felhős időben védettebbek vagyunk a káros napsugarakkal szemben. Holott ez sok esetben nem igaz, hiszen a felhők hatása az UV-sugárzásra változó. Teljesen borult égbolt esetén kevesebb UV-sugárzás jut a földfelszínre (bár esetenként az összefüggő felhőtakaró is kiadós UV-B sugárzást engedhet át), ám a szakadozott felhőzet esetén az UV-sugárzás akár erősebb is lehet, mint felhőmentes időben. Ennek az az oka, hogy a felhők a beérkező UV-sugarakat jelentősen szórják, így még az is előfordulhat, hogy egy sapka vagy fényvédőkrém kisebb védelmet nyújt felhős-napos időben, mint derült, tiszta égbolt esetén.

Hasonló hatást ér el a más felületekről visszaverődő fény is. Például a víz felszínéről visszaverődő sugarak tulajdonképpen felerősítik a napsugárzás hatását, így könnyebben leégünk. Aki azt gondolja, hogy a homokos parton - a víztől távolabb - kevésbé kell odafigyelnie a megfelelő védelemre, viszonylag rövid idő alatt leéghet, hiszen a homok is kitűnően szórja a fényt - egyenesen a napozó bőrére. Mindezek miatt akár árnyékban is pórul járhatunk.

A sokat szajkózott, 11-től 15 óráig tartó napozásmentes időszakot - amikor a legerősebb a besugárzás - valóban komolyan kell venni. A napernyő vagy a könnyű nyári ruházat korlátozza ugyan az ultraibolya sugárzás behatolását a bőrbe, és megvédhet a leégéstől, ám az erős sugárzás így is elősegítheti a bőrrák és az immunbetegségek kialakulását, így ezekben az órákban feltétlenül kerüljük a napsütötte helyeket.

Milyen naptejet válasszunk?

A napvédőkön található faktorszám azt mutatja meg, hogy hányszorosára nő a bőr védekezőképessége a napozás alatt. A címkéken sokszor szereplő "teljes körű védelem" valójában lehetetlen, így a legjobb, ha tizenegy és három óra között bekenve is kerüljük a napozást, fürdés után pedig még a vízállónak nevezett készítményekkel is ajánlatos újra bekrémezni a bőrt.

Mindenképp a saját bőrtípusunknak megfelelően válasszunk napvédőt, így például zsíros bőrűeknek krém helyett gél vagy spray javasolt. A faktorszámot pedig az alapján kell kiszámolni, hogy bőrünk az általánosan használt négyes skálán melyik típusba tartozik.

Bőrtípusok

1-es típus: általában vörös haj, világos szem, nagyon világos bőrszín, sok szeplő. Nagyon könnyen leég, nem igazán barnul. Saját védelme előnapozás nélkül 3-10 perc. 2-es típus: rendszerint szőke haj, világos szem, világos bőrszín, gyakran szeplős, alig barnul. Kb. 10-20 percet tölthet védelem nélkül a napon. 3-as típus: sötétszőke/barna haj, világos vagy sötétebb szem, könnyen lebarnul. Kb. 20-30 percet tölthet védelem nélkül a napon. 4-es típus: sötétbarna, fekete haj, barna szem, szinte soha nem ég le, könnyen lebarnul. Saját védelme mintegy 45 perc.

A fényvédő kozmetikumok használati utasítását mindenképpen olvassuk el, ugyanis például a "kémiai szűrős" termékek csak akkor hatásosak, ha fél órával a napozás előtt már bekenjük magunkat. A kisgyermekekre adjunk védelmet biztosító ruhát - sapkát, pólót -, illetve esetükben csak a kifejezetten gyerekek számára készült napvédőket használjuk. Ezeknek más az összetételük, és az egészen érzékeny bőrnek is megfelelő védelmet nyújtanak.

Gyógyuló ózonpajzs, továbbra is erős UV-sugárzás

Az ózonpajzs - amely bolygónk UV-pajzsaként működik - a kilencvenes évek vége óta megfelelő ütemben regenerálódik (a nemzetközi környezetvédelmi politikának köszönhetően), olyannyira, hogy ezt már a bőrünkön is éreznünk kellene. Ám sajnos az UV-sugárzás ereje még mindig ahhoz hasonló, mint amikor az ózonréteg vészesen vékony volt. Ennek főként az az oka, hogy csökkent a levegőben a szennyezőanyagok koncentrációja. (Egyrészt azért, mert térségünk ipari termelése meglehetősen visszaesett, másrészt a megmaradt gyárak, üzemek környezetvédőbb eljárásokat alkalmaznak.) Emiatt nőtt a légkör sugárzásáteresztő képessége, azaz nagyobb mennyiségű (UV-) sugárzás érkezik a Napból, mint a nyolcvanas évek végén-kilencvenes évek elején, amikor szennyezettebb volt a levegő. Tehát az ózonréteg regenerációjának ellenére még mindig nagy gondot kell fordítani a káros napsugarak elleni védelemre.

Forrás: Origo

A NAPOZÁS ALAPSZABÁLYAI: NAPTEJEK ÉS BŐRVÉDELEM

Cikkünkben összegyűjtöttük, mire kell feltétlenül ügyelnünk, ha napra megyünk: hogyan kerüljük el a leégést és mi a leghatékonyabb módszer az ultraibolya sugarak által okozott bőrkárosodások megelőzésére? Mit mutatnak meg a naptejek faktorszámai és hogyan érdemes naptejet választani?

Mire figyeljünk napozáskor?

A leggyakoribb nyári panasz, a leégésnek nevezett fájdalmas pirosodás nem más, mint a bőr gyulladása. A tünetek két-három órával a napégés után jelentkeznek. A gyulladás súlyosságától függően az egyszerű bőrpirosodástól a diónyi hólyagokig sokféle elváltozás kialakulhat; a bőrtüneteket láz, fejfájás, súlyosabb esetben hidegrázás vagy ajaksömör kísérheti. A nagy vízfelület és a homok visszaveri, ezzel felerősíti a napsugarakat. A szőke vagy vörös hajúak, a világos bőrűek és szeműek sokkal könnyebben leégnek, ezért nekik fokozottan kell vigyázniuk. Tévhit, hogy szoláriumozással felkészíthető a bőr a későbbi napozásra: a legtöbb szoláriumgép fénye csak barnító UV-A sugarakat bocsát ki, a bőr mélyebb rétegeiben így nem alakul ki a természetes védelmi rendszer.

RÉSZLETESSEN A ROSSZINDULATÚ BŐRDAGANATAKRÓL

A rosszindulatú bőrdaganatok gyakorisága fokozatosan növekszik, és az elmúlt 20 év során több mint duplájára emelkedett. Napjainkban élete során átlagosan minden hetvenedik emberben alakul ki melanoma, 2010-re pedig az előzetes becslések szerint ötven közül egy esetben diagnosztizálják majd a betegséget. A rosszindulatú bőrdaganat későn felismerve gyakran a beteg halálát okozza.

A melanoma gyakorisága és felismerése

A melanoma malignum a bőr (vagy nyálkahártya) ún. festékes sejtjeiből kialakuló rosszindulatú daganat. Bár a bőrdaganatok közül ez a legritkább fajta, ez a legveszélyesebb is egyben. A fejlett országokban 100 ezer lakos közül 15-40 embert érint. Hazánkban az utóbbi években közel kétezer új melanomás beteg került felismerésre, és sajnos közel fél ezren halnak meg a melanoma miatt évente. Az érett felnőttkor betegsége, de az elmúlt években egyre fiatalabb korban jelenik meg: a 20-30 éves korú nők között a rákhalálozási listán az első, a 30-35 évesek körében pedig a második helyet foglalja el.

HOGYAN ELŐZHETŐ MEG A MELANOMA KIALAKULÁSA?

A bőrdaganatok, így a melanoma is, az egyik legegyszerűbben felfedezhető, kiszűrhető és megelőzhető, korai felismerés esetén pedig jól gyógyítható daganat. A megelőzés legfontosabb eszközei a szigorú fényvédelem, a bőr rendszeres önvizsgálata és a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés. Ez nagyon fontos, mert korai stádiumban teljes gyógyulás lehetséges: minél hamarabb fedezik fel a daganatot, annál nagyobb az esély a gyógyulásra.

Mivel a napfényben található UV-sugarak a melanoma kiemelt kockázati tényezői közé tartoznak, a fényvédelemre már csecsemőkortól kezdve igen nagy gondot kell fordítani.

- A kisgyermekkorban elszenvedett leégést és nagy mennyiségű ultraibolya fényexpozíciót a melanoma egyik legfontosabb kockázati tényezőjeként tartják számon, ezért három éves kor alatti gyereket lehetőleg egyáltalán ne vigyünk közvetlenül napra.

- A legerősebb napsütéses órákban (11 és 16 óra között) legjobb elkerülni a napozást.

- Napon, de félárnyékban is viseljen UV-védő napszemüveget, ellenzős sapkát, bőre nagy részét fedje ruházat.

- Bőrét alaposan kenje be - már a szabadba kimenés előtt 15-30 perccel - a megfelelő faktorszámú, UV-A és UV-B ellen egyaránt védő fényvédő krémmel (SPF 15 fölött jó), és a bekenést rendszeresen (kétóránként, továbbá minden fürdőzés után) ismételje meg. Nagy kiterjedésű víz, homok, hó- vagy jégfelszín fokozott veszélyt jelent. A napfény elleni védekezésre még felhős, ködös időben is gondolni kell, mivel az UV-sugárzás jelentős része ilyenkor is eléri bőrünket. (Az aktuális viszonyokról a helyi UV-jelentés alapján is tájékozódhatunk.)

A bőr önvizsgálata is fontos része a megelőzésnek. Az egyszerű, ártalmatlan anyajegyeket, szeplőket, festékfoltokat rendszeresen (1-2 havonta) ellenőrizni kell, mivel ezek melanomává alakulhatnak át. A rosszindulatúvá válás kockázatát fokozza a jóindulatú elváltozások fizikai izgatása, vakarása, dörzsölése, ezért ezt feltétlenül kerülni kell! Figyelemfelhívó jel, ha bármilyen bőrelváltozás a közelmúltban jelent meg, vagy egy régebbi elváltozásnak megváltozott a színe, a mérete, az alakja, a felszíne. A viszketés, fájdalom, nedvedzés vagy vérzés megjelenése szintén intő jel lehet. Ilyen elváltozást haladéktalanul meg kell mutatni orvosnak!

Az Amerikai Daganat Társaság (American Cancer Society) 20-40 év között három évente, 40 év fölött pedig évente javasol bőrgyógyászati szűrővizsgálatot még a panasz- és tünetmentes egyéneknek is.

Forrás: Origo

MIT LEHET TENNI A MÁR KIALAKULT BŐRDAGANATTAL?

A betegség kimenetele a felfedezés idejében függ a daganat vastagságától (mélybe terjedésétől), elhelyezkedésétől, a beteg nemétől, korától és az esetleges áttétek jelenlététől. Korai felfedezés és eltávolítás esetén teljes gyógyulás remélhető.

Az orvos megtekintéssel és speciális mikroszkóp, ún. dermatoszkóp segítségével vizsgálja, gyanús esetben pedig széles ép szegéllyel sebészileg eltávolítja a bőrelváltozást. A helyi érzéstelenítésben elvégzett néhány perces beavatkozás után szövettani vizsgálatot kell végezni, ami a biztos diagnózist és a daganat stádiumának megítélését teszi lehetővé. A bőrelváltozás eltávolítása után a környező nyirokcsomók kimetszésére, kemoterápiára vagy besugárzásra lehet szükség. Az orvos terápiás döntését korszerű nemzetközi számítógépes adatbázisok segítik.

Országos Melanoma Nap

A bőrdaganatok szaporodása terén tapasztalható rendkívül vészjósló helyzetre való tekintettel a Magyar Bőrgyógyászati Társulat Onkodermatológiai Szekciója más európai országokhoz csatlakozva, 2007. május 5-én, szombaton „Országos Melanoma Napot” szervez. Ezen a napon az ország számos helyén, így Budapesten, az egyetemi központokban, a nagyvárosok állami bőrgyógyászati szakrendelésein és sok magánrendelőben is ingyenes, a bőrdaganatokkal és a megelőzésben fontos szerepet játszó korszerű fényvédelemmel kapcsolatos tanácsadást tartanak a bőrgyógyász szakemberek.

A Szegedi Tudományegyetem Központi Aulájában (Szeged, Dugonics tér 13.) 2007. május 4-én 13 órakor kezdődő tudományos felvilágosító konferencián várnak minden érdeklődőt, ahol majd szó esik a bőrdaganatokat jellemző tünetekről, a kialakulására hajlamosító tényezőkről és a megelőzés legfontosabb eszközeiről. A konferencia programját egy kötetlen beszélgetés zárja, melynek keretében a szakértők válaszolnak a közönség kérdéseire.
A pontos helyszínekről további tájékoztatást kaphat a + 36 1 438 2219 telefonszámon, a info@melanomanap.hu e-mail címen és a www.melanomanap.hu weboldalon.

Dr. Heksch Katalin

NAPTEJEK: NEM A FAKTORSZÁM A LÉNYEG

Fenntartásokkal olvassuk a napvédőszerek címkéit - a konkrétumoknak hihetünk, a "szép szavaknak" kevésbé. A nagyon magas faktorszámok feltüntetése inkább marketingfogás, nincsenek akkora különbségek, amit ezek sugallnak.

Nem véletlen, hogy az Európai Unió is a naptejeken lévő címkék mihamarabbi lecserélését sürgeti. Az uniós szakbizottság tervei szerint más feliratokkal találkoznánk a flakonokon a jövőben: a faktorszámok helyett elsődleges információként annak kellene szerepelnie, hogy a termék "alacsony-", "közepes-", "magasfokú" esetleg "ultra" védelmet nyújt a bőrnek. Elhanyagolható különbség van ugyanis például egy 15-ös és egy 40-es faktorú naptej között - tudtuk meg Siklósi Mátétól, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség helyettes szóvivőjétől. Míg a 15-ös faktor 93-94 százalékos védelmet jelent az UVA és UVB sugarak ellen, a 40-es ennél alig nagyobbat, 97,2 százalékosat. Már az alacsony faktorszámú (6-os, 8-as) krémek is 80 százalék feletti védelmet biztosítanak.

A napvédőkön a faktorszám azt mutatja, hányszorosára nő a bőr védekezőképessége a napozás alatt. Az egyéni "alap" védelmi idő eltérő a különböző bőrtípusoknál, a legérzékenyebb bőr nagyjából tíz perc alatt ég le védelem nélkül. Azonban hiába kenjük be magunkat a legmagasabb faktorszámú napkrémmel, nem növelhető a végtelenségig a védettség. A címkéken sokszor szereplő "teljeskörű védelem" semmiképp sem valósulhat meg, tehát érdemes megfogadni az unalomig hangoztatott jó tanácsokat: tizenegy és három óra között bekenve is kerüljük a napozást, fürdés után még a vízállónak nevezett készítményekkel is jobb újra bekrémezni a bőrt, kisgyerekekre pedig mindenképp adjunk védelmet biztosító ruhát - sapkát, pólót. "A gyerekbőr nem kis felnőttbőr" - figyelmeztet dr. Nagy Katalin bőrgyógyász (Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat) - ezért náluk csak a külön gyerekek számára készült napvédőket használjuk. Ezeknek más az összetételük, fokozottabban odafigyelnek a gyártók, hogy az egészen érzékeny bőrre is megfelelő legyen. Felnőttek viszont használhatják a gyerekeknek szóló készítményeket.

Mindenképp a saját bőrtípusunknak megfelelő napvédőt kell keresnünk, mondja dr. Nagy Katalin, például egy zsíros bőrű semmiképp se használjon napozó krémet, helyette a gél vagy spray javasolt. Az arcra naptej nem való, csak krém. Mindenképpen olvassuk el a használati utasítást, ugyanis például a "kémiai szűrős" termékek csak akkor hatásosak, ha fél órával a napozás előtt már bekenjük magunkat.

Régebben csak az UVB sugarakat szűrték a krémek, ma már tudható, hogy az UVA sugarak is igen károsak. Az UVB sugarak adják a tartós barnaságot, viszont ez felelős a napégés kialakulásáért; az UVA sugarak a mélyebb bőrrétegekbe jutva a bőr idő előtti öregedését okozhatják, barna foltok és anyajegyek alakulhatnak ki miatta. Az UVB és az UVA sugarak is felelősek lehetnek a bőr daganatos megbetegedéseiért. Akinek nincsenek anyajegyei, az is ki van téve a bőrrák veszélyének a köztudattal ellentétben, ugyanis amerikai kutatók bebizonyították, hogy a bőrrákos esetek 50 százaléka az ép bőrön keletkezik - hívja fel a figyelmet dr. Nagy Katalin. Ma már a legtöbb Magyarországon kapható napvédő "komplex" a fogyasztóvédelmi szakember szerint, vagyis az UVA és UVB sugarak ellen is hatásosak.

A napsugarak elleni védelem mellett fontos kérdés, hogy a naptejek felszívódásuk során milyen vegyi anyagokat juttatnak a bőrbe. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és az ezzel foglalkozó laboratóriumok folyamatosan vizsgálják a krémek összetevőit - a különböző anyagoknak jogszabályban meghatározott hatérérték alatt kell maradniuk. Ha egy terméken ma az szerepel, hogy "hypoallergén", az minimális mértékben tartalmazhat allergizáló anyagokat, de egyes embereknél így is kiválthat allergiás tüneteket. Tartósítószerek nélkül nem tudnak naptejet gyártani, de a törekvések arra irányulnak, hogy lecseréljék az allergénnek bizonyuló összetevőket, illetve minimálisra csökkentsék a jelenlétüket. Ez természetesen egy mindig fejlődésben lévő terület, egyre több vegyület tulajdonságait tudják megállapítani a kutatók.

Az összetételre vonatkozó adatokban bízhatunk, mondta el a fogyasztóvédelmi szakértő, erre legfőbb garancia, hogy a napvédő szereket gyártók "árgus szemekkel" figyelik a versenytársak termékeit, és amint valami rendellenessel találkoznak, ők kérnek vizsgálatot a konkurens termékkel szemben.

Forrás: [origo] egészség

SZOLÁRIUM ÉS BŐRRÁK: ÚJ FEJLEMÉNYEK

A szolárium és a bőrrákos megbetegedések közötti összefüggésre hívta fel a figyelmet ismételten egy brit kutató, a szolárium használatának korlátozása mellett foglalva állást - adta hírül az MTI.

Dr. Anthony Young, a tekintélyes londoni King's College kutatója húsz évre visszatekintő vizsgálatai alapján jelentette ki: határozott bizonyítékok támasztják alá, hogy a Napból érkező ultraibolya-A és -B sugárzás fokozza a melanoma (rosszindulatú festékes bőrdaganat) kialakulásának kockázatát, s dr. Young most ugyanezt állítja a szolárium által keltett sugarakról. A kutató vizsgálatai cáfolják azokat a híreket, amelyek a gépeket a természetes napozás biztonságos alternatívájának tartják, s azt állítják, megvéd a leégéstől. Már korábban kiderült, hogy a szolárium gépek is előállítanak UV-B-t, amelynek mennyisége a gép típusától függ, s az is, hogy az UV-A mégsem annyira biztonságos, mint azt gondolták.

Az elmúlt héten látott napvilágot az a fölmérés, amely az 1995 és 2000 közötti időszakban 24 százalékos emelkedést mutatott ki a rosszindulatú melanoma előfordulásában Nagy-Britanniában. Young aggasztónak nevezte, hogy fiatal nőknek egy elég jelentős csoportja rendszeresen szoláriumozik.

A brit kutató szerint ajánlatos volna, ha a barnulni vágyók a szolárium használatát évi 20 alkalomra korlátoznák, azok pedig, akiknek a bőre egyébként is nehezen hajlamos a barnulásra, teljesen lemondanának róla. Ugyancsak fontos volna - tette hozzá Young -, hogy 18 év alatti fiatal lányok számára törvény tiltsa meg a szolárium használatát.

A fejlett országokban, köztük Nagy-Britanniában is, az orvosok több alkalommal jelezték aggodalmukat a "napozógép" túlzott használata miatt. A brit orvosi kamara tavaly áprilisban kifejezetten kérte a kormányt a szoláriumokkal kapcsolatos szabályok szigorítására, arra hivatkozva, hogy sokan évi 100 alkalommal is a veszélyes sugarakat kibocsátó berendezés alá fekszenek.

A bőrgyógyászok egyik szakmai szövetsége, a brit fotodermatológiai csoport egyenesen a szoláriumozásról való végleges lemondást ajánlotta, illetve azt, hogy amennyiben valaki mégis ragaszkodik a mesterséges barnuláshoz, évi 10 alkalomban korlátozza e berendezések használatát.

Forrás: origo

LEHETSÉGES JÖVŐBELI MÓDSZER A BŐRRÁK MEGELŐZÉSÉRE

A bostoni Dana-Farber Rákkutató Intézet munkatársai szerint egy trópusi növény kivonata azok bőrét is hatékonyan védhetné az UV-sugaraktól, akik egyébként rendkívül érzékenyek a napsugárzásra. A kísérleteket azonban egyelőre csak egereken végezték el, és tisztázásra szorul a kivonat által a bőrben beindított pontos molekuláris mechanizmus is.

A világos bőrszínnel rendelkező emberek esetében gyakorinak számít, hogy barnulás helyett azonnal leégnek, ha a kelleténél többet tartózkodnak a napon. Ennek oka, hogy náluk nem funkcionál megfelelően az UV-sugarakkal szemben védelmet biztosító pigmentanyagot, a melanint előállító sejtek (melanociták) felszínén található egyik fehérje, az ún. melanocortin-1 receptor (Mc1r). David Fischer és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy lehetséges lenne-e valamilyen módon a hibás receptorral rendelkező személyekkel is előállítatni a melanint, ami így azok számára is természetes védelmet biztosíthatna, akik az említett fehérje hibájából kifolyólag nem képesek erre.

A kutatók olyan anyagot kerestek, amely képes aktiválni az adenilát-cikláz nevű enzimet. Az enzim - a cAMP nevű vegyület sejten belüli koncentrációjának növelésén keresztül - elősegíti a pigmentanyag termelődését, ami az eredeti elképzelés szerint lehetővé tenné, hogy az is lebarnulhasson, aki nem rendelkezik működő Mc1r-receptorokkal. Az elmélet bizonyítása érdekében a kutatók olyan Mc1r-hiányos egereket hoztak létre, amelyek a xeroderma pigmentosum nevű ritka, örökletes betegségben szenvedtek (a betegséget hordozó emberek az egészséges, világosabb bőrű társaiknál csaknem 2000-szer nagyobb valószínűséggel kapnak bőrrákot). A rendellenességet az jellemzi, hogy hordozóik rendkívül sérülékenyek az UV-sugarakkal szemben, mert a bőr sejtjeiben nem működnek azok a javító mechanizmusok, amelyek normális esetben kijavítják a sugarak által a DNS-ben okozott hibákat.

A kísérlet kezdetekor megborotválták az egereket, majd húsz héten keresztül naponta egyszer átlagosan akkora mennyiségű UV-sugárzásnak tették ki őket, amennyi egy néhány órás vízparti napozás során éri az embert egy júliusi napon. A receptorhiányos, világos színű állatok bőre a sugarak hatására begyulladt és kisebesedett, és nagyjából öt hét elteltével az egerek felénél a bőrrák jeleit lehetett felfedezni.

A szintén receptorhiányos egerek egy másik csoportjának bőrét viszont a besugárzás előtt egy hónappal, illetve a besugárzások előtt is minden alkalommal a Coleus nevű trópusi növény kivonatával kenték be. A barnító kivonat hatására az állatok bőre néhány hét alatt teljesen sötétté vált, így amikor őket is kitették az UV-sugaraknak, már ugyanakkora védettséggel rendelkeztek a leégés ellen, mint a korábban természetes módon lebarnított, működő receptorokkal rendelkező társaik. A kivonattal kezelt állatoknál ezen kívül a bőrrák kialakulásának esélye is jelentősen csökkent, mivel ebben a csoportban ötven hét elteltével is csak az állatok felénél lehetett megfigyelni a tumorok kialakulását - olvasható a kutatóintézet sajtóközleményében.

A biztató eredmények ellenére a bőrrák elleni újfajta barnítószer alkalmazása a közeljövőben még biztosan nem lesz lehetséges, hiszen a növényi kivonat embereken történő kipróbálása csak azt követően kezdődhet el, miután sikerült pontosan tisztázni az anyag hatására a bőrben lezajló folyamatok molekuláris hátterét.

Forrás: Origo

MEGTÉVESZTŐ BARNA BŐR

A barnító testápolókkal színezett bőr ugyanolyan érzékeny a napra, mint a hófehér.

A hagyományos önbarnító készítmények mellett megjelentek a piacon a "barnító testápolók", melyek fokozatosan elérhető, egyenletes barnaságot ígérnek egész évben, természetesen napozás nélkül. A különbség a régebbi szerektől gyakorlatilag abban rejlik, hogy most a testápolókba kevernek kis mennyiségű hagyományos önbarnítót, így kisebb az esélye a foltosodásnak, mintha egyszerre, gyorsan alakulna ki a mesterséges barnaság.

Már nem szükséges a bőrradír használata, mint az eredeti önbarnítók felvitele előtt, azonban ezeknél a készítményeknél is megvan az esélye, hogy itt-ott sötétebb szín alakul ki - főképp, ahol vastagabb a bőr. Ugyanúgy érdemes odafigyelni a szemöldöknél, hajtőnél, hogy ne képződjön furcsa "választóvonal" a fehér és a barnított részek között. Az önbarnítók kellemetlen illatát némelyik testápoló többé-kevésbé sikeresen elnyomja.

Az önbarnítóknak a napfényhez semmi köze, figyelmeztetnek a szakemberek. Míg a nap a bőr mélyebb rétegeiben fejti ki hatását, az önbarnító krémek dihidroxi-aceton összetevője a legfelső, elszarusodó hámrétegben az aminosavakkal és fehérjékkel kölcsönhatásba lépve éri el a barnulást. Ez "hamis barnaságnak" is felfogható, ugyanúgy leéghet a napon, aki ily módon barnult, mint aki hófehéren kezdi a napozást. A napozással ellentétben ezektől a kozmetikumoktól D-vitaminhoz nem jut a bőr, viszont nem is öregszik úgy tőlük, mint a napsugaraktól.

Forrás: [origo] egészség

BIZTONSÁGOS NAPOZÓSZEREK

A napozás sokunk kedvelt nyári időtöltése. Annak érdekében, hogy a gyönyörű barna bőr elérése ne menjen az egészségünk rovására, tisztában kell lennünk a biztonságos napozás feltételeivel. Mikor kifekszünk napozni, ne feledjük, hogy a barnulás nem más, mint a szervezetünk védekező reakciója a sugarakkal szemben! A megfelelő napvédő készítmények használata tehát mindenképpen alapvető fontosságú!

Fontos tudnivalók a napozószerekről
A napozószerek erősségének jelölésére használt faktorszám, az SPF (Sun Protection Factor) legtöbbször csak a készítmény UV-B sugárzást megszűrő erejét mutatja, a szintén káros UV-A sugarak elleni védelmét nem. Kizárólag olyan terméket válasszunk, amely egyaránt véd az UV-A és az UV-B sugárzás ellen.

Napfényblokkolók, és teljes védelem? Egyik sem létezik! A hasonló megjelölések gyakori előfordulása ellenére egyetlen napvédő készítmény sem képes teljes védelmet nyújtani az UV sugárzás ellen!

Mit jelent a faktorszám?
Sajnos sokan abban a tévhitben élnek, hogy ha magas faktorszámú készítményt használnak, akkor azzal megfelelően gondoskodtak bőrük védelméről - egész napra. Fontos a magas faktorú készítmények használata, önmagában azonban nem elég! Tudnunk kell, hogy a feltüntetett faktorszám azt jelzi, hogy a szert magunkra kenve hányszor annyi ideig maradhatunk a napon anélkül, hogy bőrünk sérülne. Tehát akinek bőre 10 percig bírja az intenzív napsugárzást, akkor egy 30-as faktorú készítménnyel 30-szor 10 percig maradhat a napon anélkül, hogy bőrét veszélynek tenné ki.

Védekezzünk megfelelően!
A termékek helyes alkalmazása éppolyan fontos, mint a helyes kiválasztásuk. A napvédő faktor (SPF) által jelzett védelmi szint eléréséhez például a készítményt 2 mg/cm2 mennyiségben kell a bőrre felvinni. A teljes testfelület befedéséhez szükséges mennyiség olykor egy kisebb flakon harmadát (30-40 ml-t) is elérheti. A napvédőszer alkalmazását ráadásul gyakran meg kell ismételni.

A vízálló készítmények tartóssága is véges, általában 20-40 percre szól. Hosszabb ideig való vízben tartózkodás esetén mindenképpen meg kell ismételnünk használatukat!

Fontos tudnivaló még, hogy a készítményeket nem közvetlenül a napozás megkezdésekor kell felvinni bőrünkre. A legtöbb szernek legalább 20 percre van szüksége ahhoz, hogy a megfelelő védelmét biztosítani tudja. Tehát ha csak a napozás kezdetekor kenjük be magunkat, minden alkalommal egy kiadós káros sugárzással kezdjük a napfürdőt. Ha nincs lehetőségünk előre felvinni a napozószert, a biztonságos hatás kialakulásáig mindenképpen húzódjunk árnyékba!

UV sugárzás elleni védekezés egyéb eszközei:
- el kell kerülni a tartós napozást azokban az órákban, amikor a legerősebb a napfény
- megfelelő védelmet nyújtó ruházatot, kalapot vagy sapkát, valamint napszemüveget kell viselni
- a csecsemőket és kisgyermekeket egyáltalán nem szabad közvetlen napsugárnak kitenni.

A BŐRRÁK ÉS A SZOLÁRIUM?

Dr. Oláh Judit, bőrgyógyász szakorvos

Ismert tény, hogy a sok napozás az UV sugárzás által hajlamosít melanoma, pigmentált bőrrák kialalkulására. De mi a helyzet a szoláriummal? Ez is ugyanúgy károsít? Védekezzünk ellene vagy ne szoláriumozzunk?

A szolárium és más barnító lámpák jó lehetőséget nyújtanak, hogy a nyári nap melegítű barnító hatását télen is élvezhessük, előkészülhessünk a következő nyárra, hogy már ne tej fehéren kelljen kimennünk a napozók közé. A szolárium terjedésével egyre több adat lát napvilágot, hogy a szolárium által kibocsátott UV sugárzás károsíthatja bőrünket, növelheti a bőrrák kialalkulásának kockázatát.

Az UV sugárzás, ami a bőrkárosodás okozza, három komponensből tevődik össze: UVA, UVB és az UVC sugárzásból. Az UVB és UVC sugárzás káros hatása jól ismert. UVC sugárzás a napból nem éri földünk felszínét, a bolygónkat körülvevő légrétegben elnyelődik. Ezen tartomány azonban mesterségesen előállítható az UV lámpák, szolárium segítségével. Az UVA tartományról, legalábbis eddig, az a vélemény volt elfogadott, hogy viszonylag veszélytelen, ám az újabb kutatások alapján megállapíthatjuk, hogy az UVA szintén károsítja a bőrt és növeli a bőrrák kialakulásának veszélyét.

A legtöbb szolárium egyedül UVA tartományban sugároz, de a használat során más tartományok is előkerülhetnek. A szolárium működtetését folyamatosan ellenőrizni kell, kiváltképpen a csövek cseréjekor. Meg kell azonban jegyezni, hogy az UVA fény sem veszélytelen. Áthalad a bőr felső rétegein, és a mélyebb rétegekben okoz károsodát. Kiváltva ezzel a bőr idő elötti öregedését, ami magában foglalja a ráncosodást, feszesség és víztartalom elvesztését. Újabb kísérletek bebizonyították, hogy az UVA emeli a bőrrák gyakoriságát.

A szoláriummal vagy a természetes napfény általi barnulásnál az UV sugárzás bőrkárosító hatásai akkumulálódnak, összegződnek a bőrben. A károsodást fokozza, hogy a barna bőr még nehezebben barnul tovább, valamint hogy a barnaság egyáltalán nem véd a hosszútávú káros hatásoktól.

A szolárium más károsodásokat is előidézhet, mint kötőhártyagyulladás, bőrpír, bőrszárasság. Számos gyógyszer (antibiotikumok, vízhajtók) és kozmetikumok emelik az UV iránti érzékenységet. Továbbá a szolárium kibocsátotta UV változást okoz a szervezet immunrendszerében is, bár azt még nem tudjuk, hogy ez a változás mekkora jelentőséggel bír

A fentiek alapján mindenkinek tanácsolható, hogy a szoláriumba járást leggyakrabban 48 óránként tegye, szoláriumozás közben viseljen védőszemüveget, bizonyos gyógyszerek szedése alatt kerülje a szoláriumot, napfürdőzés közben ne viseljen kozmetikumokat, és a bőrtípusát figyelembe véve állítsa be a szoláriumozás erejét és időtartamát.

A SZOLÁRIUM HASZNÁLAT ALAPSZABÁLYAI

Bár veszélytelen kikapcsolódásnak tűnik, mely a kellemeset összeköti a hasznossal, a helytelen szolárium használat akár komoly bőr és szem-problémák kialakulásához is vezethet, éppen ezért fontos, hogy tisztában legyünk a veszélyekkel és szabályokkal.

Hazánkban hosszú évek óta működnek szoláriumok, melyek kétségtelenül egyre keresettebbek, s egyre modernebb kivitelűek. A nap sugarai így már télen is pótolhatók a barna bőr szerelmeseinek számára, mely manapság a jólét szimbóluma, s egyre nagyobb divat már a fiatalok körében is. A helytelen, vagy mértéktelen szolárium használat azonban súlyos bőrproblémákhoz vezethet.

A mesterséges napozás hátrányai

Manapság már számos szolárium áll rendelkezésünkrere: turbo- és hagyományos napágy, bronzszolárium, sőt, álló és fekvő típusok közül is választhatunk. A legfontosabb azonban felismerni annak a jelentőségét, hogy a napágy a napnál sokkal erősebb sugárzással rendelkezik, így képes néhány óra helyett néhány perc alatt barnává varázsolni bőrünket.

A túlzásba vitt (rendszeresen, heti több mint két alkalommal vagy egyszerre túl hosszú ideig történő) szoláriumozás rendkívüli mértékben szárítja és károsíthatja a bőrt. Az UV sugarak meglehetősen felgyorsítják a bőr öregedését: leginkább a gyümölcsök aszalódásához hasonló folyamatokat indítanak be; a bőr elveszíti hidratáltságát, s lassan ráncok keletkeznek. Ennek megelőzésére nem csak a szolárium megfelelő használatára, de a bőrápolásra is nagy hangsúlyt kell fektetni.

Nem az öregedési folyamatok gyorsítása azonban a szoláriumozás egyetlen hátránya, ugyanis sajnos az UV sugarak a bőrrák kialakulását is nagy mértékben elősegítik. A melanómában szenvedők száma az elmúlt 10 évben hazánkban is megsokszorozódott, s ez a korlátlan szolárium és bronzárium használatnak is bizonyíthatóan köszönhető.

Mindezek mellett, ha olyan szoláriumot választunk, melyet nem tartanak rendesen karban, ahol nem cserélik kellő rendszerességgel a kabinok lámpáit, további problémák is felvetődhetnek: alapvető higiéniás gondoktól, a komoly szemproblémákon át a súlyos bőrkárosodásokig.

A szolárium előnyei

A mesterséges fény gyorsabban barnít, így nincs szükség órákon át tartó napozásra ahhoz, hogy a bőrszín egyenletes, aranybarna színt nyerjen, ráadásul télen sem kell lemondani használatáról. Ugyan gyorsabban érhető el mesterséges fénnyel az egyenletes barnulás, a bőrszín hamarabb elveszíti barna árnyalatát, az UVB sugarak hiánya miatt.

A szolárium azonban nem csak a szép bőrszín eléréséhez használható. A meleg környezet, s az UV fény számtalan problémára megoldást nyújthat, s manapság megbízható körülmények között már az orvostudomány is kúraszerűen alkalmazza, ha nem áll fenn egyetlen ellenjavallat sem. Az UV fény fokozza a D-vitamin termelődést, s enyhíti az ekcéma és pikkelysömör tüneteit is, a meleg környezet pedig enyhíti az izületi problémákat, így néhány valóban szükséges esetben a szolárium megoldást jelenthet.

A szoláriumozás nem ajánlott annak, aki:

túlságosan fehér vagy érzékeny bőrű.
szőke vagy vörös hajú.
túlzottan szeplős.
nagyon sok anyajeggyel megáldott.
áldott állapotban van.
túl fiatal.
gyógyszert szed (olyan gyógyszert, mely a bőrt fényérzékennyé teszi).
túlságosan pattanásos (mert bár egyes esetekben a meleg és a fény megoldást jelenthet, mégis sokaknál pontosan az ellenkezője következik be, s a pattanások belesülvén a bőrbe hegesedést okoznak).

Tippek:

Szolárium használat előtt mindenképpen távolítsuk el a sminket!
A bőrradír használatával eltávolíthatjuk az elhalt hámsejteket, így az ezt követő mesterséges napozás során a bőr egyenletesebben barnul.
Mindig fokozatosan növeljük a szoláriumban töltött idő hosszát, így elkerülhető a leégés (kezdjük 5 perccel, majd emeljük 10 végül 15 percre a szoláriumban töltött időt)!
Szolárium használat után célszerű hidratáló krémet használni, mely megelőzi a bőr kiszáradását!
Szoláriumozás alatt mindig csukva kell tartani a szemet �ehelyett védőszemüveg is használható-, mert az erős fénysugár károsíthatja a látást, s akár szürkehályogot is okozhat.
Szoláriumozás alatt nem célszerű kozmetikumokat használni (kivéve ha bőrünket napvédő krémmel védenénk), ezek nem csak megakadályozzák a bőr egyenletes barnulását, de egyes esetekben bőrirritációt vagy hegesedést is okozhatnak!
Napfürdőzés előtt mindig el kell távolítani az ékszereket, melyek nem csak hátráltatják az egyenletes barnulást, de átmelegedés esetén megégethetik a bőrfelületet is.

A szoláriumozás bár megszüntetheti a téli napfénymentes idő okozta rosszkedvet, s a bőr vitamintermelésében is segítséget nyújthat, mégis a komoly kockázati tényezők elkerülésének érdekében nagyon fontos, hogy csak azok használják, akiknek valóban engedélyezett, s ők is csak a mengengedett ideig és körülmények között.

ÁRTALMATLAN BARNULÁS?

Kedvenc árnyalata a bronz? Ha ilyenkor bőrszínére gondol, lehet, hogy Ön is a tanorexiások, azaz a szoláriumfüggők közé tartozik.

Barna bőr = önbizalom?
A nyolcvanas években a Magyarországra érkező újdonságok közül a mesterséges napozóágy lett a legnagyobb sláger. Olyan "nyugatias" dolognak számított a hosszú, borongós magyar télen is barnára sülten tündökölni. Hamar általános nézetté vált: ezek az emberek bizony sokat tesznek szépségükért és egészségükért. Sokáig úgy is tűnt, a szolárium jó megoldás a káros napsugarak nélküli barnaság elérésében, a legújabb kutatások azonban végérvényesen aláássák ezt a vélekedést. Tévhit volt a biztonságos műnapozás?

"Sohasem volt biztonságos - mondja dr. Vass Ilona bőrgyógyász. - Főleg nem az úgynevezett tanorexiás nők (és egyre több férfi) esetében, akik nem csak nyáron a Nap szerelmesei, de az egész év folyamán ugyanarra az egyenletes, "napsütötte" barna bőrszínre vágynak, s ennek érdekében hetente akár többször is felkeresik a szoláriumszalonokat. Bár a mértéktelen napozás még mindig ártalmasabb mint a mesterséges sugarak, ez ne tévesszen meg senkit: a szoláriumozóknál tízszer nagyobb a bőrrák kialakulásának az esélye, mint azoknál, akik nem napoznak.

Sajnos a télen-nyáron barna emberek erre nem gondolnak. Vagy gondolnak, sőt, hallottak is róla, de fontosabb számukra a rövid távú szépség. Vajon mi rejtőzhet elszántságuk mögött? Valószínűleg az, amit nyáron mindannyian átélünk: a napfény jótékony hatására pszichikumunk, immunrendszerünk, erotikus kisugárzásunk és vágyaink, energiaraktáraink, boldogsághormonjaink a csúcson vannak, ettől pedig magabiztosnak, ellenállhatatlannak, erősnek érezzük magunkat. A tanorexiások ezt az élményt próbálják konzerválni egész évben.

Káros sugarak
A legújabb kutatások azt igazolták: a szoláriumnak bőrrákképző hatása van, s minden egyes alkalom növeli a kialakulás esélyét. Pedig az 1997 után gyártott gépek már továbbfejlesztett változatok, ártalmatlanabbak elődeiknél, de most úgy tűnik, ennél jobb konstrukciót nem lehet létrehozni. Nagyjából minden szoláriumban, akár fekvő, akár álló, a hosszabb hullámhosszú, mélyebbre hatoló UVA-sugarakat kapja a test. Csupán a luxus mértéke változik: a hipermodern szerkezetekben légkondicionáló van (amely mellesleg elaltatja a természetes hőérzékelés áldásos hatását), zeneszolgáltatás, az Egyesült Államokban pedig a vendégek egyre több helyen oxigénbárral felszerelt szoliban napozhatnak, amely mérges gázoktól megtisztított, 98%-os oxigént kínál a használónak.

"A bőr mély rétegében vannak azok a sejtek, amelyek a fekete festékanyagot, a melanint képezik" - mondja a bőrgyógyász. "Az ultraibolya fény besugárzása fokozza a melaninképzést, és ösztönzi a felhámot a nagyobb fokú sejtképzésre. Ez a "vastagabb", sötétebb bőr védi a testet az ultraibolya sugaraktól. Egy idő után azonban a szervezet nem képes "megjavítani" az ultraibolya sugarak által elszenvedett károsodásokat, és ilyenkor kezdenek megjelenni a bőrön a jó- vagy rosszindulatú elváltozások: pigmentfoltok, anyajegyek stb.

Jó tudni, hogy a bőr "emlékszik" a korábban elszenvedett sugárterhelésekre - ezek úgymond összeadódnak. Tehát aki életmódot vált, és mostantól óvja magát a káros sugaraktól, annál is előfordulhatnak hosszabb távon kialakuló bőrbetegségek. Teljesen tiszta lappal nem lehet kezdeni. Ezért fontos, hogy a tinédzserek ne váljanak tanorexiásokká, mert a 20 éves kor alatt átélt leégések igen súlyosak, szinte duplán számítanak.

Riasztó adatok
Dr. Vass Ilona immár 20 éve praktizál bőrgyógyászként. Abban az időben csak elvétve - évente 1-2 esetben - látott melanómát, a legagresszívebb bőrrákfajtát. Ma, 2004-ben viszont 100 ezer lakosra évente 12-14 új megbetegedés jut! Az ijesztő mértékben növekvő esetek száma elgondolkodtató. (Ausztráliában ugyanez az arány néhány évvel ezelőtt 60% volt, de a kitartó, napozás elleni kampány hatására napjainkra 30%-ra csökkent.)
Akárcsak a legtöbb komoly betegség esetében, itt is a megelőzésre, illetve a rendszeres ellenőrzésre kell fektetni a hangsúlyt. Dr. Vass Ilona és dr. Szokolai Erzsébet magánrendelőjében van Magyarország két digitális dermatoszkópjából az egyik, amely képes az egész testen megvizsgálni a káros sugarak okozta gyanús anyajegyeket, foltokat. Ez a műszer polarizált fénnyel, harmincszoros nagyításban képes a bőr alsó rétegéig "lelátni". Oda, ahol a melanociták laknak, s a bőrrák elindulhat. A vizsgálat során az érintett anyajegy, bőrelváltozás állapotát a gép memóriájában elraktározza, így jól nyomon követhető, a későbbiekben változik-e vagy sem.

Nyakunkon a nyár, s vele együtt a globális felmelegedéssel együtt járó, még a szoláriumcsöveknél is károsabb napsugarak. A bőrgyógyászok ismét felhívják a figyelmet: fokozottan védjük bőrünket megfelelő ruházattal és jó minőségű, magas faktorszámú fényvédőszerekkel! Megéri!

Szolárium helyett
* A sápadt arcszín, a karikás szemek eltüntetéséhez használjon leheletvékony sminket, szolid arcpírt!
* Javítsa bőre vérkeringését rendszeres mozgással, így arcszíne egészségesebb lesz!
* Találja meg az Önhöz leginkább illő stresszűző technikát - ezzel óvhatja bőrét a korai öregedéstől és annak jól látható nyomaitól.
* Egyen sok "narancssárgát": sárgarépát, mandarint, narancsot, melyek A-vitaminjának elővitaminja, a karotin belülről biztosít egészséges színt a bőrnek.

Jótanácsok azoknak, akik rendszeresen szoláriumoznak
* egyes gyógyszerek (antibiotikumok, vízhajtók) és kozmetikumok emelik az UV-érzékenységet.
* a mesterséges napozás előtt fél órával kenje be bőrét magas faktorszámú napvédő krémmel.
* a szoláriumszalonok munkatársai általában nem rendelkeznek kellő szakértelemmel, így mielőtt "napozni" megy, tájékozódjon arról, milyen bőrtípusa van, s mennyi időt tölthet maximum a szoláriumgépben.
* heti 1 alkalomnál többször ne barnuljon!
* depresszióban szenvedőknél hatásos lehet fényterápiaként, de ne váljon szenvedéllyé!

SPRICCELŐS SZOLÁRIUM ÉS PIKKELYSÖMÖR

A bőrgyógyász határozottan óva int a szoláriumtól, hacsak nem szenvedünk valami bőrbetegségben, például pikkelysömörben. Mi azért gyorsan leteszteltük az új, aromaterápiás-spriccelős turbószoláriumot, aztán a szoláriumfüggőségről és a bőrrákról beszélgettünk.

"Az biztos hogy a szolárium szárítja a bőrt, és ezáltal öregít" - mondta el Kovács Csilla, aki tulajdonosként tevékenykedik egy szoláriumszalonban. "Ezt én sem tagadom, de erre valók a különböző testápolók, és ezek alkalmazásával a bőrszárazság kivédhető." A tulajdonoshölgy egyébként heti kétszeri szoláriumlátogatást javasolt a színesedni vágyóknak, aki viszont csak szinten tartani szeretne, annak heti egy adag is elég. Kérdésünkre, hogy szerinte válhat-e szenvedélybetegséggé a szoláriumozás, Kovács Csilla egyértelmű igennel válaszolt. "Magam is függő vagyok, de hát mindenkinek van valami szenvedélye. Jobb, mintha drogoznék, és olcsóbb, mintha minden nap ruhákat vásárolnék. Én már nem látom magamon, hogy mikor vagyok barna, sőt nem látom magam barnának, és ezért állandóan barnulni akarok. Igaz csak heti kétszer fekszem be, de akkor 25 percre, ami ezekben a gépekben elég brutális."

Turbócucc

A Kovács Csilla által uralt Váci úti Jupiter szalon egyébként Magyarország legerősebb szoláriumgépével hirdeti magát. Az ominózus gépből nekik is csak egy van, és azt mondják, rajtuk kívül senkinek nincs. A Velvet kommandós teszelésének alávetett csodagép nem csak barnít, hanem spriccel és fúj is. A gombok alapos kitanulmányozása után a gépen minden állítható, bár mire az ember belejönne, lejár az idő. A gép működés közben aromaterápiás permetet lövell magából, ennek illata és a spricc pontos iránya is állítható. Van pihentetős, úgy nevezett "dream" permet, és vitalizáló, azaz "energy" permet, melyek gombnyomásra elárasztják a testet babaolajszaggal. A gépen fölül nem csövek, hanem csak arcbarnító található, ennek köszönheti állítólag hipererejét. Ugyanebben a szalonban szoláriumszék is található, ez a szerkezet kifejezetten az arc és a dekoltázs barnítására szolgál, ha valakinek nem lenne elég az arcbarnítós brutálgép.

Kovács Csilla mindazonáltal elmondta, maga is beszélt bőrgyógyásszal a szolárium esetleges káros hatásairól, és az orvos véleménye szerint évente maximun 14-szer ajánlatos befeküdni a csövek közé, egy átlag szoláriumozó azonban két hónap alatt teljesíti ezt a dózist. A témával fogalalkozó orvosok többsége mind húsz alkalomra maximalizálja az évi szoláriumlátogatást, de a fehér bőrűeknek azt ajánlják, jobb lenne, ha teljesen lemondanának róla. Ez ugye paradoxnak hangzik, hiszen az emberek többsége éppen azért megy szoláriumba, hogy ne legyen fehér. A bőrgyógyászok azonban a tejszőke, kékszemű fehérbőrűekre gondoltak, a mediterrán típusú emberek számára engedélyezik a gépi barnítást.

Csak pikkelysömörösöknek

Dr. Vass Ilona bőrgyógyász, kozmetológus egyébként még ennél is szigorúbb, ő egyáltalán nem ajánlja a szoláriumot senkinek. "Ma már bizonyított, hogy a gyakran szoláriomozók körében idős korban gyakrabban alakul ki bőrrák, és a szolárium szárítja a bőrt, ami ezáltal könnyebben ráncosodik. Ha már mindenképpen választanom kell a természetes nap és a szolárium között, utóbbira esik a választásom, hiszen az kevesebb UVB sugarat tartalmaz, ezáltal kevésbé rákkeltő, mint a nap. De ennek ellenére még a ritka szoláriumhasználatot sem javaslom. Aki mindenképen barna akar lenni, használjon barnítókrémet" - osztotta meg határozott tanácsát dr. Vass Ilona a Velvettel.

Ezen véleményéből egyébként hosszas érvelés után sem tudtuk kizökkenteni. Mi úgy véltük ugyanis, sokkal károsabb, ha valaki bekeni magát tetőtől-talpig valami vegyszerrel mintha pár alkalommal befekszik a szoláriumba. Dr. Vass Ilona azonban nem értett velünk egyet, főleg hogy a barnítókrémet szerinte elég a kilátszó testrészekre felkenni. Ezzel szemben egyébként Hongkongban minden második nő a bőrét világosító kozmetikumokat használ. A Shiseido japán kozmetikum-óriás egész ázsiai üzleti forgalmának egynegyedét a bőrt világosabbá tevő szerek teszik ki, a felmérések szerint ugyanis az ázsiai férfiak 70 százaléka a világos bőrű nőket kedveli.

A bőrgyógyász azonban hangsúlyozta, tiltása az egészséges emberekre vonatkozik, hiszen vannak olyan bőrbetegségek, amelyeket kifejezetten fényterápiával gyógyítanak. Ilyen például a pikkelysömör, a gyerekkori ekcéma vagy az úgy nevezett fehér foltos betegség.

Endorfin és rák

A pikkelysömörmentes szoláriumkedvelők azonban hangulatjavítónak használják a fénycsöveket. Legtöbbjük endorfintermelődésről is beszámol, állítják a szolárium örömet, hosszútávon boldogságot okoz. Tény, hogy sok nő telente a depresszióját enyhíti a szoláriumban. Aki szakmai magyarázat által kívánja megérteni a szolárium káros, esetleges rákkeltő hatásait, annak tudnia kell, hogy UVB sugarakat a szolárium is sugároz. Mert hogy attól lesz az ember barna, az UVA-tól csak sárgul, ezért van, hogy a szoláriumlátogatás után nem úgy nézünk ki, mint a tengerről visszatérve. Ráadásul legújabb kutatások szerint az UVA sugár ugyanúgy káros és rákkeltő, csak az nem a bőr felszínén, hanem mélyebb rétegekben kezdi el bomlasztani sejtjeink rendjét.

A heti szolárium használat a normális ultraibolya sugárzás hatszorosának teszi ki az emberi testet, ebből adódóan tehát egyértelműen állítható lenne, hogy a szolárium használata nem egészséges. A baltimoori John Hopkins Egyetemen végzett vizsgálatok például bebizonyították, hogy két hét leforgása alatt a szoláriumban eltöltött 10 alkalom után az immunrendszer működése jelentősen csökken. Ha ez megtörténik, a szervezet nem ismeri fel többé a káros antigéneket, így ha például daganatképződés indul be, akkor a szervezet nem védekezik ellene. A szakemberek többsége tehát káros hatást tulajdonít a szoláriumnak, Amerikában valamint Nagy-Britanniában már olyan törvényjavaslatot is kidolgoztak, ami kiskorúaknak tiltaná a szoláriumhasználatot. Ezzel a nekünk nyilatkozó dr. Vass Ilona is egyet ért, szerinte ugyanis a gyerekkorban elszenvedett UV sugárzás a legártalmasabb.

NEMCSAK A GYEREKEKRE VESZÉLYES A SZOLÁRIUM

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a követekező néhány évben megsokszorozódik a bőrrákos megbetegedések száma Európában, ha az emberek nem hagynak fel a mértéktelen szoláriumozással. A szervezet szerint a szoláriumokat nemcsak a kiskorúaknak, hanem mindenkinek kerülnie kellene. A magyar tiniket csak anyagi okok tartják vissza a szoláriumtól, a huszonévesek közül viszont sokan nem ismernek mértéket.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a követekező néhány évben a bőrrákos megbetegedések járványszerűen fognak elterjedni a Európában, ha az emberek, elsősorban a fiatalok, nem hagynak fel a mértéktelen szoláriumozással. A WHO már korábban is javasolta, hogy a 18 évesnél fiatalabbaknak tiltsák be a szoláriumot. Mostani állásfoglalásukban tovább mennek: a szervezet szerint a szoláriumokat mindenkinek kerülnie kellene. Michael Repacholi, a WHO szakértője szerint a gyakori szoláriumozás és a bőrrák kialakulása közötti szoros összefüggést egyre több vizsgálat igazolja.

A világszervezet adatai szerint évente 2 millió új bőrrákos esetet regisztrálnak. Norvégiában és Svédországban a hatvanas évek óta megháromszorozódott az ilyen esetek száma. A WHO szakemberei egyértelműen a szoláriumozás divatját okolják. Magyarországon évente több mint tízezer új bőrdaganatos betegséget diagnosztizálnak. A bőrrákos megbetegedések többsége ugyan gyógyítható, mégis sokan meghalnak, mert későn ismerik fel a betegséget.

Dr. Kovács János bőrgyógyász egyetért a WHO véleményével. Szerinte is egyaránt káros a szolárium a gyerekek és a felnőttek számára. "Vannak bizonyos bőrbetegségek, melyek gyógyításában segíthet, de szépészeti céllal, különösen, ha gyakran csinálják, nagyon ártalmas" - fogalmazott. A bőrgyógyász szerint egyre többen és egyre fiatalabb korban betegszenek meg bőrrákban, részben a túl sok szolárium miatt. "Régen elsősorban az idősek betegsége volt a bőrrák, ma viszont sok a fiatal beteg" - állítja. Kovács János szerint különösen a fehér bőrűeknek nem kellene szoláriumba járniuk, de persze éppen ők azok, akik a leginkább szeretnének barnulni.

Az [origo] által megkérdezett szoláriumokban elmondták, hogy amikor a médiában többet foglalkoznak a szoláriumok káros hatásaival, visszaesik a forgalom. Ez azonban csak átmeneti, az emberek félelmét legyőzi a barnulás utáni vágy. Elsősorban a huszonéves korosztály jár szoláriumba, a kamaszok ritkábban jönnek, és rövidebb időre fekszenek be. A szoláriumban dolgozók szerint ennek kizárólag anyagi okai vannak. "Ők is szeretnének barnábbak lenni, de nincs rá elég pénzük." A huszonévesek közül viszont sokan nem ismernek mértéket. "Hiába figyelmeztetjük őket, hogy már nagyon barnák, ne feküdjenek be 20-25 percre. Azt válaszolják, hogy legfeljebb leégnek" - mesélik az alkalmazottak. Nekik egyébként nem kötelező megkérdezni, hogy hány éves a vendég, néhányan mégis megteszik. Ha "túl fiatal", nem javasolják neki a barnulást. Igaz, túl fiatalnak csak a 12-13 éveseket tartják.

Az orvosok többsége itthon is támogatná azt az elképzelést, hogy korhatárhoz kössék a szoláriumozást, és legalább a gyerekeknek tiltsák meg a napágyak használatát. A sugárbiológiai intézet már egy évtizede javasolja, hogy rendeletben szabják meg a szoláriumüzemeltetők kötelezettségeit, elképzelésüket azonban nem támogatta az egészségügyi kormányzat.

KORHATÁROS LETT A SZOLÁRIUMOZÁS KALIFORNIÁBAN

14 év alattiaknak tilos a szoláriumozás Kalifornia államban - áll a napokban aláírt rendeletben. A 14 és 18 év közötti fiataloknak pedig szülői beleegyezést kell kérniük, hogy használhassák a barnítógépeket.

Tilos a szolárium használata Kaliforniában a 14 alatti gyerekeknek - írja elő az a rendelet, amelyet a hét végén írt alá Arnold Schwarzenegger, az állam kormányzója. Kalifornia törvényhozói a törvényt májusban fogadták el, arra hivatkozva, hogy a bőrgyógyászok szerint a bőrrákos esetek ugrásszerű növekedéséhez a mesterséges sugarakat kibocsátó, de a természetes napsugárzásnál nem sokkal veszélytelenebb barnító szalonok népszerűsége is hozzájárulhat. A törvény megsértői 2500 dollárra büntethetőek. A 14-18 év közötti fiatalok csak írásos szülői hozzájárulással szoláriumozhatnak.

Forrás: (MTI)

A SOK SZOLÁRIUMOZÁS VESZÉLYES LEHET

Az egyik fő probléma az, hogy a szoláriumozók nem érzékelik a veszélyt: a napágyak által kibocsátott ultraibolya (UV) sugarak ugyanis nem égetnek, vagy legalábbis csak a legérzékenyebb bőrű embereknél okoznak ilyen hatást. Ennek oka, hogy a napágyak főleg az UV-sugárzás egyik típusát, az UVA-t használják, miközben egy másik típus, az UVB az, amely égeti a bőrt - amelyről már korábban egyértelműen bebizonyították, hogy rákot okozhat. (A napsugárzás mindkét típust tartalmazza.)

A belga újság egy ausztráliai tudósnak, a sydneyi egyetem professzorának, Gary Hallidaynek a kutatási eredményeit ismerteti. A tudós mintegy húsz, bőrrákban szenvedő beteg szövetmintáit vizsgálta, és egy nagyon fejlett, lézert használó technikával azt elemezte, vajon milyen típusú UV-sugárzás okozhatta az illetőnél a rákos sejtek kifejlődését. Az eredmény egyértelmű: az UVA és az UVB egyformán káros, a különbség csak az, hogy az első típus a bőr mélyebben található sejtjeit támadja, a második pedig a felszínhez közelebb lévő rétegeket.

Az ultraibolya sugárzás tehát - bármilyen legyen is a típusa - komoly genetikai változásokat okozhat, ha hosszabb időn át éri a testet. Ez nem csak az olyan eseteknél igaz, amikor az illető több órán át napozik: a viszonylag rövid, de rendszeresen ismétlődő napozás is káros lehet - mutat rá a belga lap.

SZOLÁRIUM ÉS BŐRRÁK: ÚJ FEJLEMÉNYEK

Dr. Anthony Young, a tekintélyes londoni King's College kutatója húsz évre visszatekintő vizsgálatai alapján jelentette ki: határozott bizonyítékok támasztják alá, hogy a Napból érkező ultraibolya-A és -B sugárzás fokozza a melanoma (rosszindulatú festékes bőrdaganat) kialakulásának kockázatát, s dr. Young most ugyanezt állítja a szolárium által keltett sugarakról. A kutató vizsgálatai cáfolják azokat a híreket, amelyek a gépeket a természetes napozás biztonságos alternatívájának tartják, s azt állítják, megvéd a leégéstől. Már korábban kiderült, hogy a szoláriumgépek is előállítanak UV-B-t, amelynek mennyisége a gép típusától függ, s az is, hogy az UV-A mégsem annyira biztonságos, mint azt gondolták.

2004-ben látott napvilágot az a fölmérés, amely az 1995 és 2000 közötti időszakban 24 százalékos emelkedést mutatott ki a rosszindulatú melanoma előfordulásában Nagy-Britanniában. Young aggasztónak nevezte, hogy fiatal nőknek egy elég jelentős csoportja rendszeresen szoláriumozik.

A brit kutató szerint ajánlatos volna, ha a barnulni vágyók a szolárium használatát évi 20 alkalomra korlátoznák, azok pedig, akiknek a bőre egyébként is nehezen hajlamos a barnulásra, teljesen lemondanának róla. Ugyancsak fontos volna - tette hozzá Young -, hogy 18 év alatti fiatal lányok számára törvény tiltsa meg a szolárium használatát.

A fejlett országokban, köztük Nagy-Britanniában is, az orvosok több alkalommal jelezték aggodalmukat a "napozógép" túlzott használata miatt. A brit orvosi kamara tavaly áprilisban kifejezetten kérte a kormányt a szoláriumokkal kapcsolatos szabályok szigorítására, arra hivatkozva, hogy sokan évi 100 alkalommal is a veszélyes sugarakat kibocsátó berendezés alá fekszenek.

A bőrgyógyászok egyik szakmai szövetsége, a brit fotodermatológiai csoport egyenesen a szoláriumozásról való végleges lemondást ajánlotta, illetve azt, hogy amennyiben valaki mégis ragaszkodik a mesterséges barnuláshoz, évi 10 alkalomban korlátozza e berendezések használatát.

VESZÉLYES BARNASÁG

Az AAD kutatásában megkérdezett 1.000 amerikai felnőtt közül a férfiak 69, a nők 61 százaléka vélekedett úgy, hogy a barna bőr kellemesebb megjelenést kölcsönöz. A barnaság nem csak vonzóvá tesz, de a résztvevő férfiak 60, míg a nők 54 százaléka szerint egészségesebb benyomást is kelt az illetőről.

A fenti vizsgálat is alátámasztja, miért választják oly sokan az őszi és téli időszakban a mesterséges barnulást. Azonban önképünk pillanatnyi javulásáért hosszú távon nagy árat fizethetünk.

Kutatások igazolják az összefüggést a szoláriumok és az egyik legveszélyesebb bőrrák típus, a melanoma kialakulása közt. A 20 és 29 év közötti amerikai hölgyek körében a melanoma a második leggyakoribb, különösen magas halálozási számmal járó daganatos betegség típus.

A valós veszélyek ellenére a szoláriumokat gyártó cégek, s szalonok egyaránt a mesterséges barnulás előnyeit hangsúlyozzák. Való igaz, hogy az UV sugarak hatására fokozódik a szervezetben a D vitamin előállítása, azonban léteznek a vitamin pótlásának biztonságosabb formái is.

Nem higgyük, hogy napsugárzásra, vagy mesterségesen előállított UV sugarakra van szükségünk ahhoz, hogy fedezzük szükségleteinket. A D-vitaminnal dúsított tej, vagy narancslé, lazac, makréla, vagy kiegészítő készítmények fogyasztásával épp oly eredményes hatást érhetünk el.

A mesterséges körülmények közt zajló napozásra valójában szervezetünknek semmi szüksége. Elhagyásával csakis nyerhetünk, megteremtjük ugyanis a bőrrák megelőzésének alapjait. Önérzetünk, magabiztosságunk és barnaságunk érdekében válasszuk inkább az önbarnító készítményeket.

BIZTONSÁGOS NAPOZÓSZEREK

A napozás sokunk kedvelt nyári időtöltése. Annak érdekében, hogy a gyönyörű barna bőr elérése ne menjen az egészségünk rovására, tisztában kell lennünk a biztonságos napozás feltételeivel. Mikor kifekszünk napozni, ne feledjük, hogy a barnulás nem más, mint a szervezetünk védekező reakciója a sugarakkal szemben! A megfelelő napvédő készítmények használata tehát mindenképpen alapvető fontosságú!

A vízálló készítmények tartóssága is véges, általában 20-40 percre szól. Hosszabb ideig való vízben tartózkodás esetén mindenképpen meg kell ismételnünk használatukat!

Fontos tudnivaló még, hogy a készítményeket nem közvetlenül a napozás megkezdésekor kell felvinni bőrünkre. A legtöbb szernek legalább 20 percre van szüksége ahhoz, hogy a megfelelő védelemet biztosítani tudja. Tehát ha csak a napozás kezdetekor kenjük be magunkat, minden alkalommal egy kiadós káros sugárzással kezdjük a napfürdőt. Ha nincs lehetőségünk előre felvinni a napozószert, a biztonságos hatás kialakulásáig mindenképpen húzódjunk árnyékba!

Készült: 2006-06-05 13:10:38

ÁRTALMAS-E A NAPOZÁS?

Sajnos, igen. A nyári időszakban 10 és 15 óra között általában a legtöbb ártalmas sugárzás éri a Földet, ekkor senkinek sem ajánlott a napozás, a napon tartózkodás, munkavégzés. Akinek ekkor is a szabad ég alatt kell tartózkodnia, dolgoznia, jobb ha védekezik a napsugárzástól megfelelő fényvédőkrémmel vagy pedig védőöltözékkel. A gyógyszertárakban és az illatszerboltokban is számos igen jó hatásfokú fényvédőkrémet lehet kapni. A sötétebb bőrűeknek a kisebb faktorszámú fényvédők is elegendők, de a világosabb bőrűeknek, anyajegyeseknek, illetve a gyermekeknek a legerősebb fényvédelemre van szükségük.

A bőr számára legkárosabb napsugárzási időszak előtti és utáni órákban is csak fokozatosan ajánlatos emelni a napon tartózkodás idejét, illetve a világosabb bőrűek, anyajegyesek, "májfoltosodásra hajlamosak", gyermekek ekkor is védekezzenek megfelelő fényvédőkrémmel, öltözékkel.

Leggyakrabban a kiálló testrészek orr, fül, kézfejek, vállak szoktak leégni - ezeket a részeket gondosan - esetleg naponta többször is be kell kenni, főleg vízparton vagy fürdőben való hosszas tartózkodás idején. (Olvassák el figyelmesen a fényvédőkrémhez csatolt használati utasítást!) Egyes gyógyszerek, vegyi anyagok, sőt növényi nedvek is fokozhatják a napfényhatást és ezzel súlyos, néha furcsa alakú leégéseket okozva. (Olvassák el figyelmesen a gyógyszerek betegtájékoztatóját is!) A leégés nagyon kellemetlen égető-viszkető érzéssel, sok esetben erős fájdalommal, sőt hatalmas hólyagképződéssel is járhat. A helyi tünetek mellett általános rosszullét is kialakulhat, főleg ha még napszúrást is kapott az illető. A kisebb helyi tünetek megnyugtató kezelésre hamar szűnnek, de hólyagos, illetve nagyobb kiterjedésű "napégés" esetén feltétlenül orvoshoz (háziorvos, bőrgyógyászat, sebészet - beutaló nem szükséges!) kell fordulni. Az ember könnyen felejt - még a nagyobb, fájdalmas hólyagos leégéseket is - a bőr viszont nem! Még a gyermekkori (!) hólyagos felégéseknek is szerepük van bizonyos bőrrákok idősebb korban való megjelenésének! Ezért nagyon fontos a gyermekek védelme a "napégéstől" is. A legújabb kutatások szerint a szoláriumozás késői hatásai a bőrre megegyeznek a napfény káros hatásaival, mint a korai bőröregedés, ráncosodás, gyakoribb bőrrákképződés. Egyes szakemberek egyáltalán nem javasolják (a szoláriumozást), de az biztos, hogy a túlzott, pl. naponta szoláriumozott bőr károsodik előbb vagy utóbb. Sajnos nagyon kevesen tartják be az ÁNTSZ javaslatát, amit minden szolárium mellett pedig kifüggesztettek a falra!! Javasolom elolvasni!

Nagyon fontos! Akinek nagyszámú, illetve furcsa alakú, vagy nagy anyajegye van ne napozzon, ne szoláriumozzon. (Természetesen igen erős fényvédőhatású krémet használjon a napon tartózkodáskor is!) Itt meg kell újra jegyezzem, ha bárkinek a meglévő anyajegye megváltozott (alakja, száma, formája) vagy begyulladt, viszket, az addig lapos anyajegy kiemelkedővé vált, újabb anyajegye keletkezett ne várjon hónapokat, hanem bármely munkanapon vagy a sajtóban meghirdetett anyajegyszűrési napokon jelenjen meg a bőrgyógyászaton - jobb megelőzni a bajt! (A bőrgyógyászatokra beutaló nem szükséges!)

A NAPOZÁS TÍZPARANCSOLATA

A napozás és a napon való tartózkodás lehet egészséges is, de csak akkor, ha igazán odafigyelünk arra, hogy a káros sugárzás ne károsítsa bőrünket. Az alábbi tanácsok betartásával ez a kockázat elkerülhető.

1. Ismerd meg bőrtípusodat és védekezz megfelelően. Mindenki, fototípusától függetlenül, legyen óvatos az első néhány alkalommal. Hagyd bőrödet fokozatosan hozzászokni a napsütéshez!

2. Ne tartózkodj a napon délelőtt 11 és délután 3 óra között. A Nap sugarai gyengébbek kora reggel, és késő délután.

3. Használj fototípusának és a napsütés erejének megfelelő fényvédő krémet. Minél világosabb a bőröd színe, annál lassabban növeld a napozással töltött időt.

4. Különösen óvd gyermekeidet. Győződj meg arról, viselnek-e kalapot, világos színű pólót és napszemüveget. A kisebb gyermekek fokozottabban igénylik a fényvédőkrém rendszeres használatát minden olyan testrészükön, amely ki van téve a napsugárzásnak. A csecsemőket teljes mértékben óvjuk a naptól - bőrük nagyon érzékeny!

5. Edzés és sportolás közben is használj fényvédőszert, és ismételd meg a felvitelt. Az izzadtság hatására a fényvédőkrém leválik a bőrről!

6. Tartózkodj a napsugarakat visszaverő felületektől - vagy növeld a fényvédelmet. A hó, a jég, a homok, a beton mind növelik az UV sugarak hatását. Hallottad már, hogy az UV sugarak többsége a vízen is áthalad? Ez olyan tény, amelyre érdemes emlékezni fürdőzés előtt...

7. Az önbarnító krémek nagyszerű kozmetikai termékek, ugyanakkor egyáltalán nem biztosítanak fényvédelmet! Az általuk elért "barnaság" nem állítja meg az UV sugarakat.

8. Tartózkodj teljes mértékben a naptól, ha olyan orvosságot szedsz, mely fényérzékenységet kiváltó összetevőt tartalmaz (a biztonság kedvéért kérdezd meg erről az orvosodat).

9. Ha leégsz - különösen, ha hólyagos égésről van szó -, késedelem nélkül keress fel egy orvost. Egy ilyen komoly bőrsérülés orvosi felügyeletet igényel.

10. Győződj meg arról, hogy fényvédő krémed UVA, és UVB szűrőt is tartalmaz. Az UVA sugarak nem "égetik" a bőrt, de a mélyebb rétegekbe hatolva jelentős károkat okoznak. Az UVB sugarak - melyek dél körül a legerősebbek - felelnek a leégésért.

ULTRAVIOLA-SUGÁRZÁS

Tények

Évente 6300 bőrrákos esetre derül fény Magyarországon (a festékes bőrrákok nélkül).
Az újonnan felfedezett festékes bőrdaganatok száma Magyarországon évente mintegy 1300.
A legtöbb bőrrák a napfény direkt hatásának következménye.
A bőrrákok megjelenése az élet során elszenvedett napégések (felégések) számával arányos.
Hosszú éveken át napfény hatásának kitett bőrfelületen (farmer, tengerész) nem festékes bőrdaganat keletkezhet.
A festékes bőrdaganatok kialakulásáért a bőrt szakaszosan érő, nagyon intenzív napfényhatás (napozás) felelős.
A gyermekkorban elszenvedett napégés különösen káros, így a szülők felelőssége felbecsülhetetlen.
A bőrrák csaknem teljesen megelőzhető lenne egyszerű és olcsó napvédelmi módszerekkel.
Bár a napfény szervezetünk számára életfontosságú, mert a D-vitamin-képzésben vesz részt, ehhez elegendő az a sugárzás, ami a napi szokásos tevékenységek során éri a szervezetet. Ezt meghaladó mennyiségű, szándékos napfényterhelés semmilyen haszonnal nem jár az egészségre vonatkozóan.
A napbarnítottság nem védi meg a bőrt a további károsodástól vagy a bőrráktól. A folyamatos napfényterhelés növeli a bőrrák kockázatát.
Nincs biztonságos mértékű napbarnítottság, sem biztonságos módon szerzett barna bőrszín. A szoláriumok koncentrált formában UVA-sugarakat bocsátanak ki, mi bőrsérülést okozhat.
A napbarnítottság ugyan idővel eltűnik, ?kopik�, a bőrkárosodás azonban marad. A bőrkárosodás nem feltétlenül növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát, de a bőr idő előtti öregedéséhez vezethet.

A napfényt továbbra is élvezhetjük akár egy rövid, kellemes séta során a környék parkjában, akár egy hosszabb távoli utazás alkalmával valamelyik déli országban. Mindössze arra van szükség, hogy megtegyük a megfelelő óvintézkedéseket. Ezek révén csökkenthető a bőrrák kialakulásának kockázata, de elkerülhetővé válik a fájdalmas napégés is, ami könnyen tönkretehet egy nyaralást.

Tanácsok

Árnyék 11 és 15 óra között. A nap sugarai deleléskor a legerősebbek, ezt megelőzően és követően 2-2 órával van a legerősebb védelemre szüksége bőrünknek.
Magyarországon a nyári időszakban 11 és 15 óra között a legjobb, ha kerüljük a napot (18. táblázat).
Leégni nem csak napozás alkalmával lehet. Sok napégés akkor történik, amikor erre nem is gondolunk. Gyakran elfelejtjük, hogy erős napsugárzásnak vagyunk kitéve, amikor sporteseményt nézünk, kertészkedünk, vagy egyszerűen csak ücsörgünk a parkban. Nem kell a nap melegét éreznünk ahhoz, hogy bőrünk károsodjon. A meleg ugyanis az UV-sugár-zástól független, infravörös tartományba eső sugárzás következménye, tehát hideg napokon is lehet napégést szenvedni.
Napégés után nagyon valószínű, hogy a bőr hámlani fog. Ez a szervezet lehetősége arra, hogy megszabaduljon a sérült bőrsejtektől, amelyekből esetleg rák fejlődhet ki.
Sok hidratáló krém segíthet a bőrszárazság enyhítésében, de a létrejött károsodást már nem vonja vissza. Amíg a vörösség tart, teljesen kerülni kell a napot.

Öltözködés

Ha nincs mód arra, hogy a dél körüli kritikus időszakot zárt helyen vagy árnyékban töltsük, a bőrt a nap káros sugárzásától laza öltözettel, széles karimájú kalappal és jó minőségű napszemüveggel védhetjük meg.
Ruházat. Minél nagyobb bőrfelületet takar a ruházat, annál nagyobb védelmet nyújt. A sűrű szövésű anyagok engedik át a legkisebb mértékben az UV-sugarakat. Az anyagot a fény felé tartva vizsgálhatjuk legegyszerűbben, hogy mennyi fényt (és UV-sugárzást) enged át. A természetes anyagok (a len és a pamut) hűvösebbek, különösen ha nem tapadnak szorosan a testre.
Fontos tudni azonban, hogy amikor a ruházat átnedvesedik (pl. az izzadságtól), megnyúlik, és több UV-sugarat enged át. A pólók anyaga által nyújtott védelem akár a felére is csökkenhet nedves állapotban.
Kalap és a napszemüveg. A kalap kiválóan védi az arcot, szemet és fejet (különösen ha gyér a haj a fejtetőn). Egy széles karimájú kalap akár 50%-kal is képes csökkenteni az arcot érő UV-sugárzást. A szem tartós napfényterhelése fokozza a bőrrák kifejlődésének kockázatát a szemhéjak és a szemkörnyék bőrén. A napfény káros hatásaival hozzák összefüggésbe, hogy az utóbbi időben már fiatalabb életkorban is jelentkezik a szürke hályog, ami korábban jellemzően az időskor betegsége volt. Fontos, hogy a napszemüveg a szem környékét is védje.
Jó minőségű a napszemüveg, ha szerepel rajta
CE jelzés (európai szabvány szerint készült),
UV 400 jelzés,
a szemüveg 100%-os UV-védelmet nyújt.

Naptej

Mindig lesz olyan időszak, amikor a napon vagyunk, és nem tudunk árnyékba bújni, és lesznek olyan bőrfelületeink, amiket nem takar ruházat. Ilyenkor hasznos a naptej használata a napnak kitett bőrfelület védelmére. A naptej önmagában nem véd meg teljesen a nap által okozott károsodásoktól. Soha ne arra használjuk a naptejet, hogy hosszabb időt tartózkodhassunk a napon! Arra kell használni, hogy abban az időszakban, amikor semmilyen körülmények között nem lehetünk árnyékban, fokozzuk a bőr védelmét.
A naptejek vegyi szűrőanyagok, amik felfogják a káros sugarakat. Eközben elbomlanak, tehát hatásukat rövidebb-hosszabb idő alatt elvesztik. Faktorszámuk azt jelzi, hogy mennyire képesek kiszűrni a káros sugarakat. Minél magasabb ez a szám, annál jobban védenek az égéstől. Igaz, a nagyobb faktorszámú naptejek drágábbak is.
A szakértők általában 15-ös faktorszámú naptej használatát ajánlják. Ennél van leginkább egyensúlyban a nyújtott védelem és az ár. 15-ös faktorszámú naptej az UVB-sugárzással szemben 90% feletti védelmet nyújt, a 30 fölötti faktorszámú naptejek már nem szolgáltatnak sokkal több plusz védelmet. Nincs olyan naptej, amelyik 100%-os védelmet nyújtana.

A naptej faktorszámtól függő védőhatása
15-ös faktor: kb. 93%-os védelem
30-as faktor: kb. 96%-os védelem
60-as faktor: kb. 98%-os védelem
Milyen naptejet válasszunk?
legalább 15 faktorost,
aminek leírásában szerepel, hogy széles spektrumú, vagyis UVA és UVB ellen egyaránt véd,
vízállót, kisebb a valószínűsége, hogy a víz vagy az izzadság lemossa,
ami a minőségmegőrzési időn belül van, a legtöbbnél ez 2-3 év,
aminek az ára elfogadható, nem kell drága márkákat vásárolni; valamennyi típust vizsgálják, és az olcsóbb márkák éppen olyan hatékonyak, ha megfelelően használják őket.
Tippek a naptejek megfelelő alkalmazására
Ajánlatos 15-30 perccel azelőtt használni, hogy a szabadba megyünk. Tiszta, száraz bőrre, enyhe dörzsöléssel kenjük fel!
Bőséges mennyiséget használjunk!
Egyszer kenjük újra a szabadban, megbizonyosodva arról, hogy mindenhova jutott!
Ezután minden két órában használjuk újra! Ennél is gyakrabban, ha megizzadtunk, vagy a naptej lemosódhatott, ledörzsölődhetett.
A smink, hidratáló, rovarűző stb. előtt tegyük fel!
Soha ne használjuk arra, hogy hosszabb időt töltsünk a napon, ez a napsérülés olyan kockázatát jelentheti, ami bőrrák kialakulásához vezethet.
A naptejeket ne tartsuk nagyon meleg helyen, mert az extrém hő károsíthatja védő vegyületüket.

Ajánlások

Gondoskodjon arról, hogy ne égjen le!
Teljesen kerülje a déli napot (11 és 15 óra között)!
Védje testét laza pamutruházattal, széles karimájú kalappal és UV-védelemmel ellátott szemüveggel!
Széles spektrumú naptejet használjon, legalább 15-ös napvédő faktorral! Ez megóvja a káros UVA- és UVB-sugaraktól.
Védje magát a fürdőzés alatt is! A víz alatt is leéghet.
Ne feledje, hogy a gyerekeknek különleges védelemre van szükségük! A gyerekeknek mindig kell viselniük védőruházatot és kalapot a napon, és naptejet kell alkalmazni a napnak kitett területeken (arc, kar és kéz).
Kerülje a szoláriumot!

NAPSUGÁRZÁS - VESZÉLY /AZ UV-SUGARAKRÓL/

Mik is azok az UV-sugarak? - UV-ábécé

AZ erős napfénynek kitett vidékek lakói az évezredek során a saját bőrükön tanulták meg, hogy aki nem védekezik kellő mértékben a káros sugarak ellen, az nagyon olcsón viszi vásárra a bőrét. Az elmúlt évezredek során azonban e könnyelműségnek még jóval kisebb volt az ára.

A napfény maga az élet. Szinte minden életforma fejlődéséhez szükség van rá. A növények belőle merítik a fotoszintézishez szükséges energiát, de az állatok és az emberek is hamar elpusztulnának, ha valamely szerencsétlenség folytán következő napunk nem a Nap első sugaraival indulna. Szó szerint sötét jövő elé néznénk ebben az esetben. Bár a napfényből merítjük az életet adó meleget és a szervezet számára fontos vitaminokat, nem szabad elfelejtenünk, hogy a tűzforró planéta sugarai ma már veszélyforrást is jelentenek.

Mik is azok az UV-sugarak?

A nem látható sugarak közül az emberi szervezet szempontjából a legfontosabb az ibolyán túli sugarak (UV) spektruma. Ehhez a hullámhossz tartományhoz számos biológiai hatás fűződik káros és jótékony egyaránt. Bár az ibolyán túli sugarak a napfény energiájának csupán 5%át teszik ki, biológiai hatásuk a bőr számára elsődleges. Nélkülük nem képződne D vitamin, de sajnos részük van a bőr elöregedésében és számos bőrelváltozás kialakulásában is.

A Napból érkező sugarak hullámhossza az infravöröstől egészen az ultraibolya (UV) tartományig terjed, melybe a látható fény is beletartozik. Ha a Napból származó sugárzás közvetlenül azaz mindenféle szűrés nélkül érne el bennünket, meglehetősen gyorsan kétségbe vonnánk e sugarak bármiféle pozitív hatását. Az élet a bolygónkon nagyjából olyannyira lenne nyüzsgő és vidám, mint bármely más légkör nélküli égitesten, például a Holdon. A légkör ugyanis az, ami megkímél bennünket a számunkra halálosnak bizonyuló sugarak jelentős részétől.

UV-ábécé

Az UV-sugárzás legrövidebb hullámhosszú részeit (320 mm illetve annál rövidebb), az UVC- és az UVB-tartomány nagy részét szűri ki a földi légkör, mely feladatot a sztratoszférában található ún. ózonpajzs látja el. Mindannyian tudjuk, hogy napjainkban az ózonpajzs jelentős mértékű elvékonyodása tapasztalható. E jelenséget először a hetvenes években észlelték amerikai tudósok az Antarktiszon, s a helyzet azóta romlott. Megjelent az ózonlyuk a az Északi sark felett, de a déli féltekén is egyre nagyobb méreteket öltött. Ausztráliát és Dél-Amerika magasabban fekvő részeit fenyegeti leginkább az ibolyántúli sugárzás veszélye. Amennyiben az ózon mértéke csökken a légkörben, és napjainkban sajnos ez figyelhető meg úgy a káros környezeti UVB-sugárzás mértéke növekszik.

Az UVB-sugarak felelősek a leégésért. Nagy energiájukkal közvetlenül a DNS spirálban okoznak károkat, megváltoztathatják a bőr sejtjeinek genetikai állományát, ami a későbbiekben bőrdaganatok alapjául szolgál. Az UVA-sugarakról sokáig azt gondolták, hogy csak a barnulás köszönhető nekik. Kiderült azonban, hogy szervezetünket, elsősorban bőrünket érintő komoly megbetegedésekért ők is felelőssé tehetők. Mélyen a bőrbe behatolva a kötőszövet ellasztikus és kollagénrostjaiban okoznak helyrehozhatatlan károkat, mellyel siettetik a bőr öregedését. A napsugárzásnak rendszeresen kitett terület mély ráncait figyelhetjük meg pl. tengerészek, földművesek nyakán, tarkóján.

Légkörünk összetételének megváltozása és annak következményei egyike az emberiséget fenyegető globális problémáknak.Légkörünk összetételének megváltozása és annak következményei egyike az emberiséget fenyegető globális problémáknak.

Szerző: Czerok Tamás

BARNULJON ÚGY, HOGY NE LEGYEN BŐRRÁKOS!

Hogyan használjuk a barnító krémeket? - Szolárium kérdőjelekkel

Napjainkban egyre többen keresik a módját, hogyan lehet lebarnulni anélkül, hogy kitennék a bőrüket a nap káros sugarainak. A napozás nélküli barnulásnak két módja van: a barnító krémek használata és a szolárium.

Az önbarnító készítmények teljesen ártalmatlanok az egészségre. Dihidroxiacetont tartalmaznak, ami a testazonos fehérjékkel reakcióba lépve kölcsönöz nekik barnás színt. A szarurétegnek csupán a legfelső rétegét festik meg, a mélyebben fekvő élő sejteket érintetlenül hagyják, ellentétben a nap sugaraival.

Hogyan használjuk a barnító krémeket?
Nem könnyű feladat az egyenletes barnaság biztosítása. Ennek érdekében először bőrradírral tisztítsuk az arcot; különösen fontos ez a művelet zsíros bőr esetén. A foltosságot elkerülendő, a krémet igen vékony rétegben kell felvinni, és célszerű arra is vigyázni, hogy széle ne legyen észrevehető a nyakon, a fül mellett és a hajtőnél. E részek közelében gondosan dolgozzuk el a készítményt, a szemhéjat és az ajkat pedig hagyjuk ki.

Ezek után gyors és alapos kézmosás következik (használjunk körömkefét is!) hiszen a szer nemcsak az arcbőrt, hanem a kezet is könnyen megszínezi. A mitesszeres, pattanásos vagy tág pórusú bőrt nehéz egyenletesen megfesteni, ezek a részek valószínűleg egy árnyalattal sötétebbek lesznek.

A barnaság kialakulásához 3-4 óra szükséges, de léteznek olyan készítmények, melyek használatakor már egy óra is elegendő. Az így szerzett barnaság sosem olyan tartós, mint a természetes, mert a szer csak a bőr legfelső szarurétegét festi meg, így azt kb. egy hét alatt le is dörzsöljük. Újraszínezhetjük, ha bőrradírral teljesen eltávolítjuk a maradék részt, és ismét bekrémezzük az arcot.

Szolárium kérdőjelekkel
Sokat vitatott kérdés, melyről mégsem esik szó elégszer: károse a szolárium használata vagy sem? Röviden szólva: káros. A leégésért az UVB-sugarak felelősek, melyet a szolárium sugarai csak igen kis mértékben tartalmaznak, sőt vannak olyan készülékek is, melyek kizárólag UVA-sugarakat bocsátanak ki. Azt gondolhatnánk, ha nem jön létre napégés, akkor megtaláltuk a barnulás egészséges útját. Az UVA-sugarakról azonban sajnos kiderült, hogy épp ezek hatolnak mélyebben a bőrbe, helyrehozhatatlan károsodást okozva a kötőszövet ellasztikus és kollagénrostjaiban, s nem kis szerepük van a kóros bőrelváltozások közöttük a bőrrák kialakulásában.

Időnként azonban mégis érdemes e készülékeket használnunk. Ha a téli hónapokban délre utazunk, mindenképpen tanácsos több alkalommal, rövid ideig szoláriumozni, mely felkészíti a bőrt a napozásra. Ilyenkor is tartsuk azonban szem előtt a fokozatosságot. Keressünk olyan szoláriumot, amely UVB- és UVA-sugarakat is kibocsát, mert ennek segítségével alakíthatja ki bőrünk a saját védőpajzsát.

Szerző: Nagy Tímea

2006. 09. 06.

BŐRÜNK SZERKEZETE

A bőr alapvetően két rétegből, a hámból és az irhából tevődik össze. Az irha nagyrészt kötőszövetekből áll, ennek állapotától függ a bőr rugalmassága, feszessége. A benne futó erek látják el a hámot oxigénnel és tápanyagokkal. A bőr öregedésének fő oka a természetes öregedés mellett , hogy különböző károsító tényezők hatására a kötőszöveti rostok elveszítik rugalmasságukat.

Testünk legkülső takarójának, a hámnak alsó részében találhatók a hámsejtek, melyek folyamatosan oszlanak, s a felső rétegekbe érve elszarusodnak. Ezek képezik a hámnak az igen ellenálló, legfelső részét. A megvastagodott szaruréteg felel a fényvédelem kb. feléért. A hám festéktermelő sejtjei biztosítják a bőr barnás színét adó festékanyagot, a melanint. Napozáskor megnő ezeknek a sejteknek a száma, így a melanin is nagyobb mennyiségben képződik. A bőr öregedésének egyik jele a foltosodás, a festékanyag eloszlása ugyanis már nem egyenletes.

Napégés

A fájdalmas bőrpír, gyulladás a napozás után kb. 1 órával kezdődik, és 24 órán át erősödik. Súlyos esetben másodfokú égéshez hasonló hólyagok képződnek, általános tünetek, fejfájás, láz hidegrázás, hányinger kíséretében. A felégett bőrfelület pár nap múlva lehámlik.

A helyi kezelés szinte azonnal nyugtatja a bőrt és csillapítja a fájdalmat. Többféle végy nélkül kapható készítmény közül válogathatunk. Enyhítik a tüneteket és elősegítik a sejtek regenerálódását pl. a kamilla, Aloe vera, levendula, vagy körömvirág kivonatát, és a panthenolt, vagy allantoint tartalmazó készítmények.

Még ha nem égett is le a bőr, akkor is szükséges a nyugtató napozás utáni készítmények használata. A leghatásosabb, ha kellemesen langyos vízzel mosakszunk meg, ezután nyugtatóhidratáló (napozás utáni) krémmel "ajándékozzuk meg" megviselt bőrünket.

A napégést is inkább megelőznünk kell, nem csak a fájdalom miatt, hanem mert a bőr idő eltti öregedését okozza, és növeli a bőrrák későbbi kialakulásának kockázatát. Ezért mindig még akkor is, ha már barnák vagyunk használjunk napozókrémeket, a gyermekeket 25 faktoros krémmel kenjük be. Vigyázat, a káros sugarak az árnyékban ülőket sem kímélik, a krémek használata ekkor is elengedhetetlen!

Később jelentkező bőrbántalmak

Semmi nem gyorsítja jobban a bőr öregedésének folyamatát, mint a nap ultraibolya sugárzása. Minél több időt tölt valaki a napon, annál gyorsabban következik be a bőr öregedése. Ezt a folyamatot alapvetően két dolog befolyásolja: az örökletes tényezők, és a napozás módja. Ha valakinek érzékeny a bőre ez általában a vörös hajú, szeplős, fehérbőrűekre igaz , természetesen fokozottan kell vigyáznia a napozással.

Mivel az életünk során testünket ért sugárzás összeadódik, idős korban ennek az összegzett hatásnak betudhatóan láthatunk a leginkább fénynek kitett területeken a mély ráncokon kívül világosvagy sötétbarna foltokat, körülírt területeken halványvörös vagy sárgás, a bőr felszínéből alig kiemelkedő, vaskosabb szaruréteggel fedett elváltozásokat. A szaruréteg néha megvastagszik, és kis szarvhoz hasonlóan előemelkedik. Az itt leírt elváltozások egy része csak kozmetikai probléma, másik része viszont rákelőző állapot, melynek eltávolítása a rosszindulatú elfajulás megelőzése miatt indokolt.

Legnagyobb gondot a sajnos egyre nagyobb számban kialakuló bőrrákok okozzák, melyekről bizonyított, hogy gyakrabban de nem törvényszerűen fordulnak elő azoknál, akik sokat vannak napon. Azonban nem csak a napon töltött idő mennyisége számít, rendkívül fontos az is, hogyan napozunk? A bőrrák gyakorisága érdekes módon nem a délen élők körében emelkedett, hanem az északi, fehér bőrűek körében nőtt meg ugrásszerűen. Ennek oka az északról délre irányuló turizmus, melynek során a meggondolatlan nyaralni vágyó nem fokozatosan szoktatja bőrét a naphoz, hanem azonnali és gyors barnulást szeretne elérni.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy e fényvédőket nem csak a napozás alkalmával kell használnunk! A sugarak akkor is elérnek bennünket, ha nem kifejezetten "süttetjük" magunkat, ha arcunkat, karunkat fedetlenül hagyjuk. Tanácsos széles karimájú kalapot hordani, s külön felhívjuk a hölgyek figyelmét a lábszár védelmére. A nőknél ugyanis lényegesen gyakrabban fordul elő bőrrák a lábszáron, mint a férfiakon. Nyáron jelentős a napsugarak ereje felhős időben, sőt árnyékban is.

Szerző: Czerok Tamás

2006. 09. 06.

NAPIMÁDOK FIGYELEM! /FÉNYVÉDŐ FAKTOROK/

Embere válogatja - Bűvös faktorok - Mit, mikor, hogyan? - Milyen fényvédőszert használjunk?

A századforduló hófehér dámája kalapot, kesztyűt, fátylat viselt nyáron is, hogy óvja bőrét a nap öregítő hatásától. Csak az utóbbi évtizedekben vált divatossá a napozás a "fehér" rasszhoz tartozó emberek körében. A barna, lesült bőr jelzi, hogy sporttal, nyaralással, természetjárással, vagyis csupa kellemes dologgal tölti idejét a bronzbarna illető. Az ózonlyuk felfedezése és a világszerte szaporodó bőrrákos megbetegedések száma azonban még a legmegátalkodottabb napfürdőzőket is rádöbbentette, hogy nem érdemes mindenáron barnulni.

Ha valaki hazánk zord téli hónapjait szeretné lerövidíteni egy trópusi nyaralással, semmiképpen ne tegye előkészületek nélkül! Szintén vásárra viszi a bőrét, aki az első erősebb tavaszi napfény csábításának engedve szerez pirospozsgás orcát. A sápadt, védtelen bőrt nem tehetjük ki hirtelen a nap káros sugarainak; az első és legfontosabb szabály a fokozatosság. A bőr saját védőernyőjét is beveti, ha elegendő időt hagyunk rá. Ez a védőernyő a pigmentsejtekben képződik, amelyekben megfelelő fényinger hatására sötét színű színszemcsék jönnek létre. A szaruréteg kissé megvastagszik, tovább segítve az ún. fénykéreg kialakulását. Ha a bőrt naponta éri elviselhető mennyiségű napfény melynek hatására az még nem vörösödik ki , akkor a védőréteg kb. három hét alatt kialakul.

Embere válogatja

Természetesen még ezután sem tanácsos süttetnünk magunkat a déli nappal, de egyéni adottságtól is függ, hogy a bőr milyen mennyiségű és intenzitású sugárzást lesz képes elviselni komolyabb károsodás nélkül a szoktatás után. A vöröses vagy szőke hajú, kék, illetve zöld szemű, gyakran szeplős emberek általában nagyon gyorsan leégnek, s igazán sosem barnulnak le. Jobb helyzetben vannak a sötétszőke vagy barna hajú, barna szemű, enyhén barnás arcbőrűek, akik csak intenzív napozáskor égnek le, és jól barnulnak. A sötétbarna hajú, sötét szemű és erősen barnás arcbőrűek azok, akik a legkevésbé szenvednek nap káros sugaraitól.

Bűvös faktorok

Bármelyik bőrtípushoz tartozik is valaki, mindenképpen szükséges a bőr további védelme. Lássuk, miben segít a kozmetikai cikkek egyik leghasznosabb tagja, a fényvédőkrém.

Közvetlenül a napozás után nem látszik, hogy maradandó károsodást okozott volna az ibolyántúli sugarak előidézte sokk, ám hosszú távon a szövetek kiszáradnak és megkeményednek, korai ráncosodás, sok esetben kóros bőrelváltozások jöhetnek létre, akár bőrrák is.

A fényvédő készítmények "vegyi szűrőanyagok", melyek felfogják a nap káros sugarait. Faktorszámuk azt jelzi, hányszor több időt tölthetünk a napon anélkül, hogy kivörösödés jelentkezne. Ha tehát a napégés valakinél 20 perc múlva jelentkezik krém nélkül, akkor egy hatos számú készítménnyel 120 perc után alakul ki ugyanolyan fokú napégés, mint a készítmény nélkül.

Mit, mikor, hogyan?

Milyen legyen a napozókrém faktora? A világos bőrű, szőke hajúak kánikulában a 20-as faktorszámú készítménnyel kezdjenek, de ennél erősebben védő krém használata is indokolt rendkívüli sugárzás esetén (pl. vízparton). Három hét múlva csökkentsék 15-ösre, melynél alacsonyabb faktorú készítményt sosem tanácsos használniuk a nyári napsütésben.

A sötétebb bőrű, sötétszőke vagy barna hajúak az első héten 15-ös faktorú készítményt használjanak, a második héten 12-esre, a harmadikon mire létrejön a bőr saját védőernyője is , 10-es faktorúra csökkenthetik.

Erősen barnás bőrű, sötét vagy fekete hajúak kánikulában 8-10-es faktorú napozószerrel kezdhetnek napozni az első héten, a másodikon már elegendő a 6-8-as, a harmadikon pedig a 4-6-os faktorú készítmény. Nem tanácsos teljesen kihasználni az így kiszámított napozási időt, mert a napérzékenység és a sugárzás intenzitása csak pontatlanul határozható meg. A napfürdő kezdete előtt 10-15 perccel fel kell kenni a készítményt; ennyi idő szükséges ahhoz, hogy teljesen kifejtse hatását.

Erős napsütésben még árnyékban vagy félárnyékban is óvatosnak kell lennünk: az UV-sugárzás 50-60%-a ide is behatol. Ne feledkezzünk meg az ajak védelméről sem, mindig használjunk fényvédő ajakírt! A hölgyek ha szoknyában vannak gondoljanak lábuk védelmére, akkor is használják a napozó készítményeket, ha nem a strandon vannak.

Milyen fényvédőszert használjunk?

Típus	Kelta	Észak-európai	Közép-európai	Dél-európai
Jellegzetességek	Vöröses vagy szőke haj, világos bőr, világoskék vagy zöld szem, gyakran szeplős bőr	Világos vagy középszőke haj, kék, szürke vagy zöld szem	Sötétszőke vagy barna haj, barna szem, enyhén barnás bőr	Sötétbarna vagy fekete haj, sötét szem, erősen barnás arcbőr
A bőr reakciója a napra	Gyorsan leég, nem barnul	Könnyen leég, nagyon nehezen barnul	Jól barnul, csak intenzív napsugárzásban ég le	Igen ritkán ég le, könnyen barnul
Fényvédőszer tavaszi napfürdőzéshez	12-es faktorú napozókrém	8-10es faktorú napozókrém	6-8as faktorú napozókrém, vagy naptej	4-6-os faktorú naptej, vagy napozókrém
Fényvédőszer a kánikulában	15-ös vagy magasabb faktorú napozószer	A napozás első napjaiban 15-ös, később 10-12-es faktorú napozószer	A napozás első napjaiban 12-es, később 8-10es naptej, vagy krém	A napozás első napjaiban 8-10-es, később 4-6-os faktorú napozókrém vagy naptej

Szerző: Nagy Tímea

A NAPFÉNY JÓTÉKONY ÉS KÁROS HATÁSAI - A GYERMEKBŐRGYÓGYÁSZ SZEMÉVEL

UV-sugarak - Fényhatások - Fénykezelés - Bőrtípusok - Festékes anyajegyek - Fényérzékenység - Fényvédelem napégés

Itt a nyár, kezdődik a szünidő. A gyermekek az iskolai bezártságból kiszabadulnak a levegőre, a négy fal közötti tanulás helyét felváltják a szabadidős sportok, a tengerparti nyaralás, a hegyekben való kirándulás. A mozgás, a friss levegő rendkívül fontos, de milyen veszélyeket rejthet a túlzott napfürdőzés? Erről lesz szó a következőkben.

A bőrgyógyászat szakterületébe tartoznak a különböző fény által kiváltott betegségek, de ennek ellenére számos fénykezelő készüléket is használunk a bőrbetegségek gyógyítására. Először ejtsünk szót magáról a napfényről, mely életünk éltető ereje, de ha nem vigyázunk, életünk megkeserítője is lehet.

UV-sugarak

A napfény különböző hullámhosszú sugárzások együttese. Az ultraibolya fény az, ami nem látható, rövidebb hullámhosszúságú sugarak alkotják, mint a látható fényt. Ez az a fénytartomány, mely a bőrrel reakcióba lépve bőrbetegségeket, vagy éppen ellenkezőleg: bőrbetegségek gyógyulását okozhatja. A manapság sokszor emlegetett ózonréteg elvékonyodása azt eredményezi, hogy ez a tartomány kevésbé megszűrten, nagyobb mennyiségben jut el hozzánk a Föld felszínére.

Melyek azok a földrajzi helyek, ahol fokozottan vigyázzunk, mert a napfény sugárzása erősebb? Tengerparton, minél közelebb vagyunk az Egyenlítőhöz, minél jobban a nyári időszakban tartózkodunk a víz mellett. A hegyvidék hasonlóan veszélyes, minél tisztább az idő, minél magasabban vagyunk, és (persze itt is) minél jobban a nyár közepén járjuk a természetet. Tudjuk jól, hogy Ausztrália és a közeli szigetvilág az ózonréteg különös vékonysága miatt a legveszélyesebb, a napos órák száma a legmagasabb a világon, bár erre a területre kevesen jutunk el.

Fényhatások

Ha már a fény elérte a bőrréteget, hogyan védekezik ellene? Egy része visszaverődik, más része elnyelődik benne. Az elnyelődött fény reakcióba lép a bőr sejtjeivel és annak károsodását okozza. Kialakul a pigmentáció, a bőr megvastagszik, súlyos esetben leégés, lepirulás, még súlyosabb esetben hólyagos reakció alakul ki. A bőr sejtjei pigmenttermeléssel védekeznek az egyre fokozódó napsugárzással szemben. Ezt használják ki a korunkban divatos szoláriumok. Pigmenttermelésre, azaz védekező reakcióra kényszerítik bőrünket a "csokoládé szín" elérése céljából. Bőrgyógyászati szempontból nem tanácsos a szoláriumok használata, ha csupán a bőrszín megváltoztatása a cél. Bizonyos esetekben, bőrbetegségek gyógyítására azonban átmenetileg mi is ezt használjuk.

Tekintsük most át először, hogy mikor hasznos a fény, milyen bőrbetegségekben alkalmazzuk gyógyításra.

Fénykezelés

A napfény jó hatással van a pikkelysömörre Hogy csak a legismertebbeket említsem: a serdülők gyakori betegsége a pattanásosság rendszerint javul, vagy meg is szűnik a nyári időszakban. Úgyszintén javulásról számolnak be a szülők a gyermekkori ekcéma eseteiben. A pikkelysömör bőrtünetei nagyon jól reagálnak a fényre. A pigmenthiányos (fehér) foltokat is a fénnyel bírjuk pigmenttermelésre. Mindezen betegségekben fontos a bőrgyógyász szakorvos irányítása, ő szabja meg, hogy mennyi ideig, és ha mesterséges fényforrásról van szó, milyen típusú megfelelő az adott betegség kezelésére.

Nyáron általában óvatos napozást ajánlunk a gyermekeknek, télen (mikor a felhős idő a megszokott), rendelkezésre állnak különböző hullámhosszúságú fénykezelő készülékek a bőrgyógyászati osztályon. A fénykezelést szoros ellenőrzés mellett végezzük, minden betegség esetében másmás intenzitás és időtartam a legalkalmasabb a legjobb eredmény elérésére. Kezdetben általában a gyermekeket osztályon kezeljük, számítva a felmerülő kóros reakciókra, majd ezután járóbetegként folytatjuk a kezeléseket.

Bőrtípusok

Minden ember bőre különböző, a szín alapján különböző bőrtípusokat különböztetünk meg az alapján, hogy hogyan reagál a bőr a fényre. A legvilágosabb bőrűek az egyes, a legsötétebb bőrűek az ötöshatos bőrtípusba tartoznak, de ez utóbbiak már a déli vidékek lakói. Az egyeskettes bőrtípusúak fehér bőrűek, világos szeműek és szőke, vörös hajúak, esetleg szeplősek, könnyen leégnek. Különösen náluk a sorozatos leégések a bőr olyfokú károsodásához vezetnek az élet későbbi időszakában (a felnőttkorban), melyek hajlamosítanak festékes daganatok és más típusú bőrdaganatok kialakulására. Ezért fontos már a gyermekkorban a fényvédelem.

Festékes anyajegyek

Festékes (pigmentált) anyajegySzámos gyermek bőrén láthatunk pigmentált anyajegyeket, tévesen ezeket szemölcsöknek szokták nevezni. Az anyajegyek száma, nagysága és pigmentáltsági foka, azaz sötét színe változó. Az anyajegyek megjelenhetnek már születéskor, de kialakulhatnak később is. Festékes anyajegyek esetén, fokozott fényvédelemre van szükség. Azok az anyajegyek, melyek nagyok, szabálytalan alakúak, sokféle színűek, illetve túlzottan sötétek, kékesfeketék, netán viszketnek vagy bevéreznek, gyakori irritációnak vannak kitéve, rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzésre szorulnak. Semmiképpen sem szabad az anyajegy felszínét megsérteni, vagy azt nem szakorvos által eltávolíttatni! Fenti esetekben sebészi kimetszés javasolt, különösen azért, hogy, utána szövettani vizsgálat készüljön a kivett anyagból a mélyebb rétegek mikroszkópos vizsgálatára. Ha ez sem mutat kóros reakciót, megnyugodhat gyermek és szülő egyaránt.

Fényérzékenység

Vannak gyógyszerek, melyek szedése fényérzékenység kialakulásához vezet. Ezek között vannak antibiotikumok, belső fertőtlenítő szerek. A bőrgyógyászatban használt szerek között a pattanásosság kezelésében alkalmazunk két olyan gyógyszert, mellyel nem tanácsos a napra menni. Ezeket a gyógyszereket próbáljuk a téli időszakban ajánlani, de ha a gyermek állapota ezt megköveteli, nem tekinthetünk el ezektől az egyébként igen jó szerektől. Fokozott fényvédelemre hívjuk fel a figyelmet és átmenetileg csökkentett mennyiséget adunk.

Különböző krémek, kozmetikumok is rendelkezhetnek fényérzékenyítő hatással. Érdemes szakorvos tanácsát kérni ezekben az esetekben is.

Fényvédelem napégés

Végül, de nem utolsósorban hogyan védekezhetünk a napfény ellen? Legegyszerűbben a négy fal között, de a ruhával való fedés talán jobb megoldás. A különösen fénynek kitett testfelszínek az arc, nyak, dekoltázs, a tarkó, a fül, a lábszárak. Sok jó minőségű fényvédő krém kapható, vízálló és érzékeny bőrűeknek adható egyaránt. A gyermeket táborozáskor, de akár csak egy kirándulásra való felkészítéskor lássuk el fényvédővel, ha együtt nyaralunk, akkor reggelente tanácsos bekenni a gyermeket vízálló fényvédővel, mely egész napra védelmet biztosít.

Mit tegyünk, ha már megtörtént a napégés? Forduljunk szakorvoshoz, aki viszketéscsillapítóval, bőrnyugtató krémekkel, komolyabb károsodás esetén belső gyulladáscsökkentővel, fertőtlenítővel kezeli az érintett területet.

Szerző: Dr. Bense Márta

2006. 09. 06.

LÁTHATATLAN VESZÉLY /AZ UV-SUGARAK ÉS A SZEM/

Az ibolyán túl - Lyukak az ózonpajzson - Drága szem(üveg)ünk…

Műholdas megfigyelések szerint az északi félteke légkörének ózontartalma nyáron három, télen nyolc százalékkal csökkent tíz év alatt. Az ózonréteg 1%-os csökkenése a szürkehályogos megbetegedések számát 0,6-1%-kal növeli, és az egyre fiatalabb életkorban szaporodó szürkehályog-esetek összefüggenek a szemet érő megnövekedett ultraibolya-sugárzással.

Az ibolyán túl

A láthatatlan fényt, mely a színkép ibolya tartományán túl található (vagyis annál rövidebb hullámhosszúságú), ultraviola sugárzásnak nevezzük. Hullámhossztól függően UVA (320-400 nm), UVB (320-290 nm) és UVC (290 nm alatt) tartományokra osztják fel. Napfényen kívül szoláriumban, hegesztés során, képernyők előtt ülve találkozhatunk velük leggyakrabban. A napsugárzás UVsugarai főleg az UVC és az UVB egy része elnyelődnek a légkör ózonrétegében, de az UVA is veszít erejéből.

Bizonyos határig a bőr pigmentsejtjei védelmet nyújtanak az UVsugarakkal szemben. Szemünknek azonban kevés védelem adatott meg. Az UVC sugarakat az ózonréteg teljes egészében elnyeli, az UVB sugárzás azonban már eléri a szaruhártyát, és itt el is nyelődik. A behatás mértékétől függően jelentkeznek szempanaszok: égés, szúrás, idegentestérzés, könnyezés, fénykerülés lehet a következmény. A szaruhártyán pró hámhiányok képződhetnek, melyek kb. 24 óra alatt gyógyulnak be. Az akut szaruhártya, illetve kötőhártyagyulladás szintén az UVB-sugárzás rovására írható.

Az UVA-sugárzás, mint a legnagyobb hullámhosszúságú tartomány, mélyebbre hatol a szembe. A szemlencséig jutva ismételten és tartósan fotokémiai változásokat okoz. Ennek következtében az életkor előrehaladtával szürkehályog keletkezik, melynek megoldása csak műtéttel lehetséges.

Lyukak az ózonpajzson

Közismert, hogy a föld légkörének ózonrétege fokozatosan vékonyodik, helyenként lyukak is kialakulnak benne. Egyre akadálytalanabbul ömlik ránk a napfény, UV-tartományával együtt.

Mivel a károsító hatás mértéke függ a behatás idejétől, vannak veszélyeztetettebb csoportok. Ők azok, akik foglalkozásuk (építőmunkások, földművesek, rendőrök, úszómesterek) vagy hobbijuk (sportolás, horgászat) miatt többet tartózkodnak a szabadban. A gyerekek szeme fokozottabban fényáteresztő, ezért szintén nagyobb veszélynek vannak kitéve. Az antioxidánsok bizonyos természetes védelmet nyújtanak.

Drága szem(üveg)ünk…

Mit tehetünk szemünk épségéért? A megbízható és jó megoldás napvédő szemüveg viselése. Fontos tudni, hogy csak jó minőségű, garantáltan és ellenőrzötten UV-szűrő hatású lencsével készült szemüveget vásároljunk. Ezek sajnos nem a legolcsóbbak, de a csak a látható fényt kiszűrő sötét üvegek a pupilla tágítása révén inkább kárt okoznak, hiszen az UVsugarak akadálytalanabbul jutnak a szembe.

Fényvédő szemüveg vásárlásakor kérjük ki az optikus szakember véleményét, hallgassuk meg tanácsát, hogy a lehető legnagyobb biztonságban legyünk.

Szerző: Dr. Szandányi Judit

2006. 09. 06.

SOKSZÍNŰ VÉDELEM: KAROTINOK

Rákmegelőző hatásuk - Hatékony immunserkentő - Szív és érrendszeri betegségek - Fényvédelem - Együtt hatékonyabbak

A karotinok a legelterjedtebb természetesen előforduló növényi festékanyagok, amelyek igen sok gyümölcsben és zöldségfélében jelen vannak, s egyikükmásikuk élénkpiros, narancssárga vagy sárga színét kölcsönzik. A karotinok nem csupán az Avitamin előanyagai, hanem természetes antioxidánsok, és sokoldalú betegségmegelőző hatással is rendelkeznek.

Több mint 600 karotinfélét azonosítottak be a növényekben, de úgy tűnik, hogy ezek közül csak hatfélét hasznosít az emberi szervezet. A legismertebb bétakarotinon kívül ezek az alfakarotin, a kriptoxantin, a likopin, a lutein és a zeaxantin. A karotinoidok fő előnye antioxidáns hatásukban rejlik: védik a szervezetet a szabad gyökökkel szemben. Bár a különböző karotinoidok hasonlítanak egymáshoz, mindegyik hatása kissé eltérő. A bétakarotinon kívül az alfakarotin és a kriptoxantin is A-vitaminná alakul az emberi szervezetben.

A karotinoidok igen sok gyümölcsben és zöldségfélében jelen vannak, és egy-egy növény többféle karotint is tartalmaz. A bétakarotinnak köszönheti élénksárga színét többek között a sárgarépa, sárgabarack, sárgadinnye, és a sütőtök. Az alfakarotin ugyancsak megtalálható a sárgarépában és a sütőtökben, míg a likopinban a piros gyümölcsök bővelkednek: például a dinnye, vagy a piros húsú grapefruit, a guava, de leginkább a paradicsom. Lutein és zeaxantin a sötétzöldszínű zöldségekben, továbbá a sütőtökben és a piros húsú paprikában fordul elő leginkább, míg a kriptoxantin a mangóban, narancsban és az őszibarackban.

Rákmegelőző hatásuk

A likopin elektronmikroszkópos felvétele A karotinok a rák bizonyos fajtái ellen védhetnek. Egyes vizsgálatok szerint azoknál a népcsoportoknál, amelyek étrendjében sok a karotionoidban gazdag gyümölcs és zöldség, kisebb a daganatos megbetegedések különösen a tüdőrák aránya. Az étrendi bétakarotinról kimutatták, hogy nagy mennyiségben csökkenti a hámeredetű tüdő, bőr, méhnyak, légutak, gyomor, vastagbél daganatok számát. A kutatások sokáig elsősorban a bétakarotinra összpontosítottak, és a bétakarotinban gazdag étrend más karotinokat is bőségesen tartalmaz, ezért ma már a többi karotinról is hasonló, bizonyos esetekben akár erősebb védőhatást feltételeznek.

A likopin gátolhatja a prosztatarák fejlődését. Az amerikai Harward Egyetem kutatói kimutatták, hogy azoknál a férfiaknál, akik hetente 10 vagy annál több alkalommal esznek paradicsomot mint a likopin leggazdagabb természetes forrását 45%kal kisebb az esélye, hogy prosztatarákban betegszenek meg. Ezenkívül a likopin a gyomor és az emésztőrendszer rákos megbetegedései ellen is védelmet nyújthat. Több vizsgálat igazolta, hogy az alfakarotin, lutein és zeaxantin nagy adagokban való bevétele csökkenti a tüdőrák kialakulásának kockázatát, a kriptoxantin és az alfakarotin pedig a méhnyakrák ellen véd.

A zeaxantin elektronmikroszkópos felvétele

Hatékony immunserkentő

A közelmúlt kutatási eredményei a karotinok számos immunserkentő hatását mutatták ki. Jelentősen fokozzák például a csecsemőmirigy működését hámsejtjeit védik az oxidációtól , és csökkentik visszafejlődését. Arra is van bizonyíték, hogy a karotinpótlással javíthatók az immunválaszok.

Szív és érrendszeri betegségek

A karotinoidok a szív és érrendszeri betegségek ellen is védhetnek. Egy 1300 főt vizsgáló felmérés szerint, a karotinban gazdag étrenden elők között feleolyan gyakori volt a szívbetegség, és 75%-kal ritkább volt a szívinfarktus azokhoz képest, akik a legkevesebb karotindús ételt fogyasztották. Ez az arány akkor is igaznak bizonyult, amikor a koszorúérbetegség egyéb kockázati tényezőit is figyelembe vették így a dohányzást, vagy a magas koleszterinszintet. A tudósok úgy vélik, hogy valamennyi karotinoid, de legfőképp az alfakarotin és a likopin megakadályozzák a "rossz" koleszterin, vagyis az LDL oxidációját, ami érelmeszesedést és így szív és érrendszeri betegségeket okozhat.

Fényvédelem

A lutein és a zeaxantin elnyelik a nap káros ibolyántúli sugarait és semlegesítik a retinában (a szem fényérzékeny részében) lévő szabad gyököket, amivel talán csökkenthetik a sárgafoltdegeneráció veszélyét, az idősebb korban jelentkező gyakori szembetegség és látásvesztés fő okát. Nagyobb mennyiségű bétakarotin C-vitaminnal együtt fogyasztva pedig segíthet a szürke hályog megelőzésében. A sárgarépában és más narancssárga zöldségekben, gyümölcsökben, valamint sötétzöld levélzöldségekben előforduló bétakarotin fokozott fogyasztása némi védelmet nyújthat a leégés ellen. Ennek két oka lehet: a bétakarotin a bőr sejtjeinek zsírtartalmában feloldódva segít az ibolyántúli sugárzás kiszűrésében, vagy antioxidáns hatásánál fogva semlegesíti az ártalmas szabad gyököket.

Együtt hatékonyabbak

A különböző karotinok együtt hatékonyabbak, antioxidáns és betegségmegelőző hatásuk akkor érvényesül a legjobban, ha étrendünkben együttesen szerepelnek. A legjobb karotinforrások az élénk színű növényi eredetű élelmi anyagok, mint például a vizitorma, sárgarépa, brokkoli, spenót, sütőtök, pirospaprika, paradicsom, mangó, sárgadinnye, és aszalt sárgabarack. A karotinok a főzés során könnyebben hozzáférhetővé válhatnak: a sárgarépa megpuhult sejtfalaiból könnyebben felszívódik a bétakarotin, míg a paradicsomból főzés közben ötször annyi likopin szabadul fel, mint amennyit nyersen tartalmaz.

SÜSS FEL NAP! /GYERMEKEK FÉNYVÉDELME/

Azokat a napsütés okozta bőrkárosodásokat, amelyek később esetleg bőrrákhoz vezethetnek, általában még tizennyolc éves kor előtt szerezzük be. Emiatt különösen fontos, hogy tudjuk, hogy gyermekeinket miként védhetjük meg a későbbi káros hatásoktól, és figyeljünk rá, mikor s hogyan tartózkodnak a nap alatt.

Hat hónapos vagy annál fiatalabb gyereket soha ne tegyük ki a tűző nap sugarainak! Tartsuk őket árnyékban, fejükre tegyünk széles karimájú kalapot, s ha sétálni visszük őket, a babakocsin feltétlenül legyen fedél vagy ernyő. Kétéves korig kérjük gyermekorvos véleményét is a naptejek és más fényvédőszerek használatáról.

Délelőtt 11 és délután 3 között, ha csak tehetjük, ne engedjük a gyerekeket a napra. Tanítsuk meg őket arra, hogy lehetőleg árnyékban játszanak a déli órákban, amikor a napsütés a legerősebb. Fürdést, pancsolást, biciklizést, görkorcsolyázást és más kültéri tevékenységeket inkább ezen az időszakon kívüli órákra tervezzünk.

Idősebb gyerekeket már rá lehet szoktatni a fényvédőszerek használatára. Alkalmazzunk kifejezetten gyerekeknek kifejlesztett termékeket, lehetőleg minimum 15-ös, vagy ennél magasabb fényvédő faktorú krémeket (25-ös faktorút is lehet kapni), naptejeket. Ne használjunk napolajokat, mert ezek némelyike bőrirritáló alkoholokat tartalmaz. Mivel a gyerekek óhatatlanul gyakran megdörzsölik az arcukat, szemüket, a paraffintartalmú szerek jó választást jelentenek, ezek ugyanis nem csípik a gyermek szemét.

A fényvédőszereket kb. 30 perccel azt megelőzően kenjük a bőrükre, hogy a napra mennének, s ezt minden 2-3 órában ismételjük meg, még akkor is, ha a felirataik szerint a szerek tovább is bírnák. Ne felejtsük el bekenni a különösen érzékeny ajkakat, fültájékot, az orrot, s hasonlóképpen a kezet, valamint a lábakat sem.

Szerző: Nagy Tímea

2006. 09. 06.

UV B, A BŐR NEM FELEJT: AKI TEHETI, NE MENJEN A NAPRA

Nagyon erős, 7,9-es UV B-sugárzás várható országszerte következő napokban – figyelmeztet tegnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), A magas értékek az egész országra érvényesek. Érzékenyebb bőrtípusnál ilyen erős sugárzás már 15-20 perc alatt bőrpírt okozhat – tudtuk meg Páldy Annától, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet helyettes vezetőjétől. Ha lehetséges, akkor napközben 11 és 15 óra között kerüljük a napozást, és később is használjunk fényvédő krémet. Viseljünk széles karimájú kalapot és UV-szűrős napszemüveget. A ruházat világos színű legyen, természetes alapanyagból készüljön. Ha valaki vízparton tartózkodik, napozik, fürdik mindképpen erős, legalább tizenötös fényvédő faktorú krémmel kenje be magát. A kisgyerekeknél fokozottan kell vigyázni a leégésre. Az UV-index számértéke 1-től 10-ig terjed; minél nagyobb ez a szám, annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy az UV-sugárzás hatására egyre kevesebb idő alatt kialakulhat a bőr vagy szem sérülése, károsodása, Legmagasabb értékét általában dél körül éri el, amikor az égen nincs felhőtakaró. A nyári hónapokban az átlagos UV B-érték 6,8-7,2 között mozog. Riasztást 7,5 érték felett ad ki a meteorológiai szolgálat. Tóth Zoltán, az OMSZ légkörfizikusa az Info Rádiónak kiemelte: UV B-sugárzást tekintve 2000-es és a 2007-es nyár volt kiugró. Tavaly 39 alkalommal haladta meg a négy mérőállomás valamelyikén a 7,5-ös értéket az ultraibolya sugárzás. Az UV B-sugárzás az egészségre ártalmas: leégést, súlyosabb esetben rákos elváltozást okozhat, Páldy Annától tudjuk, hogy a 2000-ben bejelentett 1300 bőrdaganatos esettel szemben tavaly már 1800 bejelentés érkezett. A be nem jelentettekkel együtt a valós szám eléri a hatezret. A szakember különösen a fiatalokat óvja a túlzott napozástól. A fiatalkori leégések emlékét ugyanis elraktározza a bőr, s mivel nem felejt, egy erős ránapozással bármikor kialakulhat daganatos elváltozás.

Ötvös Zoltán

BÁRMELYIK ANYAJEGYBŐL LEHET DAGANAT

A bőrdaganat akár halálos is lehet, pedig korai felismeréssel jól gyógyítható

Napjainkban átlagosan minden hetvenedik emberben alakul ki a melanoma élete során, előzetes becslések szerint 2010-re pedig ötven közül egy esetben diagnosztizálják majd a betegséget, mely egyébként könnyen kiszűrhető, és korai stádiumban jól gyógyítható.

Az anyajegyekből átalakul rosszindulatú bőrdaganatok, a melanoma malignum gyakorisága évente három százalékkal nő, az elmúlt húsz év során több mint duplájára emelkedett. A rosszindulatú bőrdaganat későn felismerve gyakran a beteg halálát okozza. Az Egyesül Államokban, 2004-ben több mint 55 ezer új esetet regisztráltak, a melanoma miatti halálesetek száma ugyanitt csaknem 8 ezer volt.

„Hazánkban, az utóbbi években közel kétezer új melanomás beteget diagnosztizálunk évente, és sajnos közel félezer meg is halnak áttétes melanoma miatt” – mondja a lesújtó adatokat DR. Oláh Judit, a Magyar Dermatológia Társulat onkodermatológiai szekciójának elnöke, a SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika egyetemi docense. A festékes bőrdaganat a fiatalok körében is szedi áldozatait, a 20-30 éves korú nők között a rákhalálozási listán az első a 30-35 évesek körében pedig a második helyett foglalja el. Kialakulásának valószínűsége nagyon sok tényezőtől függ, de elsősorban az adott egyén genetikai tulajdonságaitól és a környezeti behatásoktól függ, mint a napfény- és ultraibolya-sugárzástól. A családban előforduló bőrdaganat, sok vagy furcsa kinézetű anyajegy jelenléte a bőrön, a világos bőr és hajszín, a sok napozás és szoláriumozás mind-mind növelik a rizikót

, tudta meg a Budapesti 7 nap Dr. Gyulai Rolandtól, a Magyar Dermatológia Társulat Főtitkárától.

A múlt Évben már sikeresen megtartott „Melanoma Napon” háromezernél is többen jelentkeztek a tanácsadásra országszerte. Közülük 32 egyénen rosszindulatú festékes daganatra, melanomára gyanús elváltozást találtak a szakemberek, míg 80 emberen hámeredetű rosszindulatú bőrdaganatot ismertek fel.

A Bőrdaganat, így a melanoma is, az egyik legegyszerűbben felfedezhető, kiszűrhető és megelőzhető, korai felismerés esetén pedig jól gyógyítható daganat. A Megelőzés legfontosabb eszközei a szigorú fényvédelem, a bőr rendszeres önvizsgálata és bőrgyógyászati ellenőrzése, mellyel ma már korszerű, számítógéppel összekötött diagnosztikai rendszerek segítenek. A Bőrdaganatok megelőzésében igen nagy szerepe van, annak hogy ne szoláriumozzunk, délidőben ne napozzunk, viseljük szellős ruhát, kalapot és napszemüveget meleg időben is a bőr védelmére. Ne csak a strandoláshoz, hanem a hétköznapi tevékenységhez is használjunk a bőrtípusnak és az UV-sugárzás erősségének megfelelő fényvédőkrémeket, melyek közül a gyógyszertárakban kapható, kémiai fényszűrőt, tartalmazó készítményeket célszerű előnyben részesíteni - tanácsolja Dr. Oláh Judit, és emellett kiemeli, hogy ezek a termékek nem csak a napégés ellen védenek, hanem a napfény sejtkárosító hatását is mérséklik. Ez nagyon fontos, mert korai stádiumban lehetséges még a teljes gyógyulás – magyarázza Dr. Somlai Beáta, a SOTE Onkológiai Osztályának vezetője, ugyanakkor kiemeli, hogy minél hamarabb fedezik fel a daganatot, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. A fényvédelemre már a csecsemőkortól kezdve igen nagy gondot kell fordítani, mert a kisgyermekkorban elszenvedett napégés és nagy mennyiségű ultraibolyafény az egyik legfontosabb kockázati tényező. Egyes tervek szerint idővel nagyvárosokban létesítenek majd olyan UV-sugárzást mérő pontokat, melyek a levegő szennyezettségéhez hasonlóan mutatja a nap káros sugárzásának mértékét. Egyébként már közel tízezer forintért kapható UV-sugárzást mérő karóra is, pár ezer forintért pedig otthoni, UV-sugárzás mérő eszköz is.

Gőgh Csilla

ISMÉT A SÁPADT ARC LETT A DIVAT

Ismét divatba jött a sápadt arc. A régi-új trendet természetesen most is a divattervezők és a kozmetikai cégek indították el.

A divatbemutatókon és a szaklapok címoldalán egyre több lesz az arisztokratikusan áttetsző arcú modell. A Bolognában, a napokban megtartott Cosmoprof Világszalon is a napsugarak hatásait kivédő szerek reneszánszáról szól - írta a La Repubblica című olasz napilap.

Aki ma "modern", akar lenni, annak nem szabad lebarnulnia. Inkább kell hasonlítania a "vámpír menyasszonyához", jó esetben egy lisztes képű bohóchoz. A fiatalok máris bolondulnak a "gótikus" kinézetért.

A divat ez egyszer a szépség barátja: a bőrgyógyászok szerint aki elkerüli 15 éves korában a szolárium túlzásait, az később is megőrzi bőre fiatalságát.

Ez a divat annál is inkább könnyen követhető, mivel sztármítoszok jártak már elől jó példával: sápadt arcú volt a legendás Marlene Dietrich, Greta Garbo, és soha nem tette ki arcát a nap sugarainak a maiak közül Nicole Kidman, Cate Blanchett, Kate Moss és Eva Hercigova sem.

2008. április 15.,

Forrás: InfoRádió / MTI

ORVOSI FIGYELMEZTETÉS: ÉLETVESZÉLYES A SZOLÁRIUM

A rendszeresen szoláriumba járókat az átlagosnál sokkal jobban veszélyezteti a halálos bőrrák - figyelmeztetnek brit kutatók, akik négyezer embert megvizsgálva jutottak erre a következtetésre.

A brit rákkutató intézet kutatói szerint azok körében, akik 35 éves koruk előtt kezdenek szoláriumba járni, az átlagosnál 75százalékkal magasabb a leginkább rosszindulatú melanoma (festékes bőrrák) kialakulásának veszélye. A brit szoláriumozók 82 százaléka tartozik ebbe a kategóriába.

Nagy-Britanniában évente 9000 melanómás esetet diagnosztizálnak - s a betegek közül 1800 ember hal meg. Az esetek száma megnégyszereződött az 1970-es évek óta. A betegek egyharmada 50 évesnél fiatalabb, a 15-34 évesek körében a melanoma a leggyakoribb rákos megbetegedés.

Hasonló ütemben terjed a szoláriumozás divatja is: minden harmadik brit nő és minden negyedik férfi használja, mert meggyőződésük, hogy ez biztonságosabb módja a barnulásnak, mint a napozás.

Ez azonban nem igaz; a szolárium éppen olyan égési sérüléseket okozhat, sőt, veszélyesebb is, hiszen az UV-sugárzás itt akár 15-ször erősebb lehet, mint a tűző déli napé.

Az UV-sugárzás károsítja a DNS-t, öregíti a bőrt és növeli a bőrrák kialakulásának veszélyét.

A melanoma egyike a legveszélyesebb rákbetegségeknek, amelyet gyakrabban diagnosztizálnak nőknél - viszont a férfiak közül többek számára lesz végzetes kimenetelű.

A rákkutató intézet együttműködik a brit kormánnyal annak érdekében, hogy módosítsák a szoláriumok használatát szabályozó rendeletet. Szeretnék elérni, hogy 18 évesnél fiatalabbak ne használhassák az ágyakat, és betiltanák a személyzet nélkül, pénzbedobással működtethető szoláriumokat is.

2008. április 8., kedd 10:21

Forrás: InfoRádió / BBC

SZÍVSZORÍTÓ TÖRTÉNET: "MÁR NEM SZÁMOLJÁK, HÁNY DAGANATOM VAN"

Ausztráliában egy rákkal küszködő, utolsó napjait-heteit élő fiatal lány szívszorító története tartja lázban a közvéleményt.

Clare Oliver - aki szombaton lesz 26 éves, ha megéri - újságíró szeretett volna lenni. A lánynál azonban bőrrákot diagnosztizáltak, amely visszafordíthatatlanul gyilkolja a szervezetét.

Clare a Peter McCallum Rákközpontból írt a Herald Sun című lapnak, amelyben saját példáján keresztül hívja fel a figyelmet arra, hogy a túlzott szoláriumozás mekkora veszélyekkel jár.

A lány állításaival egybecsengően Victoria állam rákkal foglalkozó tanácsa kezdeményezte a helyi kormánynál, hogy korlátozza az egyre terjeszkedő szoláriumipart.

Tízet fizetsz, húszat kapsz

"Ha vissza tudnék menni az időben, és beszélhetnék 19 éves önmagammal, azt mondanám annak a lánynak, hogy ne szoláriumozzon, mert a melanoma nem olyan betegség, amelyet egyszerűen csak kivágnak és már jobban is lesz" - írta a levélben Clare Oliver.

A lány tudja, hogy már nincs sok ideje hátra, ha nagyon harcol, akkor talán még hat hétig élhet.

"Ijesztő. Egyre fáradtabbnak érzem magam, és minden alkalommal, amikor álmos leszek, eltölt az aggodalom, fel fogok-e ébredni"- olvasható a szövegben.

"Ösztönösen tudom, hogy a rákomat a szoláriumok, az UV sugárzás okozta. Amikor 19 éves voltam, láttam egy ajánlatot: tizet fizetsz, húszat kapsz. A lány, aki az üzletben dolgozott, azt mondta: a leggyorsabban akkor barnulhatok le, ha minden második nap szoláriumozok, és barnulást elősegítő krémet használok" - írta Clare Oliver.

"A tizedik alkalom után égetni kezdett és fájt. Ezért abbahagytam, de már túl késő volt" - írta a lány, aki ugyanakkor hozzáteszi: felelőtlenség lenne tőle, ha csak a szoláriumokat hibáztatná, hiszen sok időt töltött a tengerparton.

Mindenesetre Clare Oliver szerint a kormánynak tisztában kell lennie azzal, hogy mennyire veszélyesek a szoláriumok, és a fiatal lányokat fel kell világosítani a kockázatokról, mielőtt a mesterséges barnulást elkezdenék.

A lány leírja, hogy a rákot 22 éves korában diagnosztizálták nála az orvosok, éppen azután, hogy befejezte a melbourne-i egyetemet, és sportújságíróként helyezkedett el. Először immun-, majd sugárterápiát alkalmaztak nála.

"Egy év és hét hónapon át nem találtak semmit. Aztán áprilisban egy daganatra bukkantam a nyakamban. Azt hittem, hogy egyszerűen kivágják. De aztán kiderült, hogy hét tumor van a mellkasomban, egy pedig a tüdőmben. Ma már nem számolják, hogy hány daganatom van" - olvasható a levélben.

"A melanoma nem vicc. Az utolsó leheletemig folytatom a kampányomat ellene" - zárul a halálára készülő fiatal lány írása.

2007. augusztus 23., csütörtök 11:07

Forrás: InfoRádió / news.com

VÉGET ÉRT A FIATAL LÉNY SZENVEDÉSE: HALÁLA BEINDITOTTA AZ ÁLLAM GÉPEZETÉT

Ausztráliában meghalt az a fiatal lány, aki rákbetegségének utolsó heteiben kampányt indított annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a szoláriumok veszélyeire.

Clare Oliver két és fél hete töltötte be 26. évét; újságíró szeretett volna lenni. A lánynál azonban bőrrákot diagnosztizáltak.

Clare a Peter McCallum Rákközpontból írt a Herald Sun című lapnak, amelyben saját példáján keresztül hívja fel a figyelmet arra, hogy a túlzott szoláriumozás mekkora veszélyekkel jár.

A lány állításaival egybecsengően Victoria állam rákkal foglalkozó tanácsa kezdeményezte a helyi kormánynál, hogy korlátozza az egyre terjeszkedő szoláriumipart.

Az állam egészségügyi minisztere bejelentette: törvényi szabályozás készül annak érdekében, hogy a szoláriumszalonok betartsák az életkori határokat, és csak azokat a 16 és 18 év közötti fiatalokat engedjék barnulni, akiknek erre szülői engedélyük van.

Az ágazat önkéntes szabályozását Victoria állam törvényi szintre emeli, és meghatározza az előírások megszegőinek büntetési formáját is - jelentette ki Daniel Andrews.

A szoláriumszalonoknak a jövőben figyelmeztetniük kell a szolgáltatásaikat igénybe vevőket az esetleges egészségi kockázatokra.

Az egészségügyi miniszter kijelentette: az új szabályozással "életeket mentenek" majd.

2007. szeptember 13., csütörtök 20:30

Forrás: InfoRádió / news.com

A SZOLÁRIUMOZÁS DUPLÁJÁRA NÖVELI A BŐRRÁK KIALAKULÁSÁNAK ESÉLYÉT

Közel a duplájára nő a bőrrák kialakulásának az esélye azon 35 évnél fiatalabbak körében, akik szoláriumba járnak - állapította meg egy új tanulmány.

Az ausztrál Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Ügynökség kimutatása szerint 98 százalékkal nő a legritkább, de egyúttal leginkább rosszindulatú bőrrák típus, a melanóma kialakulásának a kockázata, ha valaki rendszeresen jár szoláriumba.

A szervezet tanulmánya kiemeli: 22 százalékkal nő a rák kialakulásának az esélye akkor is, ha valaki csak életében egyszer használta a szoláriumot.

A queenslandi orvosi kutatóintézet munkatársa, Louisa Gordon 21 korábbi tanulmány eredményeit összegezve arra a megállapításra jutott, hogy az eredmények kapcsolatban vannak a gyorsan növekvő szolárium üzletággal.

Elkerülhető lenne

Ausztráliában évente több mint 9500 melanómás megbetegedést diagnosztizálnak, és 1100-an halnak meg a bőrrákban. Louisa Gordon szerint az esetek nagy részéért a mesterséges barnaságért felelős szerkezetek a felelősek, noha ezek a megbetegedések elkerülhetőek lennének.

A szoláriumok által kibocsátott UVB-sugarak sokkal veszélyesebbek, mint a Nap sugárzása - emelte ki a kutató.

Ausztráliában korábban több, nagy visszhangot is kiváltó haláleset történt, amelyeket összefüggésbe hoztak a szoláriumokkal. Clare Oliver tavaly szeptemberben hunyt el 26 éves korában bőrrákban. A nő rákbetegségének utolsó heteiben kampányt indított annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a szoláriumok veszélyeire.

Egy 25 éves lány, Amanda Eather két évig küzdött a daganatos betegséggel, és végül elhunyt. Anyja állítása szerint a lány napon alig tartózkodott, viszont gyakran járt szoláriumba, ezért gyanítja, hogy ez okozta a bőrrák kialakulását.

2008. január 15., kedd 4:50

Forrás: InfoRádió / news.com.au

KEVESEBB FÉNYT! A BŐRDAGANATOS MEGBETEGEDÉSEK SZÁMA NÖVEKSZIK

Megindult a nyári készülődés: a fénysugárzás okozta bőrkárosodásokról rendeztek tudományos konferenciát szerdán a Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) székházában. Az utóbbi években jelentősen nőtt a figyelem a bőrbetegségeket illetően, s az átlagemberek tudása is ezen a téren. A bőrdaganatos megbetegedések száma ennek ellenére növekszik.

A fénysugárzás okozta bőrkárosodásokról rendeztek tudományos konferenciát szerdán a Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) székházában.

Remenyik Éva egyetemi docens, a debreceni bőrklinika igazgatója a tanácskozás kapcsán az MTI-nek elmondta: munkájuk eredményeként az utóbbi években jelentősen nőtt a figyelem a bőrbetegségeket illetően, s az átlagemberek tudása is ezen a téren.

Példaként említette, hogy tavaly is és az idén is több, mint 350-en jelentek meg a civis városban ingyenes vizsgálaton a melanóma napon. A szűrések során 1-2 tényleges daganatos beteget találtak, a többiek mivel hallottak a betegségről, ezért keresték fel a szakrendelést.

A melanóma megbetegedések száma egyébként növekszik - tette hozzá -, az utóbbi azért veszélyes, mert komoly áttéteket okoz.

Magyarországon közel kétezer új melanómás beteget diagnosztizálnak évente és közel fél ezren meg is halnak áttétes melanóma miatt. A festékes bőrdaganat a huszonéves nők között a rákhalálozási listán az első, a 30-35 évesek körében pedig a második helyet foglalja el.

Az életmód változása, a több napfény, szolárium, a stresszes élet, mind jelentősen növeli e bőrdaganat rizikóját. A melanóma kialakulása sok tényezőtől függ, de elsősorban az egyén genetikai adottságaitól és a környezeti behatásoktól,
például a napfény ultraibolya sugárzásától.

Fontos a megelőzés ezen a téren: az időben felfedezett melanóma ugyanis korai szakaszban akár krémmel, illetve sebészi kimetszéssel teljesen gyógyítható - magyarázta Remenyik Éva.

A debreceni tanácskozáson köszöntötték Horkay Irént, a debreceni bőrklinika professor emeritusát, s bemutatták most megjelent, a fény okozta bőrbetegségekkel foglalkozó könyvét.

2008. május 21., szerda 21:09

Forrás: InfoRádió / MTI

A BŐRGYÓGYÁSZ TANÁCSA: NE CSAK A STRANDON HASZNÁLJUK A NAPTEJET!

Április és szeptember között mindennap ajánlott legalább 15-ös fényvédő faktorú napvédő krémet használni - ezt javasolja a Szent Imre Kórház bőrgyógyász főorvosa. Körmendy Miklós az InfoRádiónak elmondta: különösen figyelni kell az anyajegyekre, ezek változása ugyanis bőrdaganatra utalhat.

Az UV-sugárzás nyáron 11 és 15 óra között a legerősebb, ebben az időszakban nem javasolt a napon tartózkodni. Akinek mégis a szabadban kell lennie, érdemes valamilyen fényvédő krémet használnia - mondta az InfoRádiónak a Szent Imre Kórház bőrgyógyász főorvosa, megjegyezve: ezek a szerek sem nyújtanak tökéletes védelmet.

Körmendy Miklós hozzátette: nagyobb a melanóma, a festékes bőrdaganat kialakulásának esélye azok esetében, akiknek sok és szabálytalan alakú anyajegy van a bőrükön. Nekik különösen oda kell figyelniük a fényvédelemre és az anyajegyek formájának, méretének változására, ez ugyanis betegséget jelezhet - hangsúlyozta a szakértő.

Melanóma az esetek több mint felében a teljesen ép bőrön jelenik meg, nemcsak az anyajegyekből lehet tehát bőrrák - figyelmeztetett Körmendy Miklós, hozzáfűzve: léteznek nem festékes bőrdaganatok is, amelyek a bőrnek a napnak legjobban kitett területén alakulnak ki.

A szakértő megjegyezte: a bőrgyógyászok ma már azt mondják, nincs egészséges barnaság, a barnulás a bőr védekezésének jele, amely károsodásokkal jár, és a daganatok kialakulásában is szerepet játszhat.

Körmendy Miklós éppen ezért azt javasolja: a déli órákban ne menjünk a napra, áprilistól szeptemberig pedig mindennap használjunk 15-ös faktorú fényvédőkrémet az arcunkra és testünk többi, napfénynek kitett területeire.

2008. május 28., szerda 13:13

Forrás: InfoRádió

A GAZDAGOKAT JOBBAN VESZÉLYEZTETI A BŐRRÁK

A jómódú családok gyerekei, akik megengedhetik maguknak, hogy hosszú külföldi nyaraláson vegyenek részt, nagyobb eséllyel kapnak bőrrákot - állítják brit szakértők.

A bőrrák legsúlyosabb fajtája, a melanoma 1800 áldozatot szed évente Nagy-Britanniában, és a betegség leginkább a tizenéveseket, illetve a húszas éveikben járó fiatalokat sújtja - állítják brit orvosok, akik szerint a legtöbb halálos áldozat jómódú családból származott.

Szakértők azzal magyarázzák a jelenséget, hogy a tehetősebb családok megengedhetik maguknak a hosszú külföldi nyaralást, ahol a gyerek intenzív napsugárzásnak van kitéve. A felnőttkori melanoma kialakulásának kockázata nagy arányban nő, ha gyerekkorban többször is leég az illető - márpedig ez fenyegeti a napbarnított testre vágyó és a mediterrán tengerpartokon napfürdőző brit fiatalokat.

A manchesteri egyetem egyik professzora a témával foglakozó londoni konferencián elmondta: a melanomás esetek száma 4 százalékkal nőtt az utóbbi időben a 20 és 29 év közötti korosztály körében.

1999 és 2003 között 713 melanomás esetet regisztráltak a 15 és 24 év közötti korosztálynál Angliában - a jómódúak körében kétszer gyakrabban fordult elő a betegség, mint a szegényebbeknél.

Szakértők figyelmeztetnek: nemcsak a nyári mediterrán üdülések jelentenek veszélyt, hanem a téli síelések is. Javasolják a napernyő használatát és a déli napsugárzás elkerülését.

A malenómától eltérően a méhnyakrák a brit nők körében inkább a szegényebb társadalmi réteg között terjed. Főleg Észak-Angliában regisztráltak sok esetet, ahol valószínűsítik, hogy a biztonságos szexre vonatkozó üzenetek kevésbé jutnak el a lakossághoz.

2008. június 10., kedd 20:15

Forrás: InfoRádió / The Independent

SZ.É.P. SOROZAT

A SZ.É.P. sorozat 7 állomásán összesen 862 személy bõrgyógyászati szûrõvizsgálatát végeztük el és legalább ennyi, de inkább 2-3x ennyi érdeklõdõt kellett kapacitás hiányában elküldenünk.

A résztvevõk 73%-a volt nõ és csak a 27%-a volt férfi. Úgy látszik, a férfiak kevésbé gondolják fontosnak a szûréseket. Ez azért lenne, mert õk kevésbé betegesek, mint a nõk? Lássuk mit mutatnak a számok.
28 páciensen összesen 37 db bõrrákot találtunk. Ez a páciensek 3,3%-a.

A bõrrákok megoszlása a két nem között 65-35% a nõk javára. Ez a részvételi aránytól egy kissé eltér és azt mutatja, hogy a férfiak egy kissé kitettebbek bõrráknak, mint a nõk. Ezek szerint a férfiak távolmaradásának oka a szûrésektõl másutt keresendõ?

5 páciensnél állítottuk fel a melanoma klinikai diagnózisát. Ez a résztvevõk 0,6%-a.
A klinikai diagnózis kihangsúlyozása azért fontos, mert az a vizsgáló orvos(ok) véleményét tükrözi, de ezt a szövettani vizsgálatnak is meg kell még erõsítenie. Persze a kiszûrt páciensek sürgõsséggel mûtétre kerültek, lévén az egyik legveszélyesebb daganatról van szó, amely gyorsan áttéteket tud okozni a beteg halálát okozva.

Egy esetben a szövettan nem támasztotta alá a szakvélemény és egy igen szabálytalan anyajegyet igazolt. A többi négy melanoma viszont relatíve korán lett észlelve - ÉS EZ A SZÛRÉS LEGFÕBB ÉRTELME -, így a páciensek élete meg van mentve.

A melanomás páciensek közül 2 férfi és 2 nõ volt, tehát itt is figyelemreméltó, hogy a melanomák felét a nõknél jóval kisebb számban jelenlévõ férfiakon találtuk.
38 páciensnél javasoltunk megelõzõ célú mûtétet. Ez az érdeklõdõk 4,4%-a.

A vizsgáló orvos véleménye szerint ennyi esetben volt a páciensek bõrén olyan szabálytalan alakú és/vagy pigmentáltságú anyajegy, melyeknél potenciálisan fenn állt a rosszindulatú elfajulás esélye, a melanoma kialakulása. Nyilván való, hogy nem lett volna mindegyik anyajegybõl daganat, de ilyenkor az orvos úgy gondolkozik, hogy "ha az édesanyámon, vagy a gyermekemen lenne ez a szabálytalan növedék - idõzített bomba - akkor ott hagynám, vagy eltávolíttatnám?". Természetes ilyenkor a mûtéti javaslat.

Míg a melanomásokon szigorúan rajta tartottuk a szemünket, a megelõzõ célú mûtéteknél, csak remélhetjük, hogy a páciensek elvégeztetik a javasolt beavatkozásokat.
A fenti számok alapján elmondható, hogy a bõrrákszûrésen résztvevõk 8,3%-nál találtunk olyan bõrelváltozást, mely mûtéti javaslatot jelentett.

Játék a számokkal

Tételezzük fel, hogy csak ugyan annyi érdeklõdõt küldtünk el idõ hiányában, mint amennyit megvizsgáltunk - persze így nagyon alábecsülöm az értékeket. Ez azt jelentené, hogy még közel 40 bõrrák, 5 melanoma és szintén közel negyven idõzített bomba anyajegy sétált ki a szûrések helyszínérõl, pihen a páciensek bõrén és arra vár, hogy valaki felfedezze õket, vagy beteljesítsék végzetüket. Vajon azok közül, akik nem kerültek sorra, hányan mentek el máshová megvizsgáltatni magukat?

Mindvégig konfliktus forrása volt, hogy miért kell nálunk alsónemûre vetkõznie mindenkinek, amikor sokan csak az arcukon, karjukon akartak mutatni valamit? A vetkõzéssel csak megy az idõ, és sokkal több pácienst lehetett volna megnézni így.

Igen ám, de a felfedezett daganatok közül alig 1-2 volt azokon a helyeken, amit a páciensek meg akartak mutatni. Így lehet, hogy több személyt néztünk volna meg futólag, viszont kevesebb rosszindulatú daganatot találtunk volna. Nem is beszélve a szakmai szabályokról.

A SZ.É.P sorozat mindenképpen elérte célját, ami az volt, hogy felhívja a figyelmet az egészséges életmód (elsõdleges prevenció) és a szûrések (másodlagos prevenció) jelentõségére. Ha ehhez még hozzá vesszük a kiszûrt rosszindulatú daganatok és a megmentett életek számát, akkor igazán elégedettek lehetünk.

Jó egészséget mindenkinek 2008-ra is!

Forrás: szep.freeblog.hu

VÉDŐOLTÁSSAL A MELANOMA ELLEN?

A rák egyik nagyon rosszindulatú formája a melanoma, a festékes bőrrák, amely ott a leggyakoribb, ahol az emberek bőre nagyon sokat van kitéve erős napsütésnek.

Például Ausztráliában. Nem véletlenül itt lesz az egyik helyszín, ahol egy Nature cikk szerint hamarosan kipróbálnak egy olyan új vakcinát, amely ez ellen jelentene gyógymódot. Mert bár az immunrendszer egyik fontos feladata a külső behatolók elleni védekezés mellett a szervezeten belül keletkezett hibás sejtek eltávolítása, úgy tűnik, ez utóbbiban nem árt, ha kicsit segítünk neki. Esti Judit az új módszerről Ladányi Andrea biológustól érdeklődött, aki egyébként az onkológián éppen a melanoma prognosztizálhatóságnak a kérdésével foglalkozik.

- Míg a fertőző mikroorganizmusok kívülről kerülnek be a szervezetbe nem képezik a szervezet részét, addig ezek a daganatsejtek, a saját sejtjeinkből alakulnak át, és gondoljunk bele, hogy milyen következményei lehetnének, hogy az immunrendszer a saját sejteket támadná meg, amin egyébként az autoimmun betegségek esetében elő is fordul. Tehát általában azok az antigének, amelyek a daganatsejteken megtalálhatók, nem indítanak be erős immunreakciót, ezért szembesülünk gyakorlatilag magával a betegséggel. Leírtak rengeteg olyan antigént, amik a daganatsejteken megjelennek, ezek olyan molekulák, amiket az immunrendszer fel képes ismerni, azonban ez a felismerés nem jelenti azt, hogy képesek el is pusztítani. Ennek számos oka van, egyrészt azért, mert esetleg ezek a sejtek nem kellőképpen aktiváltak. Ezt még nagyon keveset vizsgálták: az immunsejtek aktivációs állapotát. Másrészt a különböző tolerancia mechanizmusok el tudják nyomni az éppen kialakulóban levő immunreakciókat. Harmadrészt pedig a tumorsejtek is képesek olyan anyagokat előállítani, amelyek elnyomják az immunrendszert. Képesek elpusztítani akár az immunsejteket is. Tehát ez mind az ellen dolgozik, hogy hatékony védelem alakulhasson ki a daganatok ellen. Tehát alapállapotban a szervezet többnyire nem képes megfelelő intenzitású immunreakciót produkálni a daganatsejtek ellen. Azonban ez fokozható. Ezzel próbálkozik számos immunterápiás megközelítés, aminek egyike ez az említett fehérjevakcinációs kísérlet, amelyik annyiban különbözik az egyéb eddig is alkalmazott melanoma antigénektől, hogy azon kívül, hogy sejtes immunitást képes indítani, ezen kívül még egy ellenanyag közvetített immunválaszt is el tud indítani.

AZ ELSŐ SIKERES IMMUNTERÁPIÁS KEZELÉS ÁTTÉTES BŐRDAGANATRA

Az amerikai Fred Hutchinson Rákkutató Központ munkatársai első alkalommal értek el jelentősnek mondható sikereket egy olyan terápiával, amelynek során a beteg saját, módosított immunsejtjeit használták fel a melanóma áttéteinek leküzdésére. A rosszindulatú tumorok eltűntek a lágyéki nyirokcsomóból és az egyik tüdőből is, a beteg pedig két év elteltével is tünetmentes maradt. A rosszindulatú festékes bőrdaganat, a melanóma kialakulásának fő kockázati tényezője a leégés, amire ezekben a napokban komoly esélyünk van, ha nem vigyázunk.

Ígéretes eredmény a rosszindulatú, áttétes bőrrák kezelésében

Emberi melanomasejt osztódás közben (Fotó: Paul J. Smith, Rachel Errington)

Cassian Yee és munkatársai a New England Journal of Medicine című orvosi folyóirat legutóbbi számában tették közzé tanulmányukat, amelyben egy 52 éves, rosszindulatú bőrrákban szenvedő férfi sikeres kezeléséről számoltak be: a betegség már igen előrehaladott, 4-es stádiumban volt, az áttétek pedig a lágyéki nyirokcsomót és az egyik tüdőt is érintették. A kutatócsoport a beteg saját fehérvérsejtjeit, az úgynevezett CD4+ T-sejteket használta fel a kezeléshez: a levett sejteket laboratóriumi körülmények között módosították, felszaporították, majd visszajuttatták őket a férfi szervezetébe, emellett azonban semmilyen más, kiegészítő kezelést nem alkalmaztak. A CD4+ T-sejteket az immunrendszer "karmestereinek" is nevezik, mivel kulcsszerepük van a kórokozók elleni védekezésben. Miután találkoznak a kórokozókkal, aktiválódnak, és olyan anyagokat termelnek, amelyek más immunsejteket - például makrofágokat, B-limfocitákat - mozgósítanak: így terjed szét az immunválasz, vagyis az a folyamat, amelynek a segítségével a kórokozók hatékonyan "kivonhatóak" a szervezetből (bővebben lásd keretes anyagunkat).

Két hónappal később PET-CT-vel vizsgálták meg a beteget, de a felvételeken nyoma sem volt a tumornak. Ami még nagyobb eredmény: a páciens két évvel a terápia befejezését követően is tünetmentes. "Meglepett minket, hogy a módosított T-sejtek ennyire hatékonynak bizonyultak a tumor áttéteinek leküzdésében. Az elért hatás hosszabb távon is megmaradt, így most már csak arra lenne szükség, hogy nagyobb betegszámon is igazolni tudjuk az eredményeket, hiszen a mostani alkalommal mindössze egyetlen betegről volt szó" - nyilatkozta az eredményekkel kapcsolatban Yee.

A kutatócsoport feltételezi, hogy ha nagyobb betegszámon is sikerülne igazolni az immunterápiás eljárás hatékonyságát, akkor a módszer a késői stádiumú melanómás betegek körülbelül negyedénél válna alkalmazhatóvá: ide tartoznak azok a betegek, akik a mostani páciensével azonos típusú immunrendszerrel és az övével megegyező tumorantigénekkel rendelkeznek.

Melanoma: a legritkább, de a legveszélyesebb bőrdaganat

A melanoma malignum a bőr vagy a nyálkahártya úgynevezett festékes sejtjeiből kialakuló rosszindulatú daganat. A bőrdaganatok különféle típusai, a hámszövetből, kötőszövetből, a bőr ereiből és a zsírszövetből kialakuló jóindulatú, illetve a hám- és festéksejt eredetű rosszindulatú daganatok közül ez a legritkább, egyben a legveszélyesebb is: hazánkban évente közel kétezer új beteg került felismerésre, akik közül csaknem félezren halnak meg a melanoma más szerveket is érintő áttétei miatt. A melanoma hagyományosan az érett felnőttkor betegségének tekinthető, de az elmúlt évek megfigyelései alapján a betegség egyre fiatalabb korban jelenik meg: a 20-30 éves korú nők között a rákhalálozási listán jelenleg az első, a 30-35 évesek körében pedig a második helyet foglalja el. A jó- és rosszindulatú bőrdaganatok különféle típusairól és a bőrrák kezeléséről korábbi cikkünkben, valamint a Rákgyógyítás portál összefoglaló anyagában olvashatnak bővebben.

Melanoma: a világos bőr- és hajszín is fokozott kockázatot jelenthet

A melanoma leggyakrabban a napfénynek kitett bőrterületeken, az arcon, a nyakon, a karon, a hát felső részén vagy a lábszáron alakulhat ki, ritkábban pedig a nyálkahártyán, például a szájüregben, vagy a szem kötőhártyáján is létrejöhet. Az esetek felében teljesen egészséges bőrterületen, 30%-ban pedig anyajegyből fejlődik ki.

Vigyázzunk a napon a napokban!

A melanóma kialakulásának fő kockázati tényezője a leégés. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint ma és a következő napokban is nagyon erős kategóriájú UV-B sugárzással kell számolnunk: a magas értékek a teljes országra érvényesek lesznek. Mindez azt jelenti, hogy normál bőrtípusnál már 15 perc napon tartózkodás esetén is bőrpír keletkezhet. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy mire kell feltétlenül ügyelnünk, ha napra megyünk, hogyan kerülhetjük el a leégést és melyek a leghatékonyabb módszerek az ultraibolya sugarak által okozott bőrkárosodások megelőzésére.

A melanomás elváltozás színe egyenetlen, sötétbarna vagy feketés színű, de néha vannak világos, esetleg vöröses részei is. Széle élesen elhatárolódik a környező ép bőrtől, formája aszimmetrikus, szabálytalan, felszíne enyhén kiemelkedő vagy lapos. Átmérője legtöbbször meghaladja az 5 millimétert. A kezdődő bőrdaganat a szélei felé növekszik, később ki is emelkedhet a felszínből, eközben a bőr egyre mélyebb rétegei felé terjed. A melanoma legtöbbször gyors lefolyású, erősen rosszindulatú daganatféleség: ha nem fedezik fel időben, hamar átterjed a környezetére, majd a nyirokcsomókba, a véráram útján pedig a szervezet távoli pontjaira is áttétet ad. Ha az elsődleges daganatot eltávolítják, akkor is ismételten megjelenhet, végül a májba, a tüdőbe, az agyba vagy a csontokba érve a beteg halálát okozza.

A melanoma kialakulásának valószínűsége nagyon sok tényezőtől függ. A világos bőr és hajszín, a sok szeplő vagy a hagyományos anyajegyek, illetve néhány nagy, szabálytalan kinézetű festékes elváltozás jelenléte, a saját testről korábban eltávolított, vagy a családban előforduló bőrdaganat egyaránt fokozott kockázatot jelentenek. Az életkor előrehaladtával fokozódik a kialakulás kockázata, de az immunrendszer gyengesége vagy az immunrendszert gyengítő gyógyszeres kezelés is fokozzák a kockázatot.

Immunterápia a klinikai gyakorlatban: a megfelelő óvatosságra van szükség

Az immunműködés egy igen összetett, finoman összehangolt és kiegyensúlyozott folyamat, amiben számos sejt és molekula vesz részt. Az ismeretek bővülésével napjaink immunológiai kutatásainak egyik legfontosabb területévé az úgynevezett immunterápiás eljárások kidolgozása vált: ezek lényege, hogy a szervezet saját immunrendszerét mozgósítják a betegségek elleni hatékonyabb küzdelemre. Az egyik alapvető lehetőség, hogy azonosítják a beteg sejtek felszínén lévő "jelfogó" molekulákat (receptorokat), s olyan ellenanyag-molekulákat (antitesteket) gyártanak, amelyek képesek ezekhez hozzákapcsolódni. Ilyen antitesteket - ún. immunglobulinokat - a mai technológiával gyakorlatilag "rendelésre" lehet előállítani, azaz bármilyen szerkezetben el lehet készíteni. A beteg sejthez kapcsolódó antitestek a szervezet immunválaszát módosítják.

A sejtes immunválasz "karmesterei" az ún. T-sejtek, más néven T-limfociták vagy nyiroksejtek. Egyik típusuk (CD4+ T-limfociták) irányítja szinte az összes többi immunsejt működését, az általa termelt kémiai anyagokkal, míg egy másik típus (CD8+ T-limfociták) közvetlenül támadja meg az ellenséges sejteket, és elpusztítja őket (citotoxikus ölősejtek). A T-sejtek aktivációjának fokozása számos betegség esetében számos kutatócsoport célja: a legtöbb kísérlet a daganatos betegségekkel kapcsolatban zajlik.

Forrás: Illyés András

2008. június 23., hétfő, 8:30

A MEGFELELŐ NAPTEJ KIVÁLASZTÁSA ÉS A BŐRVÉDELEM: TIPPEK A NYÁRI SZEZONRA

Az Országos Meteorológiai Szolgálat sajtóközleménye szerint ma és a következő napokban is 7,9-es, nagyon erős kategóriájú UV-B sugárzással kell számolnunk: a magas értékek a teljes országra érvényesek lesznek. Mindez azt jelenti, hogy normál bőrtípusnál már 15 perc napon tartózkodás esetén is bőrpír keletkezhet. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy mire kell feltétlenül ügyelnünk, ha napra megyünk, hogyan kerülhetjük el a leégést és melyek a leghatékonyabb módszerek az ultraibolya sugarak által okozott bőrkárosodások megelőzésére.

Mire figyeljünk napozáskor?

Bőrünk megjegyzi, ha korábban is sokszor leégtünk

A túlzott napozás legsúlyosabb következménye a bőrrák lehet: a betegség sohasem a leégést követően alakul ki, hanem évtizedekkel később, mert a bőr "emlékszik" a napégésre. Sok adat bizonyítja az élet során elszenvedett többszöri, esetenként súlyos napégés szerepét a betegség kialakulásában. Az utóbbi években egyre több bőrdaganatot diagnosztizálnak, amiben minden bizonnyal szerepe van annak, hogy a bőr daganatai könnyedén észrevehetőek, korai felismerésüket viszont nehezíti, hogy nem emlékeztetnek rosszindulatú elváltozásra, ezért sokan csak későn fordulnak orvoshoz. A betegség kialakulásának elkerülése érdekében a napégés megelőzése a legfontosabb.

A naptejek régebben csak az UV-B sugarakat szűrték, de ma már tudható, hogy az UV-A sugarak is igen károsak (a legtöbb Magyarországon kapható napvédő ma már "komplex", vagyis az UV-A és UV-B sugarak ellen egyaránt hatásos; a megfelelő naptej kiválasztásáról cikkünk második oldalán olvashat bővebben.) Az UV-B sugarak adják a tartós barnaságot, viszont ez felelős a napégés kialakulásáért; az UV-A sugarak a mélyebb bőrrétegekbe jutva a bőr idő előtti öregedését okozhatják, barna foltok és anyajegyek alakulhatnak ki miatta. A köztudattal ellentétben az is ki van téve a bőrrák veszélyének, akinek nincsenek anyajegyei: egy amerikai kutatás nemrég bizonyította, hogy a bőrrákos esetek 50 százaléka az ép bőrön keletkezik.

Ne napozzunk délelőtt tíz és délután négy óra között

Örök szabály, hogy délelőtt tíz és délután négy óra között tilos napozni. A félárnyékba húzódva is barnul a bőr, igaz, lassabban, de a fájdalmas leégéstől és az esetleges későbbi következményektől megmenthető. Fontos ezen kívül, hogy nem szabad sminkelve napozni, mert a napsugárzás hatására a különféle kozmetikumok is elváltozást okozhatnak a bőrön. Bizonyos gyógyszerek szintén fényérzékennyé tehetik a bőrt: a tabletták, krémek betegtájékoztatójában ezt mindig jelzik, így ha ilyen gyógyszert szedünk, érdemes komolyan vennünk a figyelmeztetést.

Óránként is nyomon követhető az UV-sugárzás nagysága

Az UV-index segítségével naponta is nyomon követhető az ultraibolya-sugárzás veszélyességi szintje: az Országos Meterológiai Szolgálat által naponta frissített előrejelzési térkép nagy segítséget nyújthat mindazoknak, akik nyaraláskor, vagy egyszerűen csak otthon szeretnének napozni, de előtte arról is megbizonyosodnának, hogy nem teszik-e ki bőrüket fokozott UV-sugárzásnak.

A földfelszínt érő ultraibolya sugárzás mennyisége folyamatosan változik a nap során: legmagasabb értékét általában dél körül éri el, és akkor a legerősebb, ha az égen nincs felhőtakaró. Az UV-index számértéke 1-től 10-ig terjed: minél nagyobb ez a szám, annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy az UV-sugárzás idővel bőr- vagy szemsérülést okozzon. A nyári időszakban az index Európában mérhető értéke általában nem haladja meg a nyolcat, de lehet magasabb is, különösen a vízparti üdülőhelyeken: ilyen esetben egyáltalán nem tanácsos a napon lenni. Amennyiben ez a számérték 7 és 8,9 közötti, akkor erős az UV-B sugárzás, 5 és 6,9 között közepes, 3 és 4,9 között mérsékelt, 0 és 2,9 között pedig gyenge.

Az UV-sugarak alsó légkörbe jutásával károsodhatnak a sejt működése szempontjából nélkülözhetetlen molekulák. Az erős UV-B sugárzás gyengíti az immunrendszert, csökkenti a fertőző - köztük a gombás - betegségekkel szembeni természetes védekezőképességet. Ma már egyértelmű, hogy hatására nő a bőrrákos betegek száma (az UNEP vizsgálatai szerint a sztratoszféra ózontartalmának tartósan 1%-os csökkenése a bőrrák előfordulási arányának 2%-os növekedését vonja maga után). A nagy mennyiségű UV-sugárzás hosszabb távú hatásai lassan és fájdalommentesen jelennek meg, és a látás fokozatos romlását is előidézhetik. Rövid- és hosszútávú roncsolódásokhoz vezethet a retinagyulladás, a rosszindulatú elváltozások, a különböző hályogok. A gyermekek és fiatalok e tekintetben különösen veszélyeztetettek, ezért a szülőknek ügyelni kell arra, hogy gyermekeik is viseljenek napszemüveget.

A napolajnál többet ér a napkerülés

A bőrrák megelőzésére hasznosabb módszer a napozás kerülése, mint a napsugár káros hatásai ellen óvó olajok és krémek használata: a megelőzés legjobb módja, hogy a minimálisra kell csökkenteni a napfényen való tartózkodás időtartamát, és fejfedőt, valamint a napsugaraktól védő öltözéket kell viselni. Az orvosok olyan, lehetőleg kifejezetten erre a célra tervezett öltözék viselését ajánlják, amely valóban hatékonyan véd az ultraibolya sugaraktól: erre a célra nem felel meg akármi, így például egy világos színű pamuting csak 10-es faktorú védelmet nyújt. A hatásfok függ az anyag jellegétől, porozitásától, színétől és vastagságától. A pamut és a len kevésbé felel meg, mint a gyapjú vagy a poliészter, a világos színek pedig kevésbé óvnak, mint a sötétek.

Az sem mindegy, miként használjuk a napsugártól védő krémeket és olajokat: fontos, hogy bőséges mennyiséget vigyünk fel a bőrre, méghozzá egyenletesen és legalább 15-30 perccel a napozás megkezdése előtt. Ezeket a termékeket nem szabad a napozás idejének maximális meghosszabbítására használni, ajánlott továbbá, hogy legalább 15-ös faktorú szűrőket alkalmazzunk.

Milyen naptejet válasszunk?

A napvédőkön található faktorszám azt mutatja meg, hogy hányszorosára nő a bőr védekezőképessége a napozás alatt. Az egyéni "alap" védelmi idő eltérő a különböző bőrtípusoknál, a legérzékenyebb bőr nagyjából tíz perc alatt ég le védelem nélkül. Azonban hiába kenjük be magunkat a legmagasabb faktorszámú napkrémmel, nem növelhető a végtelenségig a védettség. A címkéken sokszor szereplő "teljeskörű védelem" ezért semmiképp sem valósulhat meg, így a legjobb, ha tizenegy és három óra között bekenve is kerüljük a napozást, fürdés után pedig még a vízállónak nevezett készítményekkel is jobb újra bekrémezni a bőrt.

Olvassuk fenntartásokkal a faktorszámokat

További probléma, hogy a nagyon magas faktorszámok feltüntetése inkább marketingfogás, és nincsenek akkora eltérések, amit ezek sugallnak (elhanyagolható különbség van például egy 15-ös és egy 40-es faktorú naptej között). Nem véletlen, hogy az Európai Unió is a naptejeken lévő címkék mihamarabbi lecserélését sürgeti. Az uniós szakbizottság tervei szerint más feliratokkal találkoznánk a flakonokon a jövőben: a faktorszámok helyett elsődleges információként annak kellene szerepelnie, hogy a termék "alacsony-", "közepes-", "magasfokú" esetleg "ultra" védelmet nyújt a bőrnek. Míg a 15-ös faktor 93-94 százalékos védelmet jelent az UV-A és UV-B sugarak ellen, a 40-es ennél alig nagyobbat, 97,2 százalékosat. Már az alacsony faktorszámú (6-os, 8-as) krémek is 80 százalék feletti védelmet biztosítanak.

A megfelelő naptej kiválasztása

Mindenképp keressünk a saját bőrtípusunknak megfelelő napvédőt, így például egy zsíros bőrű semmiképp se használjon napozó krémet, helyette a gél vagy spray javasolt. Az arcra naptej nem való, csak krém. Mindenképpen olvassuk el a használati utasítást, ugyanis például a "kémiai szűrős" termékek csak akkor hatásosak, ha fél órával a napozás előtt már bekenjük magunkat. A kisgyerekekre adjunk védelmet biztosító ruhát - sapkát, pólót - illetve náluk csak a külön gyerekek számára készült napvédőket használjuk. Ezeknek más az összetételük, fokozotabban odafigyelnek a gyártók, hogy az egészen érzékeny bőrre is megfelelő legyen.

A napsugarak elleni védelem mellett fontos kérdés, hogy a naptejek felszívódásuk során milyen vegyi anyagokat juttatnak a bőrbe. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és az ezzel foglalkozó laboratóriumok folyamatosan vizsgálják a krémek összetevőit - a különböző anyagoknak jogszabályban meghatározott hatérérték alatt kell maradniuk. Ha egy terméken ma az szerepel, hogy "hypoallergén", az minimális mértékben tartalmazhat allergizáló anyagokat, de egyes embereknél így is kiválthat allergiás tüneteket. Tartósítószerek nélkül nem tudnak naptejet gyártani, de a törekvések arra irányulnak, hogy lecseréljék az allergénnek bizonyuló összetevőket, illetve minimálisra csökkentsék a jelenlétüket. Ez természetesen egy mindig fejlődésben lévő terület, egyre több vegyület tulajdonságait tudják megállapítani a kutatók.

Az összetételre vonatkozó adatokban is bízhatunk: erre legfőbb garancia, hogy a napvédő szereket gyártók "árgus szemekkel" figyelik a versenytársak termékeit, és amint valami rendellenessel találkoznak, ők kérnek vizsgálatot a konkurens termékkel szemben.

Forrás: [origo] egészség

A NAPOLAJNÁL TÖBBET ÉR A NAPKERÜLÉS

A bőrrák megelőzésére hasznosabb módszer a napozás kerülése, mint a napsugár káros hatásai ellen óvó olajok és krémek használata - ezt tartalmazza a neves bőrgyógyászok által a The Lancet című brit folyóirat számára írt, annak legfrissebb számában közölt tavaszi figyelmeztetés.

A megelőzés legjobb módja, hogy a minimálisra kell csökkenteni a napfényen való tartózkodás időtartamát, és fejfedőt, valamint a napsugaraktól védő öltözéket kell viselni - figyelmeztet közös írásában a három bőrgyógyász, a zürichi Triemli kórházban dolgozó Stephan Lautenschalger, a koppenhágai egyetemen tevékenykedő Hans Christian Wulf és az amerikai Rochester Mayo klinikáján működő Mark Pittelkow.

A fényvédelemről szóló cikksorozatuk összefoglalójában az orvosok olyan, lehetőleg kifejezetten erre a célra tervezett öltözék viselését ajánlják, amely valóban hatékonyan véd az ultraibolya sugaraktól. Erre a célra nem felel meg akármi, így például egy világos színű pamuting csak 10-es faktorú védelmet nyújt. A hatásfok függ az anyag jellegétől, porozitásától, színétől és vastagságától. A pamut és a len kevésbé felel meg, mint a gyapjú vagy a poliészter, a világos színek pedig kevésbé óvnak, mint a sötétek.

A cikk szerzői arra is felhívják a figyelmet, hogy nem mindegy, miként használjuk a napsugártól védő krémeket és olajokat: fontos, hogy bőséges mennyiséget vigyünk fel a bőrre, méghozzá egyenletesen és legalább 15-30 perccel a napozás megkezdése előtt. Ezeket a termékeket nem szabad a napozás idejének maximális meghosszabbítására használni, ajánlott továbbá, hogy legalább 15-ös faktorú szűrőket alkalmazzunk - hangsúlyozzák a kutatók.

Forrás: MTI

RÉSZLETESSEN A ROSSZINDULATÚ BŐRDAGANATOKRÓL

A melanoma gyakorisága és felismerése

Hogyan ismerhető fel a melanoma, és mi áll a betegség hátterében?

Leggyakrabban a napfénynek kitett bőrterületeken, az arcon, nyakon, karon, hát felső részén, lábszáron alakulhat ki. (Ritkábban nyálkahártyán, például a szájüregben, vagy a szem kötőhártyáján jön létre.) Az esetek felében teljesen egészséges bőrterületen, 30%-ban pedig anyajegyből fejlődik ki.

A melanoma kinézete: színe egyenetlen, sötétbarna, vagy feketés színű, néha vannak világos, esetleg vöröses részei is. Széle élesen elhatárolódik a környező ép bőrtől, formája aszimmetrikus, szabálytalan, felszíne enyhén kiemelkedő vagy lapos. Átmérője legtöbbször meghaladja az 5 mm-t.

A melanoma a szélei felé növekszik, később ki is emelkedhet a felszínből. Eközben a bőr egyre mélyebb rétegei felé terjed. Legtöbbször gyors lefolyású, erősen rosszindulatú daganatféleség, amely ha nem fedezik fel időben, akkor a környezetére igen hamar átterjed. Később a nyirokcsomókba, a véráram útján pedig a szervezet távoli pontjaira (például májba, tüdőbe, agyba, csontokba) is áttétet ad, amivel a beteg halálát okozza. Aggresszív tumor, ha az elsődleges daganatot eltávolítják, akkor is ismételten megjelenhet.

A melanoma kialakulásának valószínűsége nagyon sok tényezőtől függ. A világos bőr és hajszín, sok szeplő vagy hagyományos anyajegy, illetve néhány nagy, szabálytalan kinézetű festékes elváltozás jelenléte, a saját testről korábban eltávolított, vagy a családban előforduló bőrdaganat fokozott kockázatot jelentenek. Az életkor előrehaladtával fokozódik a kialakulás kockázata. Az immunrendszer gyengesége, vagy az immunrendszert gyengítő gyógyszeres kezelés is fokozza a kockázatot.

Befolyásolható rizikófaktorok is léteznek. Életmódunk változása - több napfény, szolárium, stresszes élet - jelentősen növeli e bőrdaganat rizikóját. A napfény ultraibolya összetevője, sőt a mesterséges UV-sugárzás is növelik a melanoma kialakulásának valószínűségét. (Új tudományos eredmények szerint a szoláriumozás nemhogy felkészítené a bőrt a napozásra, inkább maga is károsíthatja azt.) A kisgyermekkori napozásnak illetve leégésnek fokozott károsító hatása van.

Hogyan előzhető meg a melanoma kialakulása?

Mit lehet tenni a már kialakult bőrdaganattal?

Az orvos megtekintéssel és speciális mikroszkóp, ún. dermatoszkóp segítségével vizsgálja, gyanús esetben pedig széles ép szegéllyel sebészileg eltávolítja a bőrelváltozást. A helyi érzéstelenítésben elvégzett néhány perces beavatkozás után szövettani vizsgálatot kell végezni, ami a biztos diagnózist és a daganat stádiumának megítélését teszi lehetővé. A bőrelváltozás eltávolítása után a környező nyirokcsomók kimetszésére, kemoterápiára vagy besugárzásra lehet szükség. Az orvos terápiás döntését korszerű nemzetközi számítógépes adatbázisok segítik.

Országos Melanoma Nap

A bőrdaganatok szaporodása terén tapasztalható rendkívül vészjósló helyzetre való tekintettel a Magyar Bőrgyógyászati Társulat Onkodermatológiai Szekciója más európai országokhoz csatlakozva, 2007. május 5-én, szombaton „Országos Melanoma Napot” szervez. Ezen a napon az ország számos helyén, így Budapesten, az egyetemi központokban, a nagyvárosok állami bőrgyógyászati szakrendelésein és sok magánrendelőben is ingyenes, a bőrdaganatokkal és a megelőzésben fontos szerepet játszó korszerű fényvédelemmel kapcsolatos tanácsadást tartanak a bőrgyógyász szakemberek.

A Szegedi Tudományegyetem Központi Aulájában (Szeged, Dugonics tér 13.) 2007. május 4-én 13 órakor kezdődő tudományos felvilágosító konferencián várnak minden érdeklődőt, ahol majd szó esik a bőrdaganatokat jellemző tünetekről, a kialakulására hajlamosító tényezőkről és a megelőzés legfontosabb eszközeiről. A konferencia programját egy kötetlen beszélgetés zárja, melynek keretében a szakértők válaszolnak a közönség kérdéseire.
A pontos helyszínekről további tájékoztatást kaphat a + 36 1 438 2219 telefonszámon, a info@melanomanap.hu e-mail címen és a www.melanomanap.hu weboldalon.

Dr. Heksch Katalin

Forrás: [origo] egészség

2007. május 4., péntek, 9:45

MIÉRT NEM LESZ MINDEN ANYAJEGYBŐL DAGANAT?

Az életkor előrehaladtával és a bőr elöregedésével különféle elváltozások, kinövések keletkeznek a hámfelületen, amelyeknek azonban csak egy része válik idővel rosszindulatú daganattá. A michigani egyetem kutatói szerint erre az egyik sejtalkotó működése adhat magyarázatot, amely képes gátolni az anyajegyek festékanyagait termelő sejtek génaktivitását.

A bőrgyógyászok előtt már korábban is ismert volt, hogy a rosszindulatú bőrdaganatok - melanomák - mintegy 30 százaléka anyajegy eredetű. Az anyajegyben található nagyszámú pigmenttermelő sejtnek, az úgynevezett melanocitáknak mintegy 90 százaléka tartalmaz olyan genetikai módosulást, ami tumorhoz vezethetne, azonban mégsem alakul át mind daganattá.

Maria S. Soengas, a michigani egyetem rákkutató intézetének munkatársa szerint a magyarázatot a sejt egyik alkotóelemében, az endoplazmatikus retikulumban (ER) kell keresni, amely tulajdonképpen a sejtek fehérjegyárának tekinthető. A rendszerben érzékeny visszacsatolás található: az endoplazmatikus retikulum nem engedi, hogy korlátlan mennyiségű fehérje szaporodjon fel, és végső esetben akár a programozott sejthalál (apoptózis) folyamatát is be tudja indítani.

A kutatók korábban úgy gondolták, hogy az endoplazmatikus retikulum csak a fehérjeképződésben játszik szerepet, azonban többen is igazolták már, hogy ennél jóval többre képes, így érzékeli például a sejt cukor- és oxigénszintjét is. Soengas kutatócsoportjának legutóbbi vizsgálata pedig kimutatta, hogy az ER képes a rosszul működő gének aktivitásának megakadályozására a melanocitákban, aminek következtében azok nem alakulnak át daganatos sejtekké; a sejtek nem pusztulnak el, de nem is képesek szaporodni, emiatt akár húsz évig is ebben az állapotban maradnak.

Az eredmények egyelőre még nem alkalmazhatóak a gyógyításban, mivel a pontos mechanizmus feltárásához további vizsgálatokra van szükség.

Forrás: MTI

IDŐSEBB NŐKNÉL MAGASABB A MELANOMA KIALAKULÁSÁNAK KOCKÁZATA

Amerikai kutatók szerint azok a középkorú és idősödő hölgyek, akiknek korábban bármilyen bőrrákjuk volt, az átlaghoz képest nagyobb eséllyel betegszenek meg rosszindulatú bőrrákban, azaz melanomában. Ráadásul úgy tűnik, hogy egy korábbi bőrrákos megbetegedés után egyáltalán nem számít a napon eltöltött idő mennyisége, ami a melanoma kialakulásának legfontosabb oka.

Bár a melanoma különféle típusai a bőrből kiinduló rosszindulatú daganatoknak csak mintegy 3%-át teszik ki, mégis ezek a legveszélyesebbek. Nem maga az elsődleges daganat ugyanis a fő veszélyforrás, hanem a belőle igen agresszíven terjedő, és főképp a májban, az agyban és a tüdőben megjelenő áttétek jelentik a fő kockázatot. A fő problémát nem a betegség felismerése, hanem a kezelése jelenti, mert ha a daganat túljut a kezdeti stádiumon, nagyon rosszul reagál bármiféle terápiára.

A Northwestern University kutatói megpróbáltak további kockázati tényezőket leírni a betegségről. Kutatásaik szerint azokban az 50 és 79 év közötti fehér nőkben, akik valamilyen nem melanomás bőrrákban betegedtek meg, kétszer akkora eséllyel alakul ki a melanoma, mint azokban, akiknek korábban nem volt bőrrákjuk. Ráadásul ebben az esetben az sem számított, hogy általában mennyi időt töltenek a napon.

A nem melanomás bőrrákok prognózisa általában kedvező, ezért a legtöbb szakorvos hajlamos rá, hogy kevésbé alaposan kérdezze ki, illetve vizsgálja meg betegét. "Kutatásunk a menstruációs ciklus elmaradása utáni időszakban lévő nők melanomájának egyik új kockázati tényezőjére mutat rá, és reméljük, hogy sikerül az orvostársadalom figyelmét ráirányítani erre a problémára. Bízunk benne, hogy előbb-utóbb megszokott dologgá válik a bőrrákosok utánkövetése a melanoma korai felismerése érdekében" – mondta Dr. Carol A. Rosenberg, az egyetem kutatója. Magyarországon százezer lakosra vonatkoztatva átlagosan 15-17 új melanomás esetet regisztrálnak évente.

Forrás: [origo] egészség

2006. január 17., kedd,

BŐRTESZT BŐRRÁK ELLEN

Az Egyesült Királyságban nemrégiben bemutatták azt a bőrtesztet, amellyel mindenki személyre szabottan ellenőrizheti saját bőrrák-kockázatát. A módszer bemutatását a britek téli szabadságolásának idejére időzítették, amikor sokan utaznak napfényes, melegebb éghajlatú országokba.

Az eddig egyedülálló tesztet a Newcastle-i Egyetem és a kanadai székhelyű Genesis Genomics nevű cég fejlesztette ki. A teszt a britek számára a kórházakban lesz hozzáférhető. A páciensek egy kis darab bőrmintát adnak le a könyöktájékról, valamint kitöltenek egy kb. 10 oldalas kérdőívet, ami rákérdez életvitelükre, napozási szokásaikra, esetleges nap elleni védekezési módszereikre stb. A bőrdarabkát több laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá, és az adatokból, illetve a teszt kérdéseire adott válaszokból meghatározzák a személyi kockázatot.

Az eljárás nagyon fontos szerephez juthat, hiszen sokan úgy gondolják, hogy amennyiben már elmúlt bőrük barnasága (vagy a leégés tünetei), utána már nincsenek kitéve a rák kockázatának. Holott a bőr folyamatosan elöregedhet, a napfény kockázata pedig összeadódik, így beszélhetünk egyfajta "kumulatív személyi kockázatról" is.

"Társadalmunk egyre tehetősebb, és sokan választják úti célul valamelyik napfényes országot téli pihenésük idején" – nyilatkozta a kutatás vezetője, Mark Birch-Machin professzor. "Az általános nap elleni védekezési tanácsok nem tűnnek kellően hatékonynak, sokan úgy gondolják, ők biztosan nem kaphatnak bőrrákot. Ezért dolgoztuk ki a tesztet, amelynek alapján a szakemberek részletesen felvilágosíthatják a hozzájuk fordulókat a kumulatív kockázatról" – tette hozzá. Ugyan a teszt elsősorban szakorvosi kiértékelésre készült, de önállóan is kitölthető. A szakemberek tervezik a kérdőív online közzétételét is.

Forrás: [origo] egészség

2005. december 1., csütörtök, 9:36

LEHETSÉGES JÖVŐBELI MÓDSZER A BŐRRÁK MEGELŐZÉSÉRE

2006. szeptember 26., kedd, 7:00

AZ ÁRTALMATLANAK HITT SUGARAK IS RÁKOT OKOZHATNAK

A napfényben lévő s eddig ártalmatlannak hitt UVA-sugarak is bőrrákot okozhatnak, a fényszűrőknek tehát az egyértelműen rákkeltő UVB sugárzás mellett tökéletes védelmet kell nyújtaniuk az UVA-sugarak ellen is - figyelmeztettek ausztrál kutatók.

A Sydneyi Egyetem munkatársainak megállapítása szerint komoly DNS-károsodást idézhet elő az UVA-sugárzás is, amelyről pedig eddig azt gondolták, hogy csak a bőr öregedését gyorsítja fel. Az orvostudomány mindeddig úgy vélte, hogy az UVA-sugarak ugyan mélyebben hatolnak a bőrbe, mint a leégésért elsősorban felelős UVB-sugarak, a bőrben azonban jóval kisebb DNS-károsodást okoznak.

A Sydneyi Egyetem munkatársai daganatos bőrszövetminták vizsgálata nyomán megállapították, hogy az UVA-sugarak a bőr legalsó rétegében okoznak sejtkárosodást. Ez a réteg olyan sejteket tartalmaz, amelyek - folyamatos sejtosztódás révén - biztosítják a bőr folyamatos regenerálódását.

A vizsgálat során két különböző bőrrákfajtában szenvedő 16 beteg szövetmintáit elemezve kiderítették, hogy a bőr alsó rétegeiben bekövetkezett károsodásokat alapvetően az UVA-sugárzás okozhatta, míg az UVB-sugárzásnak tulajdonítható mutációkra leginkább a felső bőrrétegekben bukkantak.

A Földet körülvevő ózonréteg elvékonyodása a déli félteke fölött a legnagyobb kiterjedésű, és az Egyenlítőtől délre fekvő Ausztrália lakói a legveszélyeztetettebbek. Ezért itt a legelterjedtebb az erős UVB-szűrők használata. Nyilvánvalóan ez az oka annak, hogy az ott előforduló bőrrákos esetek többségét az UVA-sugárzás okozza, hiszen annak a hatását eddig nem tartották halálosnak, s ezért a kommersz fényvédő krémek, illetve fényvédő szerek és eszközök zöme eddig nem is azt szűrte ki. A legalsó bőrrétegekben bekövetkezett sejtmutációk sokasága pedig azt tanúsítja, hogy az UVA-sugárzásnak jelentős szerepe van a rosszindulatú bőrelváltozások kialakulásában - hangsúlyozták a Sydneyi Egyetem kutatói.

(MTI)
2004. március 25., csütörtök, 10:19

NYÁRI KESZTYŰ - ÖLTÖZKÖDÉS BŐRRÁK ELLEN

Akik sok időt töltenek a szabadban, azoknak ajánlatos olyan ruhát viselniük, amelyek hatékonyan védik a bőrt a Nap ultraibolya-sugárzásával szemben.

Az UV-sugárzás fájdalmas leégést okozhat, és fokozza a bőrrák kialakulásának veszélyét. Ezért különösen a forró nyári napokon nem szabad megfeledkezni a bőr védelméről. A Dél-floridai Egyetem bőrgyógyász professzora, dr. Susan Weinke néhány egyszerű szabályra hívta fel hallgatói figyelmét a Dermatológusok Amerikai Szakkollégiumának konferenciáján.

Minél sötétebb színű, s minél jobban illeszkedik az alakhoz a ruha, annál hatékonyabb védelmet nyújt a káros sugárzásokkal szemben. Ez azt jelenti, hogy egy elasztikus anyagból készült fekete pólónak a napfényvédő hatása 1700 SPF (sun protection factor), egy egyszerű fehér pólónak viszont mindössze 10. Azaz a feketében 170-szer annyi ideig lehet kinn maradni a tűző napon, mint a fehér pólóban. A meleg ellen dr. Weinke azt ajánlja, válasszunk fényes anyagokat, tiszta szatént, selymet vagy poliészterből készült ruhát, ami a napfény jelentős részét visszaveri. Érdemes figyelembe venni, hogy egyes mosóporok tartalmaznak olyan összetevőket, amelyek elnyelik a napfényt, a mosóporokon az optikai fehérítő vagy röviden OBA jelöli az ilyen típusú kiegészítőt. Az OBA időlegesen eltömíti a ruha pórusait, így növeli a napfényvédő hatást. Manapság vannak már olyan ruhacégek, amelyek gyártanak "napfényvédős" ruhákat, habár jelenleg még nincs hivatalosan kidolgozott minőségbiztosítási rendszere ennek a technológiának.

A megfigyelések szerint a nedves, kinyúlt vagy nagyon elasztikus ruhák kevesebb védelmet jelentenek a Nap ellen. Az anyag szálai eltávolodnak egymástól, s emiatt nő az anyag fényáteresztő képessége. A napfényvédő hatékonyság megállapításának legegyszerűbb módja, ha a ruhát lámpa elé tartjuk, és megvizsgáljuk, mennyi fényt enged át az anyag.

Kalap, napszemüveg, nyári kesztyű

A kalapok és napszemüvegek szintén elengedhetetlen részét képezik a napfényvédő felszerelésnek. Nagy karimájú, pamutból készült fejfedők alkalmasabbak erre a célra a szalmakalapnál vagy a baseball sapkánál. A szalmakalap lyukain áthatol a napfény, és részleges, foltokban jelentkező leégés keletkezhet, míg a baseball sapka fedetlenül hagyja a nyakat és az arc nagy részét. A kalap különösen az érzékeny bőrűeknek fontos, akik nem használhatnak magas faktorszámú napozókrémeket.

Ha rögtön nem is érzékeljük, hosszútávon az UV-sugárzás maradandó látáskárosodást is okozhat. Az archoz jól illeszkedő, UV-szűrővel ellátott napszemüveggel elkerülhetjük az olyan, öregedéssel jelentkező szemproblémákat, mint a makula degeneráció vagy a hályog. Különösen fontos a szem védelme gyermekkorban, ezért a floridai professzorasszony szerint minél fiatalabb korban meg kell őket tanítani arra, hogy erős napfényben, például síeléskor, snowboardozáskor, strandon hordjanak napszemüveget.

Bár nyáron a téli kesztyűk már rég a szekrény mélyén pihennek, szükségünk lehet "nyári" kesztyűre, például kertészkedés közben vagy horgászáskor.

Talán kicsit extrémnek hangzik, hogy jól fel kell öltözni a nyár kellős közepén, mikor épphogy csak elővettük az ujjatlan fölsőket és a rövidnadrágot, de a magas faktorszámú napozókrémek sem nyújtanak maximális védelmet - a napnak kitett bőrt ruhákkal is védeni kell.

Bodrogi Lilla

[origo]
2005. június 3., péntek, 10:44

A FÉNYVÉDŐK HELYTELEN HASZNÁLATA FOKOZZA A BŐRRÁK KOCKÁZATÁT

A leégéssel szembeni védelemben ma már nem a fényvédő kenőcsök használata áll az első helyen, hanem a napfény fizikai kerülése, a ruházattal, kalappal és napszemüveggel való védekezés.

Bizonyított, vitathatatlan tény, hogy a napsugárzásnak való kitettség a legfontosabb ok a rosszindulatú bőrdaganat (melanoma) kialakulásban. Különösen megnő a kockázat a leégések (főképp többszöri és hólyagos leégés) miatt. A gyermek- és kamaszkorban elszenvedett sorozatos (háromnál több) komoly leégés megduplázza a felnőttkori melanoma kialakulásának kockázatát. Különösen veszélyes az UV-sugárzásnak (természetes és mesterséges egyaránt) való kitettség. A túlzásba vitt napozás a szemnek is árt, s a daganatok mellett hozzájárulhat a szürkehályog kialakulásához.

Az esztétikai szempontokon túl azonban a napsugarak igen fontosak a csontok, az izmok, illetve az immunrendszer működése szempontjából alapvető D-vitamin képződésében. A napfény hozzájárul a jó közérzethez is, mivel serkenti a hangulatunkat befolyásoló hormont termelő tobozmirigy működését.

Hogyan védekezhetünk a legjobban a leégés ellen, ha a napozás mellett döntünk? Valóban védelmet nyújtanak-e a fényvédő készítmények? Mint azt Török László professzor, a Kecskeméti Bőrgyógyászat vezetője - aki munkatársaival több mint 20 éve kiemelten foglalkozik a festékes anyajegyekkel és a melanomával - a Daganatok.hu számára elmondta, a fényvédők helytelen használata még fokozza is a bőrrák kialakulásának kockázatát.

Pár éve Európa-szerte elkezdték vizsgálni, hogy a fényvédők valóban megelőzik-e a melanomát. Összehasonlító vizsgálatok kimutatták, hogy akik használtak fényvédőket, azoknak a kontrollcsoporthoz képest nemhogy ritkábban, hanem gyakrabban alakult ki melanomájuk. Elemzéseket végeztek, hogy mi lehet e furcsa tény hátterében. Ahhoz, hogy a gyár által garantált fényvédelem meglegyen, viszonylag jelentős mennyiséget kell felkenni a bőrre a kenőcsből négyzetcentiméterenként. Esztétikai okokból ez azonban rendszerint nem történik meg. Így nagyon kevesen használják előírás szerint a fényvédőket, de abban a tudatban tartózkodnak a napon, hogy megtették a szükséges óvintézkedést. Ehhez jön a továbbiakban az, hogy közben letörölik, leizzadják, vagy fürdés után nem kenik be magukat naponta többször. Az elképzelt fals biztonságérzés az, amiért a fényvédőt használók többet vannak kint a napon, kevésbé védekeznek máshogy is, mint akik már eleve kerülik a túlzott napozást.

A fényvédelemmel kapcsolatban tehát ma már nem a fényvédő kenőcsök használata áll az első helyen, hanem a napfény fizikai kerülése, a ruházattal, kalappal és egyebekkel való védekezés, és csak ezután jönnek a fényvédők. A helyes magatartás tehát: ésszerűen kerülni a napot, ismerni bőrtípusunkat és ennek megfelelően napozni.

A fény karcinogén (rákkeltő) hatása főleg a fiatalokra veszélyes. A szakemberek már évek óta mondják, hogy a csecsemőket egyáltalán ne vigyék ki a direkt napsütésre, fél- vagy akár egyéves korukig. A gyerekekre és a fiatalokra is nagyon kell vigyázni, mert az első 20 évben halmozódnak fel azok a károsodások a bőrben, amelyek utóhatásaként évtizedek múlva a bőrdaganat és a melanoma kialakulhat. Ezen hatások mellett szintén ismert, hogy a túlzott napozás öregíti is a bőrt.

Alapszabályok napozáskor

Ne tegyük ki bőrünket intenzív napsugárzásnak 10 és 16 óra között - azaz ebben az időszakban ne napozzunk! Eleinte 15-30 percnél tovább ne tartózkodjunk a napon. Az időtartamot alkalmanként 5-10 perccel emelhetjük. Használjunk megfelelő faktorú (15-ösnél magasabb) naptejet - akár télen is! A naptej különösen fontos a gyermekek számára, mert mint már említettük, a gyermekkorban történő leégés jelentősen megnöveli a melanoma felnőttkori kialakulásának kockázatát! A megfelelő naptej következetes alkalmazása még azoknál is csökkenti a kockázatot, akik korábban sorozatos komoly leégéseket szenvedtek el. Használjunk a leégéstől védő öltözetet, sapkát és napszemüveget is - a melanoma a szem leggyakoribb daganata! Aki óvni akarja a látását, helyes, ha UVA-UVB védelmet nyújtó, megbízható napszemüveget visel. Mindenképpen el kell kerülni a petróleumtartalmú barnítószereket, mert ezek égető hatásúak. Hat hónaposnál (egyévesnél) fiatalabb csecsemőt semmilyen mértékben nem szabad közvetlen napsugárzásnak kitenni. Fontos havonta ellenőrizni a szemölcsök és anyajegyek állapotát, és bármilyen változást azonnal meg kell mutatni az orvosnak.

[origo]

TÁMADNAK AZ UV SUGARAK

Az ország egész területére extrém magas, 8,2-es erősségű UV-B sugárzást jelentett be keddre az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Kalap, fényvédő krém, valamint napszemüveg nélkül ne mozduljunk ki!

Felhők alatt veszélyes napozni
A fővárosi strandok árai A meteorológusok arra figyelmeztetnek, hogy az extrém magas UV-B értéknél egy normál bőrtípus esetében már 15 perc napon tartózkodás esetén keletkezhet bőrpír, ezért maradjunk inkább árnyékban. Ha mégis ki kell mozdulni az árnyékból, két fronton indulhat a védelem: öltözködés és fényvédő krémek. A vizes pólón például könnyebben áthatolnak a káros sugarak, viszont minél sötétebb és sűrűbb szövésű a ruha, annál nagyobb védelmet nyújt.

Az OMSZ arra kéri a szabadban tartózkodókat, hogy fokozottan ügyeljenek a napsugárzás okozta leégés elleni védelemre. Amennyiben lehetséges, napközben 11 és 15 óra között kerüljük a napozást (ilyenkor a legerősebb az UV sugárzás), használjunk fényvédő krémet, viseljünk kalapot és UV-szűrős napszemüveget. A melegben pedig ajánlatos sok folyadék fogyasztása.

A tiszta levegő a felelős

A nagyon erős kategóriájú UV-B sugárzásért nem a környezetszennyezés a felelős, ugyanis a levegő annyira kitisztult, hogy kevésbé szűri a napsugarakat. A Napból érkező UV sugarak valójában elektromágneses sugarak, amelyek hullámhossz szerint az ultraviola tartományba tartoznak, és ezen belül három kategóriát (UV-A, UV-B és UV-C) alkotnak. Az emberi szervezet számára az UV-C sugárzás a legveszélyesebb, ezt azonban a légköri ózon elnyeli. Az UV-B sugár „barnítja” a bőrt, és segít a szervezet D-vitamin-képzésében, de leégést és bőrrákot okozhat. Az UV-B sugarakból is viszonylag kevés éri el a földfelszínt.

Negyedóra után már jön a bőrpír

Az UV sugárzást elsősorban az ózonréteg szűri meg, amelynek csökkenése az 1990-es évektől megállt, sőt azóta némi javulás is megfigyelhető. Ezért első hallásra furcsa lehet, hogy az ózonréteg regenerálódásával párhuzamosan miért nő az ultraviola sugárzás ereje. A magyarázat, hogy az elmúlt egy-két évtizedben a környezetszennyezés visszaszorításával nőtt a légkör sugárzásáteresztő képessége.

Daganatot okozhat

Bőrgyógyászati szempontból a tűző napfényt egyenesen kerülni kell. A bőr barnulása valójában válaszreakció a Napból érkező UV sugarak káros hatására, amelyek azonnal leégést, távlatilag pedig – mivel károsodik a DNS, a sejtekben mutáció indul el – daganatot, a bőr idő előtti és fokozott öregedését okozhatják.
Van egy fotója, videója az újabb kánikulai hullámról? Töltse fel az FN Tudósítóba, hogy az Ön tudósítása is az FN Címlapjára kerüljön!

Az UV-B sugárzás erős daganatkeltő hatású, napégést, fokozott pigmenttermelést (azaz lebarnulást) vált ki. Ráadásul a bőr nem felejt: az élet során kapott UV sugarak hatása összegződik. A késői daganatkeltés szempontjából a legnagyobb rizikót a gyermekkorban elszenvedett napégések jelentik.

Tízezrek a strandokon

Rekordot döntött a strandok látogatottsága, több tízezren mentek ki a budapesti fürdőkbe szombattól hétfőig - közölte a Budapest Gyógyfürdő Zrt.

Csak a Dagály strandon több mint 14 ezren fürödtek a három kánikulai napon. Hétfőn voltak a legtöbben: 6400-an látogattak ki a strandra. A Palatinuson összesen mintegy 12 ezren vettek belépőt a legmelegebb napokon. Itt vasárnap volt a legtöbb vendég: 5300-an látogattak ki felfrissülni.

VÉDJE MAGÁT A LEÉGÉSTŐL!

A nap égető sugaraival szemben nemcsak a magas faktorszámú kozmetikumok nyújthatnak védelmet: az étrendjével is felkészítheti bőrét a nyárra. Így egyenletesebben barnulhat le, és a leégéstől is kevésbé kell tartania. Persze azért a naptejről ne feledkezzen meg, ha strandra indul!

A leégés tulajdonképpen nem más, mint a bőr védekezése a túl erős napsugárzással szemben. Nem elég, ha magas faktorszámú fényvédővel védekezik ellene: az asztalra is érdemes bőrvédő hatású élelmiszereket tennie. Ha antioxidánsokban, fehérjékben, cinkben és omega-3 zsírsavakban gazdag ételekkel rakja meg a tányérját, segíthet megvédeni a bőrét az ultraviola-sugarak támadásától. Ezek a tápanyagok segítenek, hogy a bőr kellőképpen hidratált és rugalmas maradjon. Nem utolsósorban pedig a barnaság is egyenletesebb lehet, ha megfelelően táplálkozik, mielőtt nyaralni indul. Ha a táplálék-kiegészítőkben bízik, a napozás előtti hetekben szedhet úgynevezett „napozó-vitamint” is, amelyben általában béta-karotin, A-, C- és E-vitamin található. Ezek mind antioxidáns hatásúak: védik a szervezetet a szabad gyökök ártalmas hatásaitól.

Nyaralás előtti fogások
Sárgarépa, paprika, sárgabarack: nagy mennyiségben tartalmaznak béta-karotint, az A-vitamin elővitaminját. Ez a vitamin erősíti a bőr felső rétegeit, így az jobban ellenáll a napsugarak támadásának.

Grapefruit, áfonya, eper, kivi: ezek a gyümölcsök gazdagok C-vitaminban, amely támogatja az immunrendszer működését, és serkenti a bőrt rugalmasan tartó kollagén termelődését.

Lazac, más tengeri halak: rendkívül gazdagok omega-3 zsírsavakban. Ezek az egészséges zsiradékok segítenek enyhíteni a bőr fájdalmas vörösségét, megelőzik annak kiszáradását is.

Vörös húsok: a fehérjék, a cink és a vas kiváló forrásai – ezek a tápanyagok gyulladásgátló hatásukról ismertek.

Máj: nagyon gazdag A-vitaminban. Erőteljes antioxidáns hatású, így segít megvédeni a bőrt az ultraibolya sugarak agressziójától.

Diófélék: linolsavat tartalmaz nagyobb mennyiségben. Ez a telítetlen zsírsav segít a bőr szerkezetének erősítésében.

Figyelem! Ne vigye túlzásba az érlelt sajtok és a kolbászfélék fogyasztását: ezek ugyanis hisztamintartalmú élelmiszerek. Ez az anyag gyulladáskeltő, így ronthat a leégett bőr állapotán. Hisztamint tartalmazhatnak a különféle konzervek, a bor és a sör is.

Heti étrend napozóknak
Reggeli (minden nap): egy doboz sovány joghurt 4 szem őrölt vagy durvára vágott dióval, egy csésze kávé, egy pohár alma- és répalé.

Uzsonna (minden nap): egy pohár grapefruitlé és egy doboz gyümölcsjoghurt.

Hétfő

Ebéd: baromfi-májkrémes kenyér, egy jó adag zöld saláta répával, 2 sárgabarack.

Vacsora: spagetti paprikás mártással, vegyes saláta mozzarellával, egy grapefruit.

Kedd

Ebéd: párolt lazac vagy egyéb tengeri hal, saláta répával és paprikával, egy teljes kiőrlésű zsemle.

Vacsora: tésztasaláta szardíniával, grillezett zöldség sajttal, vegyes erdei gyümölcssaláta.

Szerda

Ebéd: zöldfűszeres sült csirkemell, sárgarépa saláta, egy teljes kiőrlésű zsemle.

Vacsora: zöldségkrémleves, egy teljes kiőrlésű zsemle, sonkaszeletek sárgadinnyével.

Csütörtök

Ebéd: gombás-zöldséges rizottó, vegyes saláta túróval, 2 sárgabarack.

Vacsora: roston sült halszelet, saláta fejes salátából és sárgarépából, egy teljes kiőrlésű zsemle, egy grapefruit.

Péntek

Ebéd: roston sült pulykamell vegyes salátával, egy teljes kiőrlésű zsemle, 3 szem szilva.

Vacsora: roston sült marhaszelet oreganóval, fejes saláta, gyümölcssaláta.

Szombat

Ebéd: lazacos tészta, egy tálka áfonya.

Vacsora: roston sült halszelet, főtt burgonya, 2 szelet dinnye.

Vasárnap

Ebéd: roston sült marhaszelet vegyes salátával, egy teljes kiőrlésű zsemle, egy tálka cseresznye.

Vacsora: mozzarellás tésztasaláta sok zöldséggel, 3 szem szilva.

A NYÁR KISGYEREKEKKEL

Akár vízparton, akár másutt vidéken, velünk vagy a nagyszülőkkel tölti a nyarat, ez az idő a felfedezéseké, élményeké a legtöbb kisgyermek számára. De minthogy idegen számukra a környezet és a szülők vagy más családtagok is "lazítanak" ilyenkor, kevésbé figyelnek oda rájuk, kellemetlen meglepetések érhetik a pihenni vágyó családot. Nem is beszélve a nyaralás alatt a gyermekekre leselkedő komolyabb veszélyekről. Néhány tanáccsal segítünk elkerülni a csapdákat.

A nyaralás általában az év várakozással teli időszaka a gyermekek és az egész család számára, és nem is gondolunk rá, hogy a nap, a víz, a szél, a homok megannyi támadás forrása lehet mindegyikünknek.

A NAPSÜTÉS A KICSIK ELSŐ SZÁMÚ ELLENSÉGE

Ha üdülésünk alatt csak kisgyermekünkkel tudunk kimenni a strandra, nincs kire hagynunk néhány órára sem, mindenképp részesítsük előnyben a délelőtt 11 óra előtti és a délután 15 óra utáni időpontokat. Egyfelől a gyermekkel együtt mi is elkerüljük a legnagyobb meleget és a nap káros sugarait, másfelől rendszerint a tömeg is kisebb a strandokon, a kicsi biztonságosabban tud játszani a víz mellett.

De milyen főbb problémák vetődhetnek fel egy kisgyermekkel a strandon, víz közelben?

Nagy a kísértés például arra, hogy még a fürdőnadrágját se adjuk rá, hanem hagyjuk őt meztelenül szaladgálni a vízparton. Akkor járunk el helyesen ha nemcsak fürdőruhát, hanem vékony trikót, karimás vászonkalapot vagy sapkát is adunk rá, és a napszemüvegéről sem feledkezünk meg (amennyiben nem dobja le magáról)...

Továbbá óránként, vagy erős napsütésben még gyakrabban kenjük be a kisgyermeket napvédő krémmel. Ha a vízből kijön, minden alkalommal ügyeljünk erre, mert még a vízálló napozókrémek alkotta réteget is meg kell újítani....

Forrás: Patika Magazin

TÉVHIT A NAPOZÁSRÓL

A napfürdőzés akár kellemetlenül is végződhet, ha nem vagyunk tisztába néhány fontos szabállyal. Annak érdekében, hogy a kint töltött idő eredménye ne leégés legyen, most Gombos Mónika kozmetikus segítségével sorra vesszük a 8 leggyakoribb tévhitet.

1. „Ha rendszeresen megszakítjuk napozásunkat nem éghetünk le.”
Nem igaz. A bőrünk hatványozottan reagál minden egységnyi idő alatt bekövetkező sugárzásra, így a megszakítások (ha azok 24 órán belül többször is ismétlődnek regenerálódási idő nélkül) összeadódnak.

2. „A napozás talán ártalmasabb, mint a mesterséges sugarak.”
Ez csak néhány olyan országra igaz, amely közel van az Egyenlítőhöz, illetve ahol vékony az ózonréteg. Itthon még mindig jobb, ha a napozást választjuk a szolárium helyett. Igaz, mindkettőnél ki vagyunk téve a káros sugaraknak, ha azokat korlátok nélkül alkalmazzuk.

3. „A pattanásokat kezelésére jótékony hatással van a napozás”
Jó hatású, ha maximum 5-10 percet töltünk a napon 9 és 11, és 3 és 7 óra között. Fontos hangsúlyozni a mértékletességet.

4. „Vízben, vagy felhős időben, esetleg árnyékban nem égünk le.”
Hamis. A fák levelei vagy a felhők között is áthatolnak a sugarak. Vízben még óvatosabbak legyünk, hiszen itt alulról is égethet a nap. A víz felszínéről tükröződhetnek a sugarak a napernyő vagy a fa alá.

5. „A sötétebb bőrűeknek kevésbé van szükségük napozószerekre.”
Minden bőrtípusnak fontos a védelem. A sötét bőrűeknek csak az az előnye, hogy kevésbé égnek le, nem látszódik a bőrpír. De védelem nélkül bőrünk védőrétege nagymértékben károsodik, csökken a bőr rugalmassága, ellenállás, hamarabb öregszik a bőr, és nagyobb az esélye a bőrrák kialakulásának.

6. „A napozókrémek nem csak a leégéstől védenek meg, hanem regenerálnak is”
Nem igaz. Ezeket a készítmények csökkentik a bőrbe jutó sugarak mennyiségét. A napozószerek többsége nem nyújt kellő védelmet, sem tápláló hatást, sem regeneráló anyagokat nem ad. A megfelelő napozókrém választáshoz kérjük ki dermatológus, bőrgyógyász, esetleg kozmetikus tanácsát. Tudnunk kell bőrünk szerkezetét, állapotát is a jó választáshoz.

7. „A 20 fölötti anyajeggyel rendelkező inkább kerüljék a napsütést.”
Nem jelent semmit. Kialakulásuk és számuk függ az öröklődéstől is, de mi is hozzájárulhatunk szaporodásunkhoz a nem megfelelő napvédelemmel. 20-80 anyajegy van testünkön, de a napozás is hozzájárul újabbak kialakulásához. Fontos figyelnünk ezeket. Ha megváltozott alakjuk, színük, területük megnő, szabálytalanná válik, azonnal forduljunk orvoshoz.

8. „Szoláriummal, önbarnító szerekkel alapozhatjuk a napozást.”
A szolárium segít az előbarnulásban, de itt is fontos a mértékletesség. Fontos, hogy szoktassuk bőrünket a sugarakhoz, de legjobb, ha természetes napsugarakat élvezzük. Hetente 1-2 alkalommal üljünk ki a napsütésbe, ahol fokozatssan növeljünk a kint töltött időt. Az önbarnító szerekkel vigyázznunk kell. Ezek a termékek olyan anyagokat tartalmazhatnak, amelyek a napsugárzással egyesülve károsak lehetnek. Mindig el kell olvasni a termékre vonatkozó használati utasítást! Segíthetjük barnulásokat, ha napozás előtt A-vitamint jutatunk a szervezetünkbe. Számos gyümölcsben és zöldségben megtalálhatjuk.

Forrás: Blikk

Szerző: Bíró Katalin

NE ADJ ESÉLYT A BŐRRÁKNAK!

A Bőrrák

Bőrrák gyakorlatilag bárkinél kialakulhat. Egyes fajtánál ugyan megfigyelhető életkor szerinti gyakoriságváltozás, de jellemzően mindenki veszélyeztetett – különösen azok, akik munkájuk révén (vagy önszántukból) sokat tartózkodnak napon, vagy túlzásba viszik a szoláriumozást. Bőrrákok férfiaknál és nőknél egyaránt előfordulhatnak, egyes válfajai lassan növekednek, ám több – rendkívüli gyorsan terjedő, s az időbeli felismerés és kezelés nélkül csakhamar halálhoz vezető – bőrrák is létezik. Legfontosabb a megelőzés, különösen az anyajegyek rendszeres ellenőrzése.

Az anyajegyek

Szövettani értelemben az anyajegy olyan elváltozás, amely a bőr egyes sejtjeinek vagy szöveteinek helyi felszaporodásából áll. Az anyajegyek számtalan formáját lehet megkülönböztetni, így létezik pigmentált (festéket termelő sejtekből álló) anyajegy, éreredetű, kötőszövetes, vagy faggyúmirigyekből, verejtékmirigyekből stb. kiinduló anyajegy is. Ezek közül a legveszélyesebb bőrrák, a melanoma a pigmentált anyajegyekből alakulhat ki, éppen ezért a legnagyobb hangsúlyt ezekre kell fektetni. Az anyajegyek kialakulása részben magzati élet során történő szövetszerveződési zavarra vezethető vissza. Jelen lehetnek már a születéskor, de gyakran csak az élet későbbi időszakában alakulnak ki. Ha életünk során változásra leszünk figyelmesek, anyajegyeink megnagyobbodnak, színük megváltozik, azonnal forduljunk orvoshoz! A megelőzés sokkal könnyebb, mint a kezelés.

A melanoma

Bár a melanoma különféle típusai a bőrből kiinduló rosszindulatú daganatoknak csak mintegy 3%-át teszik ki, mégis ezek a legveszélyesebbek. Nemcsak maga az elsődleges daganat ugyanis a fő veszélyforrás, hanem a belőle igen agresszíven terjedő, főképp a májban, az agyban és a tüdőben megjelenő áttétek is nagy kockázatott jelentenek. A melanomával diagnosztizáltak átlagéletkora 40-45 év, azaz a középkorúak az elsősorban veszélyeztetek. Nemi különbséget nem mutat a betegség kialakulása, de férfiaknál inkább törzsön, míg nőknél az alsó végtagon alakul ki gyakrabban. Fontos tudni, hogy a fehér bőrű lakosság körében mind a betegség előfordulási aránya, mind a halálozási arány folyamatosan nő. A leggyakoribb tumorok listáján már a 8. helyen áll.

A rendszeres kontroll elengedhetetlen

Akiknek sok anyajegy van a testén, annak legalább évente egyszer orvoshoz kell fordulnia, még abban az esetben is, ha nem történt különösebb változás. Az orvosi vizsgálat alkalmával a bőrgyógyász nemcsak megnézi, hanem egy speciális készülékkel (dermatoszkóp) a legapróbb elváltozást is észleli, és fel tudja jegyezni, vagy digitális dermatoszkóppal a számítógép memóriájába el tudja menteni. A legközelebbi vizsgálat során az előző eredmények tükrében pontos képet kaphatunk vizsgált anyajegy állapotáról.

A veszély első jelei

Több olyan jel van, amely arra utal, hogy az anyajegy nem teljesen normális fejlődésű:

1. Az anyajegy nem gömb vagy kör, hanem szabálytalan alakú.

2. Átmérője nagyobb, mint fél centiméter.

3. Határvonala és a felülete rendkívül egyenetlen.

4. Színe változó, és egyenetlen.

5. Erősen pigmentált, sötétbarna, fekete.

6. Az anyajegy viszketni kezd.

Az új módszer még pontosabb

Még pontosabb vizsgálati módszer a digitális dermatoszkóp, amelynél a kézi dermatoszkóppal ellentétben a mikrokamera nem 10-szeres, hanem 30-40-szeres nagyítással képes vizsgálni a megfigyelendő anyajegyet, és mivel polarizált fénnyel működik, a felhám alsó rétegéig nyújt bepillantást. A látott kép a számítógép monitorán jelenik meg, lehetőséget adva további elemzésre. A képet a számítógép memóriájába el tudják menteni, és a későbbiekben elő tudják hívni, hogy összehasonlítással megítélhessék az esetleges változást. Ez a követés a kézi dermatoszkóppal nem oldható meg. A vizsgálat nagyobb pontossága miatt csökken a műtéti beavatkozások száma. A vizsgálat fájdalommentes, ártalmatlan, így gyermekek és kismamák vizsgálatára is alkalmas. A bőrön lévő minden anyajegyet átvizsgálnak, azokon a helyeken lévőket is, melyek eldugottan helyezkednek el.

Forrás:Busz magazin

A NAPOZÁS ÖRÖME, A BŐR EGÉSZSÉGE

Itt a nyár, indulunk nyaralni, Töltsük kellemesen a pihenés óráit, de a szülők ne feledkezzenek meg a gyerekek és a saját maguk megfelelő napvédelméről.

Veszélyes napsugarak

A káros sugarak közül az ózonréteg két sugarat nem tud megszűrni: a hosszú hullámhosszú UVA és a rövid hullámhosszú UVB sugarakat. Az egyes napozótermékek csak az UVB sugarakat szűrik ki, ugyanis a köztudatban sokáig az élt, hogy a napégés a legkézenfekvőbb, egyedüli nap okozta károsodást, és hiányzott az UVA sugarak okozta veszélyek felismerése. Az UVA sugarak hatása nem mindig látható azonnal, de mélyen behatolnak a bőrbe, és olyan nem kívánt hatásokat idézhetnek elő, mint például idő előtti bőröregedés, ráncok, a DNS-ben bekövetkező változások, amelyek végül bőrrákhoz vezethetnek. Ezek jelen vannak és veszélyt jelentenek a bőrre a nappali órákban is, nem csak akkor, amikor verőfényes és a legforróbb a napsütés. Ma már a hatásos napozótermékeknek az UVA és UVB sugarakat egyaránt le kell fedniük.

Gyermekeink védelme

A gyerekekre különösképpen vigyázni kell, hiszen az ő bőrük sokkal inkább ki van téve a nap káros hatásainak, és bőrük természetes védekező rendszere nem fejlődött ki teljes mértékben. A gyerekkori leégés visszafordíthatatlan folyamatokat okozhat felnőttkorban. A kisgyermekekre mindenképpen adjunk pólót, sapkát, és emellett naponta többször be kell krémezni őket a számunkra kifejlesztett napvédővel.

Forrás:Baba Patika magazin

TÁMAD A NAP! FEDEZÉKBE!

Fedezékbe! Szemkárosodással, bőrrákkal, és mindenekelőtt leégéssel fenyegetnek a perzselő napsugarak szerte az országban. Az extrém UV-B sugárzásnak köszönhetően hiába kenjük magunkat a legkülönbözőbb naptejekkel, már negyedórás napozás után is jelentkezhetnek a káros hatások. A rákkeltő veszélyt illik komolyan venni: bőrgyógyászok becslése szerint évente 5400 új bőrdaganatos eset keletkezik az ibolyántúli sugárzásnak köszönhetően.

Természeti csapás ez is a javából! A Magyarország fölött uralkodó légköri viszonyok miatt veszedelmes mértékű UV-B sugárzás perzseli a bőrünket ezen a héten. Nem is volt olyan pontja az országnak tegnap, ahol bátran ki lehetett volna merészkedni a napra. Aki mégis megtette, leégés és súlyos bőrbántalmak kockázatának tette ki magát.

Balszerencsés módon az ózontartalom ezekben a napokban 15 százalékkal alacsonyabb az ország fölött, mint a sokéves átlag – árulta el a Blikknek Tóth Zoltán légkörfizikus, meteorológus. – Köztudomású, hogy az ózon elnyeli az UV sugarakat. Ha kevesebb az ózon, nagyobb az ultraviola sugárzás – magyarázta. A levegőben jelen lévő ózon mellett a felhők enyhíthetik a sugárzás mértékét. Tegnap viszont egyetlen enyhet adó gomolyfelhő sem úszott végig az ország egén

Emiatt mindenhol extrém, 8-asértéket meghaladó sugárzást mértek – mondta a meteorológus. A legrákeltőbb sugárzás Kékestetőn volt: ott 8,2-es UV-B szintet mértek. Az igazi „pusztítás” azonban a Balaton-partját érte: a sugárzás ugyan hajszálnyival elmaradt a rekordtól, ám fürdőzők tízezrei sültek vörösre a napon. A szakemberek szerint lassan megbarátkozhatunk a gondolattal, hogy a magas UV sugárzás hozzátartozik a nyárhoz. Az Országos Meteorológiai Szolgálat statisztikái szerint tavaly több mint 30 napon haladta meg a kritikus 8-as értéket a sugárzás, ami kétszeres növekedést jelent a korábbi évekhez képest. Ennek hatásait a bőrgyógyászok nap mint nap tapasztalják.

Becslések szerint évente 5400új bőrdaganatos megbetegedés keletkezik – mondta Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet igazgatóhelyettes főorvosa.
Minél fiatalabb korban égünk le, annál nagyobb az esélye a daganatos megbetegedéseknek. Elsősorban ott, ahol korábban a leégést elszenvedtük.

Mérgező ózon

Nem csak az UV-B sugárzás okoz problémát: a nagy meleg miatt az ózonszennyezettség is olyannyira megemelkedett, hogy a környezetvédelmi minisztérium arra kérte a lakosságot, hogy aki teheti, ne autózzon. – Az ózon különleges szennyező anyag: a légkörben elnyeli a káros kozmikus sugarakat, a talaj közelében viszont számtalan betegség tüneteit súlyosbítja – magyarázta Bibók Zsuzsa főosztályvezető. Az ózon napsugárzás hatására keletkezik benzingőzből és nitrogén-oxidokból, ezért délután a legerősebb a szennyeződés. – A szív- és érrendszeri panaszokkal, légúti megbetegedésekkel küszködők életét keseríti meg. Irritálja a nyálkahártyát, köhögést és fejfájást okozhat – sorolta Bibók Zsuzsa. – Azt javaslom, kerüljük a szabadban való tartózkodást.

A TÚLZOTT NAPOZÁS ÁRTALMAI

Nyáron, ha végre itt a jó idő, alig várjuk, hogy napozhassunk. De az örömbe sokszor üröm is vegyül, hiszen nem adhatjuk át magunkat gondtalanul simogató sugaraknak. Az éltető fényben ugyanis a károsító ultraibolya sugaraknak mennyisége a kilyukadt ózonréteg miatt évente mintegy 2%-kal nő. Az ultraibolya (UV) sugarak pedig – túlzott mennyiségben – károsodást okozhatnak.

A napfény hosszan tartó hatására a bőr hámrétege megvastagszik, és a pigment termelő sejtekben fokozódik a festékanyag, a melanomin termelődése, vagyis – szerencsés esetben – szépen egyenletesen lebarnulunk. Ha azonban a bőrt rövid idő alatt túlságosan nagy mennyiségű ibolyántúli sugárzás éri, akkor fájdalma napégés következik be. 1-24 óra múlva a bőr kipirul, megduzzad, érzékenyé, fájdalmassá válik. Később hólyagok is keletkezhetnek, és a bőr lehámlik. Súlyos esetben hidegrázás, láz, gyengeség kíséri, nagyon súlyos esetben vérnyomásesés, ájulás is kialakulhat. Egyes gyógyszerek (bizonyos antibiotikumok, vízhajtók, gombaellenes szerek stb.), de gyógynövények is (pl. orbáncfű) fokozzák a fényérzékenységet, s ezzel leégésre hajlamosítanak.

Legfontosabb a megelőzés

A túlzott UV-hatás elkerülése érdekében a napozás során a leégés megelőzésére ilyenkor is fényvédő krémet kell használni. Érzékenyebb bőrűeknek magasabb faktorszámú fényvédő krém ajánlott. Ez szükséges a vízparton is, mert a víztükör visszaveri a sugarakat, így erősebb hatás éri a bőrt. Fürdőzés esetén a fényvédő krém legyen vízálló. A krém alkalmazása után időt (kb. 30 percet) kell hagyni, hogy a hatóanyag beszívódjon a bőrbe. Ha mégis bekövetkezett a leégés, az első teendő a bőr hűtése. Ez történhet hideg vizes borogatással, esetleg hideg körömvirág- vagy kamillatartalmú teával, hűsítő emulziókkal. Nagyon fontos a viszketés enyhítése, a vakarás megelőzése a felülfertőzés veszélye miatt. Az enyhe leégés néhány nap alatt magától is meggyógyul, máskor azonban a teljes rendbejövetel hetekig is eltarthat. Nagy felületű napégés, erős hólyagképződés esetén orvosi kezelés szükséges.

Megbetegedés is előfordulhat

A napégés, a nap okozta károsodást bizonyos időt igényel. Egyeseknél azonban igen hamar, már néhány perc után szokatlan tünetek (bőrpír, hámlás, viszketés. csalánkiütés, hólyagok) jelentkezhetnek. Előfordulhat, hogy a tüneteket-fényérzékenységet fokozó betegségek, gyógyszerek vagy kozmetikumok (parfümök, arcvizek, szappanok, főleg a Berg amott-tartalmúak, mentolos- vagy citromillatúak) okozzák. Ha nincs kiváltó ok, akkor napallergiáról, fénykiütésről beszélünk. Ilyenkor rövid idő alatt, elsősorban a ruhával nem, vagy csak a vékonyan fedett területeken lép fel változatos formájú, viszkető kiütés. A panaszok néhány nap alatt elmúlnak, a kiütések azonban csak néhány hét alatt tűnnek el. A fényvédő krémek nem mindig javítják, sőt néha fokozhatják is a tüneteket, mivel a napkrémek, naptejek bizonyos alkotórészei, az ún. emulgensek az UV-sugárzás hatására allergizálóvá válhatnak. Ilyen esetekben sajnos kerülni kell a napfényt, és a fényt át nem eresztő, könnyű ruhát kell hordani. Esetleg megkísérelhető a lassú, óvatos deszenzibilizálás, vagyis a bőrkímélő szoktatása a naphoz. Az emulgén tartalmú szereket kerülni kell, és esetenként igen fontos a bőr alapos tisztítása és a napvédő szerek eltávolítása. Az ultraibolya sugarak az ózonnal és egyéb környezetszennyezéssel együtt fokozzák a bőrt és az egész szervezetet károsító úgynevezett oxidatív szabad gyökök képződését. Az oxidatív szabad gyökök olyan molekulák, amelyek rendkívül aktívak, s ezért roppant veszélyesek is, mert tönkreteszik a sejtek membránját és a sejtfehérjéket is. Ezért a tartós, túlzott napsugárzás hosszú távon súlyosabb bőrproblémákat, akár bőrrákkal is fenyegethet. Ezért lehetőleg csak a kora délelőtti és a késő délutáni órákban (10 óra előtt és délután négy óra után) napozzunk, mert ilyenkor az ultraibolya sugarak mennyisége kevesebb. Tartós, rendszeres napozás esetén igen fontos a fényvédő krémek használata, sőt y szabadgyökfogó antioxidánsok (pl. A-, C- és E-vitamin, szelén) szedése is megfontolandó.

Forrás: Patika Magazin

FÉNYÉRZÉKENYSÉG

Az emberek többsége örül a napsütésnek, és élvezi a jó időt. Az azonban elég kellemetlen, ha ilyenkor röviddel a napozás után kisebb-nagyobb, többnyire viszkető kiütések jelennek meg a bőrünkön. „Dr. VASS ILONA - bőrgyógyász”

Ha valaki túl sokat van napon, számíthat rá, hogy nemcsak barna lesz a bőre, hanem később a fénykárosodás jelei is fellépnek. A leégésnek azonnal látható formái vannak, és az is előfordulhat, hogy a szervezet nem a szokványos módon reagál a napfényre, hanem úgynevezett toxikus reakció is kialakulhat.

Tünetek és gyakoriságuk

Rövid idővel, akár néhány perccel a napozás után jelentkezik a fény által provokált csalánkiütés: viszkető, apró majd később összefolyó vörös kiütések, duzzanat a fénynek kitett területeken. Néhány óra múlva kezelés nélkül is eltűnik, de ismételt napozáskor újra jelentkezik. Pár órával vagy nappal a napfürdő után elsősorban nőkön lép fel, főként az arcon, dekoltázson megjelenő apró csomócskák, összefolyó, erősen viszkető, vöröses foltok formájában. Előfordul, hogy ezek a tünetek csak tavasszal, az első napfényre mutatkoznak, és később, nyáron már csak nagyon erős napfény hatására. Ebben az esetben a szervezet mintegy „hozzászokik” az UV fényhez.

Kiváltó okok

A toxikus fényreakciók elsősorban az UVA, tehát a hosszabb hullámhosszú, a bőr mélyebb rétegeibe hatoló sugarak hatására jönnek létre. Mindenkinél kialakul, aki fényérzékenyítő anyaggal kerül kapcsolatba, és utána meghatározott hullámhosszúságú fény éri a bőrét. Olyan főként növényi eredetű anyagok bőrre kerülése kapcsán alakul ki, amelyek elnyelik az UV fényt. Ilyenek a citrusfélék, a füge, a zöldségek közül a paszternák, egyes gyomnövények, Ha nedvükkel érintkezünk, és utána napon tartózkodunk, az érintett helyen, általában a karokon, lábakon csíkban jelentkező vörös foltokat, kisebb-nagyobb hólyagokat látunk. Az ijesztő tünetek és a viszketés miatt általában bőrgyógyászhoz fordulnak a betegek. Kis területen lévő hólyagos reakció esetén elegendő a helyi kezelés, nagyobb felületen lévő elváltozások esetén akár általános szteroid terápiára is szükség lehet. Az ijesztő tünetek lezajlása után sokáig barnás elszíneződés marad a helyén, amely napfény hatására még tovább barnul, tehát ilyen esetben fokozottabban ajánlott a nap kerülése.

Egyéb tényezők

Ugyancsak bőrgyulladást okozhatnak a bergamottolaj-tartalmú kozmetikumok, egyes kölnivizek és a napfénnyel együtt a kátránytartalmú készítmények. Ennek nyomát látjuk néha idősebb hölgyek nyakán kétoldalt, hálózatos, barnás foltok, értágulatok formájában. Bizonyos anyagok a bőrre kerülve, egyes gyógyszerek pedig szájon át szedve okozhatnak fokozott fényérzékenységet. Egyes antibiotikumok, vízhajtók, nyugtatók, az akne (pattanás) kezelésére szolgáló készítmények szedésekor feltétlenül ki kell kérni a kezelőorvos tanácsáét nyaralás előtt. Vannak olyan bőrbetegségek, amelyek kialakulását a napfény provokálja. Ilyen például a leggyakrabban a szájon megjelenő herpesz. de néha – az egyébkén UV fényre általában javuló – pikkelysömör vagy atópiás ekcéma is romlik a napozás hatására.

Forrás: Baba Patika Magazin

A BIZTONSÁGOS SZÍN

Ha érzékeny a bőröd, napallergiád van, vagy csak egyszerűen félsz a káros sugaraktól, barnulj önbarnítóval és jó tanácsainkkal.

Mit is jelent az önbarnítás

Az önbarnító krémek nem jelentenek veszélyt a bőrre, nem károsítják, szárítják, vagy öregítik azt.

A barnító krém egészségre ártalmatlan anyag. A barna szín a dihidroxiaceton, a természetben előforduló szénhidrát-molekula hatására alakul ki. Önbarnító képességének felfedezése előtt a DHA gyógyító hatásáról volt ismert. A barna bőrszínt úgy hozza létre, hogy reakcióba lép a levegővel, és átfesti a bőr felső rétegében lévő aminosavakat, de nem befolyásolja a bőr melanintartalmát.

Egy kis segítség az egyenletes barnasághoz

1. Az önbarnítókat csak tiszta – smink, dezodor és testápoló nélküli – bőrfelületre használd.

2. Az önbarnító használatát mindig előzze meg egy alapos, de finom testradírozás, hogy egyenletes színt kapj.

3. A fürdés után várd meg, amíg teljesen száraz nem lesz a bőröd.

4. A radírozás után kend be magad hidratáló testápolóval.

5. Az önbarnítót vékony rétegben vidd föl a lábon kezdve, és onnan haladj felfelé. Körkörös mozdulatokkal alaposan dolgozd el a bokádnál, a lábujjak között, hátul a nyakadnál, a füled mellett és a hajtőnél. Ezeken a részeken nedves vattával itasd fel az önbarnítót, hogy ne legyen sötét pereme.

6. A könyök, a térd, a csukló és a sarok környéke mindig szárazabb, ezért ezekre a területekre kevesebb terméket kell felvinni.

7. Vigyázz, hogy a barnító ne érje el a hajadat, a szemöldöködet és az ajkadat.

8. Mindig alaposan moss kezet a termék használata után.

9. Várj, amíg teljesen beszívódik a barnító. csak azután öltözz fel.

Egy kis történelem

Évszázadokon keresztül csak a fehér bőr számított szépnek, a sápadt szín volt az abszolút divat.

1920: Coco Chanel vállalta, hogy imád minden szabadtéri tevékenységet, így rávette a nőket, hogy dobják el a fűzőiket, és viseljenek rövid hajat. A forradalom a napfürdőzéssel folytatódott – a fehér bőrt felváltotta a napbarnított.

1936: Bevezették a fizetett szabadságot. Ekkortól a napbarnítottá szín a nyaralás szinonimájává vált. A szabadba végzett tevékenységeket elegánsnak tartották, az egészség és a kényelem élet összekapcsolódódót a szép, napbarnított bőrrel.

1970-2000: A Barnaság gyakorlatilag kötelezővé vált. A színek pedig könnyen és biztonságosan elérhetővé kellett válnia.

2000-napjainkig: A napbarnítottá színt már egész évben, napozás nélkül szeretnénk elérni az emberek.

Forrás: CosmoPolitan

A SZOLÁRIUM ÉS A BŐRRÁK II.

Szolárium, bőrrák, melanoma

A legtöbben, különösen a mérsékelt éghajlat alatt élők, mindent megtennének azért, hogy megszabaduljanak bőrük csúf fehér színétől. Álljunk azonban ellent a szolárium csábításának.

TUDNIVALÓK AZ UV SUGARAKRÓL

A láthatatlan ellenség

Minden nap – tiszta vagy borús idő esetén, az évszaktól függetlenül – mindannyian ki vagyunk téve a napból származó ultraibolya (UV) sugaraknak. Előfordulhat, hogy erről nem is tudunk, ugyanis az UV sugárzás szabad szemmel nem látható.

Rendkívül fontos megismernünk az UV sugarak látásra gyakorolt káros hatásait, és azokat a lépéseket, amelyeket szemünk védelme érdekében megtehetünk. A szemeken az UV sugárzás által okozott károk felhalmozódnak.

A legtöbb ember ismeri az UV sugarak bőrre gyakorolt káros hatásait, ezért napvédő krémet használ, ha hosszabb ideig a napon tartózkodik. Ezzel ellentétben kevesen tudják, hogy a szemünk is érzékeny erre a sugárzásra, így annak a védelméről is gondoskodni kell.

Kutatások igazolják, hogy az UVA és UVB sugaraknak való kitettség az idő elteltével károsodást okozhat (az UV sugárzás által az egyes napon töltött idő során keletkezett káros hatások halmozódnak) és hozzájárulhatnak a rövid távú látáskárosodáshoz és akár súlyos időskori szembetegségeket is okozhatnak, ideértve a hályogokat is. Az UV fény hozzájárulhat a macula-degeneráció kialakulásához, amely a 60 év fölöttieknél előforduló vakság első számú okozója.

Az UV fénynek való kitettség a szem felületének “leégéséhez” is vezethet, amelyet fotokeratitisznek nevezünk. Két másik elterjedt, az UV fény által okozott károsodás a pingueculae néven ismert sárga elszíneződések és pterygia. Nem szükséges ismernie ezeket az orvosi kifejezéseket, de fontos tudnia, hogy a betegségek hogyan kerülhetők el.

Ugyanakkor fontos a szem körüli érzékeny bőr védelme is. Széles karimájú kalap és védőszemüveg viselete segíthet ebben.

Soha nem túl késő vagy korai elkezdeni a védekezést.

Az UV sugarakat visszaverő szemüveglencsék viselésével fontos lépést tehet szemének védelme érdekében. A Transitions szemüveglencsék a káros UVA- és UVB-sugarakat 100%-ban kiszűrik. Mivel a károsodás idővel alakul ki, nem lehet késő vagy korai elkezdeni saját vagy családtagjai látásának védelmét.

A következőkben néhány további javaslatot talál arra, hogy hogyan csökkentheti az UV sugarak káros hatását:

Ellenőrizze az UV sugarak erősségét (előrejelzését) az adott helyszínen és tervezze tevékenységét ennek megfelelően.
Ne tartózkodjon a napon, amikor magas az UV sugárzás.
Viseljen széles karimájú kalapot és más védőruhát, ha a napon tartózkodik.
Viseljen az UVA és UVB sugarakat 100%-ban kiszűrő védőszemüveget

Forrás: Transitions.com

NAPOZÁS ABLAKON ÁT, TÜKÖRBEN

Kollegákkal beszélgetésbe kezdtünk, hogy vajon az ablakon keresztül barnít-e a napsugár? És mi történik, ha tükörből kapjuk a napsugarat?

Azt már mindenki tudja, hogy a napsugaraknak nem csupán jótékony hatása van, hanem sok káros is. Sőt, néha már úgy tűnik, jobb ki sem menni a napra se télen, se nyáron, aki pedig barnulni akar, menjen inkább tíz percenként több száz forintba kerülő ilyen-olyan szoláriumba. Mindenesetre egy sör jobban esik a Balaton partján, mint egy barnító gépbe zárva.

Az ésszerű napozás pozitív hatással van az emberi szervezetre, s amellett, hogy hangulatjavító, elősegíti a D-vitamin szintézisét, serkenti a vérkeringést. Bőrünk három fő részből áll: hámból, irhából és a bőraljából. A hámsejtek folyamatosan oszlanak, s ahogyan a felső rétegbe jutnak, elszarusodnak. A hám egyes sejtjei festéktermelők, amelyek azért felelősek, hogy a bőr – a fény elleni védelem miatt – barnás legyen. A melanin védi a bőrt, amely napozáskor bőségesebben termelődik. A gyors, de hamar elillanó barnulásért elsősorban az UV-A sugarak felelősek, amelyek elősegítik a csontképződést is. Ugyanakkor károsítják a kollagénrostokat, s hibáztathatók a bőr ráncosodásáért is. A gyorsabb barnulás, illetve a leégés az UV-B sugaraknak „köszönhető”, amelyek a bőrrák kialakulásának elősegítői is.

Hogy az ablakon, üvegen át le lehet barnulni, égni? Attól függ – hangzik a frappáns válasz, mivel sok féle-fajta ablaküveg van forgalomban, tehát sok múlik a gyártás technológiáján. Általánosságban annyit el lehet mondani, hogy legtöbbjük átereszti a barnító sugarakat, de akad olyan is, amely az intenzitást meglehetősen csökkenti. Személygépjárművek ablakai többnyire kiszűrik az UV-B sugarakat. Ha tükör előtt szeretnénk barnulni, megtehetjük, ugyanis a visszaverődő sugarak polarizáltak maradnak, úgyhogy vigyázzunk, akár le is éghetünk. A tükör helyett azonban inkább egy nagy fűzfa árnyékát ajánlanánk a Balaton partján, hűsítő sörrel, és kevés szúnyoggal.

Forrás: Nedbál Miklós